Tájkép népszavazás előtt

A februári pártpreferencia-adatok szerint továbbra is nagy a különbség a két nagy párt között – azzal együtt, hogy az MSZP kis mértékben növelni tudta táborát. A összes megkérdezett körében a kisebb pártok egyike sem éri el az 5 százalékos támogatottságot. A közvélemény-kutató intézetek erősen eltérő részvételi arányokat (33-tól 68 százalékig) prognosztizálnak a március 9-én tartandó népszavazásra vonatkozóan, a legtöbb felmérés szerint továbbra is a tandíj kérdésében a legmegosztottabbak a választók.

Továbbra is nagy a Fidesz-MSZP különbség 

Februárban nem változott jelentősen a Fidesz és az MSZP támogatottsága, kis mértékben azonban mindkét nagy párt növelni tudta szavazótáborát. A Fidesz szavazóinak aránya továbbra is jócskán felülmúlja a szocialista párt szimpatizánsaiét. Az összes megkérdezett körében a kutatóintézetek 43-26 százalék között mérték a Fidesz-MPSZ támogatottságát, amely a TÁRKI eredményei szerint 5 százalékponttal nőtt januárhoz képest. Több intézet szerint is nőtt azonban az MSZP támogatottsága, átlagosan mintegy 2 százalékponttal. A kisebb pártok támogatottsága a legtöbb intézet szerint nem vagy csak alig változott. Enyhe csökkenést mutat ugyanakkor a bizonytalanok aránya, ami betudható a népszavazási kampányok hatásának. 

0

Részvételi tippek 

A közvélemény-kutató intézetek februári mérései rendkívül eltérő részvételi adatokat eredményeztek a március 9-én esedékes népszavazásra vonatkozóan. A két szélsőértéket a Publicus Intézet által mért 68 százalék és a Marketing Centrum 33 százalékos mérési eredménye jelenti. Az eredményesség feltétele, hogy az érvényes szavazatot leadó választók több mint fele, de legalább az összes választópolgár egynegyede, azaz mintegy kétmillió szavazó a feltett kérdésre azonos választ adjon, így a legtöbb prognózis szerint a referendum eredményes lehet, azaz az igenek győzelmét hozhatja. 

Több intézet, így a Századvég  és a Medián szerint is csökkenést mutat a részvételi hajlandóság az utóbbi hónapban, ez viszont szemben áll a Nézőpont Intézet eredményével, amely erőteljes növekedést mutatott ki. 

A különbözőképpen feltett kérdések miatt változatos eredmények születtek a népszavazás következményeivel kapcsolatos várakozások ügyében is: a Medián szerint 46 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a kormánynak a népszavazás után le kellene mondania, míg ugyanez az arány a Gallup mérése szerint 52 százalék, a Szonda-Ipsos szerint pedig 30 százalék. A Marketing Centrum szerint a válaszadók 13 százaléka várja a kormány távozását az igenek győzelme esetén, míg 65 százalékuk gondolja úgy, hogy a kormányzat ebben az esetben csak visszavonja a vonatkozó rendelkezéseket, és a helyén marad. 

A legtöbb intézet szerint a magukat Fidesz-szavazóknak tartók 70-80 százaléka járul majd az urnákhoz, míg az MSZP szavazóinak többsége valószínűleg távol marad a referendumtól. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Századvég szerint csökkent a Fidesz szavazóinak népszavazási hajlandósága. Mindez azt is mutathatja, hogy a kormányváltást szükségesnek tartó szavazók úgy érezhetik: a népszavazásnak nincsen valódi tétje, és otthon maradnak március 9-én.

Az egyes kérdések támogatottsága az előző hónaphoz hasonlóan alakult: az összes kérdés támogatottsága 60 százalék felett van, továbbra is a kórházi napidíj elutasítottsága a legnagyobb, míg a legkevesebben a tandíj eltörlésére szavaznának igennel. Ebben a vonatkozásban sem teljesen egységesek ugyanakkor a mérések eredményei: a Gallup szerint a tandíjról szóló kérdésre adott igenek aránya lenne a legnagyobb.