Győzteshez húznak választók

A március 9-i népszavazást követő első pártpreferencia-adatok a Fidesz jelentős fölényét mutatják, amelyet az is erősít, hogy az MSZP támogatottsága mindegyik kutatóintézet adatai szerint csökkent. A pártpreferenciák változásában minden bizonnyal szerepet játszott az ilyenkor természetesnek mondható győzteshez húzás, valamint az, hogy továbbra is magas a bizonytalanok aránya. A kis pártok közül egyedül az MDF-nek van lehetősége a parlamenti küszöb elérésére. A kormány távozását illetően azonban egymásnak ellentmondóak a kutatási eredmények.

Óriási Fidesz-MSZP különbség

Márciusban a korábbi hónapoknál látványosabb változást mutatnak a közvélemény-kutatók által a március 9-i népszavazást követően készített felmérések. A biztos választók körében – négy közvélemény-kutató intézet felmérése szerint – 3-11 százalékponttal nőtt a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottságában. Ebben a társadalmi csoportban tehát már majdnem háromszor népesebb a vezető ellenzéki párt tábora az MSZP-énél (a Századvég-Forsense és a Tárki a háromszoros arány felett, a Szonda Ipsos és a Medián pedig valamivel alatt mért). A képet árnyalja a bizonytalanok, illetve a nem válaszolók továbbra is magas aránya, a teljes népességben ezért „csak” mintegy 2,5-szeres a Fidesz előnye.

A kisebb pártok közül csupán az MDF lenne képes megugrani a parlamenti küszöböt egy most vasárnapi választáson, a biztos szavazó pártválasztók válaszai alapján; azonban ha mindezt a teljes választókorú lakosságra vetítve nézzük, akkor kétpárti lenne a parlament. További pártok egyedül a Szonda Ipsos mérésében szerepeltek, mely adatok azt mutatják, hogy ezek támogatottsága elhanyagolható.

 
Kormány: menjen vagy maradjon?

A Fidesz és az MSZP támogatottsága közti hatalmas különbség ellenére a Medián felmérése szerint a megkérdezettek többsége a népszavazást követően sem kívánja leváltani a jelenlegi kormányt. A kutatása szerint a megkérdezettek 52 százaléka vélekedik úgy, hogy a „kormánynak a népszavazás döntését kell végrehajtania, de folytatnia kell programja megvalósítását”. A Századvég-Forsense  adatai szerint azonban a megkérdezettek 48 százaléka támogatta a kormány leváltását, és csak 34 százalék volt azon a véleményen, hogy maradjon a kormány a népszavazást követően. A kutatóintézet arra is felhívta a figyelmet, hogy jelentős változás következett be a pártválasztásukban bizonytalanok véleményét tekintve. Ugyanis 2008 januárjában megközelítőleg azonos arányú volt mindkét lehetőség támogatottsága, addig márciusban már 45 százalékuk támogatja a kormányváltás gondolatát, és mindössze 26 százalékuk szeretné, ha a jelenlegi kormány a helyén maradna.

A Nézőpont Intézet  Gyurcsány Ferenc távozása kapcsán külön vizsgálta pozícióit, s felmérése szerint a népszavazáson elsősorban a kormányfő, s csak másod sorban a pártelnök bukott meg. Ugyanis az intézet által megkérdezettek 50 százaléka mondja azt, hogy Gyurcsánynak a kabinet 43 százaléka pedig azt, hogy a párt éléről kellene távoznia.

A koalíció szakadásáról a Szonda Ipsos által készített telefonos közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek. 34 százalék véli úgy, hogy a kisebbségi kormány kitart 2010-ig, 33 százalék szerint csak néhány hónapig, 17 százalék szerint pedig az uniós választásokig (16 százalék nem tudja, nem válaszol). Az intézet azt a kérdést is feltette, hogy Gyurcsány Ferenc hivatalában marad-e 2010-ig? A válaszadók 34 százaléka igent, míg 51 százaléka nemet mondott (15 százalék nem nyilatkozott).

A megoldás tekintetében a többség úgy vélekedett, hogy a közeljövőben előre hozott országgyűlési választások lesznek (37 százalék), 14-14 százalék szerint viszont marad a miniszterelnök, illetve megy, de visszatér a koalícióba az SZDSZ. 22 százalék pedig úgy véli, hogy a szocialisták kisebbségben 2010-ig hatalmon lesznek. (13 százalék nem tudja, nem válaszol). Arra a kérdésre, hogy milyen megoldást szeretne, a megkérdezettek 49 százaléka válaszolt úgy, hogy előre hozott választást.