Gazdasági helyzet: tartósan tarthatatlan

2008-04-23

Az MSZP az elmúlt időszakban kettős kommunikációt folytat, egyszerre állítja be magát a reformok garanciájának, és hangsúlyozza azt is, hogy a kijelölt területeken az elmúlt két évben az eltervezett átalakítások befejeződtek. Ennek ellenére a kormánytól független szereplők egymásra licitálva kongatják a vészharangokat: abban ugyanis megegyezés van, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, azonban a kisebbségi kormányzás csak ezen állapot konzerválására lehet alkalmas.

Monetáris politika

A jegybank képviselői továbbra is alapvetően két témában szólaltak meg: egyrészt a 2009-re kitűzött 3 százalékos inflációs cél teljesíthetőségét hangsúlyozzák, másrészt folyamatosan a valódi átalakításokat hozó reformok szükségességét emelik ki. A héten nyilatkozó Simor András és Király Júlia is az adók csökkentését és az állami kiadások lefaragását sürgette, hiszen álláspontjuk szerint csak ezek a lépések terelhetik vissza Magyarországot a korábbi növekedési pályára. Az utóbbi időben érezhetően távolodik egymástól az MNB és a kormány álláspontja, míg előbbi határozottabb lépéseket követel, addig utóbbi éppen most kezdett el lelassítani, így tehát elképzelhető, hogy a Simor András elnöksége óta kiegyensúlyozott viszony megváltozik, ami azonban hosszabb távon növelheti a jegybank hitelességét.

Nyilatkozó	Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke	-Az ország jelenlegi egyik legnagyobb gondját a konvergenciafolyamat terén az jelenti, hogy igen alacsony a foglalkoztatási ráta, másrészt a termékpiacok liberalizációját még nem sikerült megvalósítani, egyes esetekben erőteljes a piaci monopóliumok hatása. -Elengedhetetlen a fiskális konszolidáció folytatása, az államháztartási hiány további lefaragása. Az államháztartási konszolidáció során szükség van arra, hogy a költségvetés kiadási oldalához is hozzányúljanak, a szociális kiadásokat át kell strukturálni és erőteljesen csökkenteni is szükséges azokat. -Az országban a foglalkoztatási szint évek óta rendkívül alacsony, 57 százalék, miközben a Magyarország által is elfogadott lisszaboni program 70 százalékos foglalkoztatási rátát ír elő. Ennek javításához elengedhetetlen a munkára rakódó terhek csökkentése, e nélkül várhatóan nem javul a közeljövőben az ország versenyképessége. Magyarországon kevés ember sok adót fizet. -Magyarország fejlettségéhez mérten túlméretezett jóléti rendszert tart fenn, a gyermeknevelési támogatások például egy 2003. évi összehasonlítás szerint a GDP 0,8 százalékát érik el, ez azonban nem látszik a születendő gyermekek számában, holott ezzel az aránnyal megelőz olyan sokkal fejlettebb országokat, mint Norvégia, Izland, vagy Svédország. -Magyarországon kimagaslóan nagy, mintegy 800 ezer főt ér el a rokkantnyugdíjasok száma, holott ezt a lakosság átlagos egészségi állapota nem indokolja. Egyúttal az is gond, hogy kifejezetten alacsony az 55-64 év közötti foglalkoztatottak aránya és a fejlett országokhoz képest alacsonyabb - 57 - a nyugdíjba vonulás átlagos életkora. -A költségvetési konszolidáció első két éve sikeres volt, de az is látszik, hogy a sikeres költségvetési konszolidációt végrehajtó államokban mindenütt lefaragták a büdzsé kiadási oldalát, ezzel teremtették meg hosszabb távon az ország versenyképességét. A költségvetési politikában továbbra is fegyelmezettnek kell lenni és a kormánynak szükséges megteremtenie a versenyt azokon a piacokon is, ahol az eddig nem érvényesült. -Az árfolyamsáv eltörlése megteremtette a lehetőséget, hogy az árfolyam-felértékelődésen keresztül közeledjenek az árak az unió átlagos árszintjéhez.
Király Júlia, az MNB alelnöke	-A Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint tartható az inflációs cél elérése, amely 2009-re 3 százalék. -Jövőre elérhető a három százalék, sőt amennyiben meglesz az elképzelt 4 százalékos gazdasági növekedés, s közben a kereslet alakulása sem szalad túl, valamint csökken az energia és az élelmiszer ára, akkor akár kedvezőbb is lehet a mutató. -Ahhoz, hogy a gazdaság egy nagyobb mértékű, 4 százalékot elérő növekedési pályára visszakerüljön, strukturális változtatásokra is szükség van. Ilyen az adó- és közterhek mérséklése, valamint az állami kiadások további lefaragása. -A kiadások csökkentésénél népszerűtlen intézkedéseknek is előtérbe kellene kerülniük, így például szükség lenne a szociális és a családi támogatási rendszer újragondolására.

Gazdaságpolitikai vitatémák

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái

Gazdasági helyzet

Adóreform

Konvergenciaprogram

A koalíciós válságot követően rövidtávon rendeződni látszik a helyzet, így a politikai viták legfőbb témája a "hogyan tovább" lett. A kormány ezen a téren kettős kommunikációt folytat: egyszerre hangsúlyozza, hogy továbbra is az MSZP jelenti a garanciát a reformok folytatására, valamint azt, hogy a nagy átalakítások befejeződtek, a korábban meghatározott négy terület - oktatás, egészségügy, központi igazgatás, nyugdíjügy - közül már csak az utóbbiban van szükség reformokra. A Fidesz álláspontja szerint azonban az elmúlt két évben csupán a költségvetési hiányt sikerült lefaragni, valódi strukturális átalakítások nem történtek. A párt célja továbbra is kormányzóképességének bizonyítása, az elmúlt időszakban ennek kapcsán egyre többet szerepel Varga Mihály, aki szerint csak egy átfogó, hosszú távú programmal lehetne kijutni a válságból, melynek a négy alapeleme a hitelesség visszaszerzése, a fiskális konszolidáció, a versenyképességet javító lépések és az euró bevezetése lenne.

Az MDF hétfőn előállt részletes adóreform javaslatával, melynek sarokpontjai az egykulcsos adó bevezetése, az egyszeri adóamnesztia, a haláladó eltörlése, és egy egyszerűsített és új szerkezetű adórendszer bevezetése. Veres János a középső két ponttól nem zárkózott el, így elképzelhető, hogy az MDF-nek sikerül a nehéz helyzetben lévő kormányból egy kedvező megegyezést kikényszerítenie.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája	Nyilatkozat
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter /gazdasági helyzet	-Ha előrehozott választásokról beszél az ellenzék, akkor ne csak általánosságban szorgalmazzon költségvetési kiadáscsökkentést, hanem mutassa be azt a konkrét programot is, amellyel el szeretné érni, hogy az állami újraelosztás rátája a GDP 52%-a körülről mintegy 10%-ponttal süllyedjen. -Nem nagyon van más recept, mint fenntartani a fiskális egyensúlyt, és emellett tovább vinni a strukturális reformokat. -Néhány olyan lépéssel készülünk, ami a versenyképesség növelésén keresztül segíthet a gazdasági növekedési ütem fokozásában is. Többek között az adminisztrációs terhek csökkentésében, a kis értékű pénzügyi ügyek gyors bírósági lezárásában, az elektronizált cégeljárásban, és a közbeszerzések területén szeretnénk érdemi lépéseket elérni. Az ezekhez szükséges javaslatok rövidesen elkészülnek és néhány héten belül a parlament elé kerülnek.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke /gazdasági helyzet	-Az államháztartási hiánymutatót leszámítva minden más fontos elemében eltértünk a 2006 decemberi konvergenciaprogramban lefektetett pályáról, emiatt új programot vár a piac. -A jelenlegi politikai viták láttán az eurobevezetés témája (ideje) lehet az a konszenzus, amelyből vissza lehet számolni egy programot, elkerülendő, hogy a következő 2 év ne legyen elvesztegetett idő.
Veres János pénzügyminiszter /reformok	-Ha komolyan gondolja a Fidesz az eurobevezetési konszenzus ügyét, akkor azt a közpénzügyi szabálycsomag elfogadásával kellene először deklarálnia. A következő hetekben tervezzük lezárni a csomagot, amely a költekezés, illetve a Varga Mihály által ma is sürgetett költségvetési kiadási plafonok témájában megnyugtató szabályrendszert hozna. -A kialakult helyzetben sem lehet hátraarcot csinálni a reformpolitikában. A 2006-ban megkezdett folyamatok következetes végrehajtásban továbbra is van kötelezettség. -A következő két évben a 2006-ban elindított négy fontosabb reformterület közül (oktatás, egészségügy, központi igazgatás, nyugdíjügy) az utóbbi területen hiányoznak még nagyobb ívű döntések a következő két évben, mivel tavasz végére elkészül a nyugdíjügyi kerekasztal a szakmai javaslatai kidolgozásával.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök /adóreform	-Az április vége után felálló, valószínűleg kisebbségi szocialista kormánytól joggal várható, hogy rendbe teszi a közpénzügyeket. -A négy százalékos társasági különadó és az egységes 1950 forintos egészségügyi járulék eltörlése lehetséges a jövő évi adóváltozások keretében, miközben nem engedjük felpuhítani a költségvetést. -Sem politikai, sem társadalompolitikai szempontból nem látom kivitelezhetőnek a jóléti rendszerek radikális átalakítását, illetve a lakossági adóterhek növelését. -Ami gazdaságilag szükséges, azt társadalmilag most lehetetlen meglépni. Az új helyzet abból adódik, hogy a szabaddemokraták radikálisabb átalakítást szorgalmaznak, a jóléti-szociális rendszer jelentős reformját, ami forrást teremt a nagyobb adóátalakításhoz. Az MSZP a folyamatos változtatások útjára kíván lépni, mivel látszik, hogy nincs politikai támogatottsága a jóléti rendszerek radikális átalakításának.
Veres János pénzügyminiszter /OECD jelentés	-Nem találtunk meglepő részeket a mai nyilvánosságra hozott OECD-jelentésben, mivel a magyar kormány is ugyanazon adatbázisból dolgozik, mint a nemzetközi szervezet. -Azért fontos a friss elemzés, mivel abban egy független szervezet politikai determinációktól függetlenül mond komplex véleményt a reformok eddigi eredményeiről és fejti álláspontját arról, hogy Magyarországnak merre kell haladnia.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök /reformok	-Az ország túl van egy kétéves kiigazítási periódus nehezén. Nagyjából nyolc százalékponttal csökkentettük a hiányt. Nem látok napirenden ahhoz fogható nagy szerkezeti reformigényt, mint ami megtörtént az államigazgatásban, a felsőoktatásban, az egészségügyben. Mondjanak olyat, ami ehhez fogható, és amire szükség lenne, de csak azért nem csináljuk, mert a kisebbségi kormány nem ad erre lehetőséget! -Az állami újraelosztás mértékére mára már nem igaz, hogy különösen magas lenne. Magas volt, amikor 2006 környékén 7-8 százalékkal magasabb volt a hiány. Az állami újraelosztás mértéke 2009-re nagyjából ugyanakkora lesz, mint a cseheknél vagy a lengyeleknél. A szlovák és a román szint valóban még ennél is kisebb, de ott a magyartól teljesen eltérő társadalompolitika társul hozzá. Nem látok reális lehetőséget kivenni további kétezer milliárd forintot a jelenlegi rendszerből. Ez annyi, mint amennyit egészségügyre, illetve a köz- és felsőoktatásra összesen költünk egy évben. -A magyar közkiadások a GDP-arányos 19 százalékról ebben az átalakítási ciklusban lemennek 15-16 százalékra. A rendszerváltozás óta ez az első kormány, amelyik a központi államigazgatás létszámát 20-25 százalékkal, az intézményekét felére csökkentette. Úgy gondolják, hogy miközben az államigazgatás ilyen-olyan teljesítményét egy sor kritika éri, úgy kell javítani az igazgatás minőségét, hogy most avatkozzunk be még radikálisabban? Én éppen ellenkezőleg gondolom. Nyugalomnak kell jönnie az igazgatásban. Nyugalomnak, minőségi munkának, stabilitásnak.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke /gazdasági helyzet	-Az előrehozott választásokkal kapcsolatban a Fidesz és az elemzők véleménye egyezik, amennyiben úgy látjuk, hogy ez a jelenlegi helyzet senkinek sem jó. Instabilitás és bizonytalanság van, valószínű, hogy egy kisebbségi kormányzás még külső támogatással sem fog olyan érdemi eredményt hozni, ami ebből a helyzetből elmozdítana bennünket. Ebben a helyzetben a Fidesz azt teheti, hogy elővesszük a tavaly decemberben elkészült programunk különböző elemeit, beterjesztjük a parlamentnek, és megnézzük, hogy ebben az új felállásban kapnak-e támogatást. -A Fidesz gazdaságpolitikai kabinetének vezetőjeként mondom, hogy semmilyen olyan javaslatot nem fogunk támogatni, ami azért születik, mert minél rosszabb, annál jobb. Így is elég probléma van az országban, gazdasági nehézségek, szociális válság. -Hitelesség, fiskális konszolidáció, versenyképesség-javító lépések (adócsökkentés és a gazdaságfejlesztési program), az euró bevezetése. Először vissza kell nyerni a bizalmat. Az államháztartást rendbe kell tenni, mert különben nem lehet a következő lépést, az adócsökkentést meg a versenyképesség javítást megtenni. Azoktól, akik ma arról beszélnek, hogy ilyen vagy olyan adócsökkentés kell, szívesen megkérdezem én is, hogy mégis hogyan gondolják ezt. -Semmi nem történt az (államháztartás) kiadási oldalán, ugyanolyan a szerkezete, mint két évvel ezelőtt. Megítélése szerint most, kisebbségi kormányzás mellett már nincs lehetősége a kormánynak komoly kiadási oldali átalakításokra. Ha nem változik semmi a politikai felállásban, megint két évet kidobunk. -Ha csak a kiadásokat csökkentjük, de semmilyen pozitív lépést nem teszünk mellé, akkor semmi nem fog változni. Olyan kormány kell, amelyik átfogó programot fogalmaz meg, mert egy-egy lépés önmagában csak olaj a tűzre, akár az adócsökkentés, akár a kiadások korlátozása külön-külön. Ha ezek együtt történnek, ráadásul egy normális szerkezetben, akkor ennek lesz hatása. -Ha a Fidesz majd abba a helyzetbe kerül, akkor eldönti, hogy mit kell tenni a szociális kiadásokkal. De szereptévesztés azt gondolni, hogy csak a szociális kiadások lefaragása fogja ezt az országot kiemelni a gödörből. -Az egykulcsos adó azt is jelenti, hogy a mai helyzethez képest jövedelemátcsoportosítást hajt végre a szegényebbek kárára és a jómódúabbak javára, az egykulcsos adó a magasabb jövedelműeknek kedvező. Kérdés, hogy akarjuk-e a jövedelemkülönbségek növekedését. Ez tehát az egyik megvitatandó ügy.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke /adóreform	-Nincs idő arra, hogy a rossz adótörvényeket toldozza-foltozza az Országgyűlés: az adórendszer átfogó átalakítására van szükség. -Az MDF elkészítette adórefom-programjának első változatát, a Nemzeti Adószabadság Programot, összhangban van a konvergenciaprogrammal, nem növeli a költségvetés hiányát, ugyanakkor két százalékpontos GDP-növekedést hoz. Az MDF programja négy pillére épül: az egyszeri adóamnesztiára, az egykulcsos, 18 százalékos személyi jövedelemadó és a háromkulcsos áfa bevezetésére, valamint az örökösödési adó eltörlésére. -Az MDF eltörölné a különböző szja-kedvezményeket, és megszüntetné a minimálbér adómentességét. Annak érdekében, hogy a legszegényebbeket ne érje hátrányosan az új rendszer, az MDF létrehozna egy úgynevezett virtuális nulla kulcsot, ami havi hatvanezer forintig adómentességet biztosítana mindenkinek, és 18 százalékos adót csak az e feletti jövedelmek után vonnának. -Az adóamnesztia egy új társadalmi közmegegyezés alapját jelentheti. Ez egy egyszeri és megismételhetetlen aktus, amelynek nulladik lépése az lenne, hogy a kormánynak azonnali hatállyal fel kellene függesztenie a további vagyonosodási vizsgálatokat, és a folyamatban lévőknél is megkapná az adózó az önrevízió jogát. -A programban szerepel a háromkulcsos áfarendszer bevezetése. Ennek lényege, hogy az általános adókulcs 25 százalék, a kedvezményes adókulcs, amely az alapvető élelmiszereket és a gyógyturizmust érintené, 12 százalék lenne, és megmaradna az öt százalékos szuperkedvezményes adókulcs is. Ezzel párhuzamosan a program javasolja az egészségügyi hozzájárulás (eho) megszüntetését, és a munkaadói egészségügyi járulék hét százalékpontos csökkentését is.

Elemzői kommentárok

Elemzői kommentárok

A neves közgazdászok szinte egymásra licitálva nem győzték kongatni a vészharangokat az elmúlt időszakban. Ennek oka, hogy a kisebbségi kormánytól nagyobb átalakításokat senki nem vár, azonban abban konszenzus volt a megszólalók között, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a gazdaság fellendüléséhez valódi változásokra van szükség. A legtöbben a kiadási oldal lefaragását és az adók csökkentését tartják elsősorban fontosnak. Az OECD hazánkban járt vezetője eközben a reformok folytatására és az államháztartási hiány minél gyorsabb lefaragására buzdított, bár a közkiadások lefaragását ő is fontosnak nevezte.

Elemző	Legfontosabb állítások
László Csaba, volt pénzügyminiszter	-Hiba, ha a költségvetés kiadási oldalát eleve adottnak tekinti egy kormány. Az állami kiadások ugyanis nemcsak a szomszédos országokban, de még Svédországban is jelentősen csökkennek az utóbbi években. -Magyarország elérte azt a pontot, amikor mindenki számára világossá vált, hogy mélyreható változásokra van szükség a közteherviselés területén. -Egy adóreform levezényléséhez hiteles kormányra és hiteles gazdaságpolitikára van szükség. Először meg kell határozni, hogy mit akarunk elérni, és ezután igenis mindig van lehetőség a források előteremtésére.
Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke	-Az állami kiadások és a bürokrácia csökkentésé, valamint a korrupció visszaszorítása a legfontosabb feladat. Csak ezekkel az intézkedésekkel lehet fellendíteni a gazdaságot Magyarországon. -Jelenleg a megtermelt bruttó hazai termék 52 százalékát osztja el újra az állam, miközben a hasonló helyzetben lévő országoknál ez az arány mindössze 40 százalék körüli. Egyértelműen hibás az adóemelésre alapozott konvergenciaprogram, mert nem a terhek növelésére lett volna szükség, hanem az állami kiadások csökkentésére, valamint a bürokrácia és a korrupció visszaszorítására. -Kezdenek megvilágosodni a konvergenciaprogramot korábban támogató közgazdászok is, rájöttek, mi a fő probléma.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető	-A kiigazítatlan adatok szerint 6.1%-ról több mint duplájára, 13.2%-ra ugrott februárban az ipari termelés éves növekedési üteme februárban. Bár ebben szerepe lehetett a tavalyi alacsony bázisnak és az eggyel több (szökőév) munkanapnak is, de azt is jelzi, hogy a gyenge belső kereslet és a romló külső konjunktúra-kilátások eddig nem befolyásolták hátrányosan magyar ipari és külkereskedelmi teljesítmény.
Bartosz Pawlowski, a Toronto Dominion Bank londoni szakértője	-Az, hogy most először fordult többletbe a 12 havi összesített külkereskedelmi mérleg egyenleg (32 millió euro) jelentős felfelé húzó tényező lehetett az első negyedéves GDP-növekedés ütemére a nettó export miatt. -Mivel a forint régiós vonatkozásban alulteljesítő volt az első negyedévben az euróval szemben, jótékonyan hathat a magyar exportteljesítményre a következő hónapokban. A mostani külkeradat segíthet a 252.50-es szinten lefelé átjutnia a forintnak az euróval szemben.
Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője	-A munkanaptényezővel kiigazított ipari termelésnövekedésben fontos szerepe lehetett az élelmiszer-feldolgozás várt feletti növekedésének, illetve az elektronikai részegységek gyártásának erős teljesítménye. -A többletes külkereskedelmi mérleg egyenleg támogató tényező lehet a forint árfolyamában, ami így mérsékelheti a további jegybanki kamatemelési szükséget. A további kamatemelés mértéke 0-50 bázispont között lehet idén - ha nem romlik újból a nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulat -, így tartható az év végi 8.25%-os irányadó rátára vonatkozó prognózis.
Stuart Bennett, a Calyon londoni elemzője	-A monetáris politikára gyakorolt hatása várhatóan elhanyagolható lesz a mai árindex-statisztikának. A gáz- és élelmiszerárak továbbra is magasan tarthatják az éves inflációs mutatót a következő hónapokban, ami arra sarkallhatja a Magyar Nemzeti Bankot, hogy kitartson szigorú monetáris politikát hangsúlyozó hangvétele mellett. A forint mostani erősödése azonban már önmagában is jól jön az infláció elleni küzdelemben.
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője	-Miközben az élelmiszerárak kellemes meglepetést okoztak lefelé, addig a piaci szolgáltatások havi szintű áremelkedési üteme (0.6%) az inflációs várakozásokban rejlő felfelé mutató kockázatokat tükrözi. -Az alacsony gazdasági növekedés továbbra sem tudja enyhíteni az inflációs problémákat Magyarországon, és a nyári hónapokban is makacsul magasan maradó árindexek kialakulására nő az esély. Ennek ellenére a héja hangvételű kommunikáció mellett további kamatemelést valószínűleg nem hajt végre az MNB, ehhez segít a forint mostani ereje is.
Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter	-Az, nem szolidaritás, hogy a nyugdíjasok megszavazzák az egyetemistáknak, hogy ne legyen tandíj, és az egyetemisták a nyugdíjasoknak, hogy ne legyen vizitdíj; nagyon sajnálatos, hogy ide süllyedt le Magyarország a társadalmi szolidaritás értelmezésében. -Annyira mélyek a gazdasági problémák, hogy nem lehet olyan gazdaságpolitikai programot végrehajtani, ha most is kezdenék, aminek érdemi gazdasági növekedésgyorsító hatása lenne 2010 előtt. Ez azt jelenti, hogy a 2000-es évek első évtizede lényegében elveszett a gazdasági növekedés tekintetében, most arra kell koncentrálni, ez ne ismétlődjön meg a másodikban. -Elsősorban azért van szükség államháztartási reformra, mert romlik az állami közjavak- és szolgáltatások minősége, és a közjavak hatékonytalan előállítása rendszeresen túlfeszíti az államháztartást. Korántsem egyenlő esélyű hozzáférés az állami jóléti szolgáltatásokhoz, a foglalkoztathatatlanok száma gyarapszik, az önkormányzati választott testületekre legalább ötször annyit költünk, mint a hozzánk hasonlóan fejlett országokban normális.
Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója	-A magyar gazdaságpolitika jelenleg a fiskális alkoholizmus józanodási szakaszában van, amelyet az államháztartás tekintetében az jellemez, hogy míg bevételi oldalon megfelelünk az európai átlagnak, addig kiadási oldalon felfelé jócskán kilógunk. A józanodás szakaszát, illetve a magyar gazdaság növekedését az adórendszerbeli átalakítások helyett a munkaerőpiac kínálati oldalának növelésével, a rugalmasság fokozásával lehetne gyorsítani. -Adócsökkentésre annyi pénz van, amennyi politikai akarat, itt most nincs se strukturális reformokra, se kiadáscsökkentésre akarat. Ezzel semmi baj, majd jön a következő garnitúra és megcsinálja, ha akarja. A marginális adókulcsok mérséklésével is lehetne a munkára ösztönözni, és itt úgy kellene kidolgozni a csomagot, hogy az az adóbevételek szempontjából semleges legyen.
Szapáry György, az MNB volt alelnöke	-Az EU-támogatások felhasználásának sikerességi mércéje nem az, hogy milyen a lehívási arány, hanem az, hogy a forrásokat milyen módon költik el. -Hitelesség kell a kormány és gazdaságpolitikája felé mind a befektetők, mind a lakosság felől és úgy lehet bejelenteni adócsökkentést, hogy azt előre megmondják, fokozatos lesz, és a végrehajtás során ne növekedjen a költségvetési hiány.
Aart de Geus, az OECD helyettes főtitkára	-Erre évre 1,5-2 százalék körüli gazdasági növekedést várunk Magyarországon, jövőre 3-3,5 százalék között lehet a gazdasági bővülés, ez azonban függ a gazdaságpolitika továbbvitelétől, illetve a nemzetközi gazdasági környezet hatásaitól. -A legfontosabb üzenetek egyike, hogy végig kell vinni következetesen az államháztartási kiigazítást, a fiskális konszolidáció közben az államháztartási deficitet rövid idő belül 3 százalék alá kell mérsékelni. Ennek egyik legnagyobb kihívása az, hogy ezzel párhuzamosan a közkiadásokat le kell faragni. A közfinanszírozásban pedig a kormányzatnak az eddiginél nagyobb fegyelmet kell elérnie. -Ha az ország ragaszkodik a megkezdett reformokhoz, az államháztartási deficit csökkentését következetesen végigviszi, akkor Magyarország nagyobb eséllyel zárkózik fel az unió fejlett régiójához, illetve a többi fejlett országhoz. -Az államháztartási hiány csökkentése nem dogmatikus elv, ez a magyar lakosság az üzleti vállalkozások helyzetének javítása érdekében történik. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem tekintetében Magyarország kritikus ponthoz érkezett, a környező államokban Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában az elmúlt évek gazdasági növekedési rátájának következtében javult az egy főre eső nemzeti jövedelem. Az államháztartási hiány csökkentését nem lehet anélkül megvalósítani, hogy ennek érdekében ne kelljen bizonyos áldozatokat meghozni. A csökkentés megvalósítása során szükséges a közszférában további létszámleépítést véghezvinni. -Magyarországon az OECD szakértői szerint az egyik legnagyobb gond, hogy igen kedvezőek a korai nyugdíjba vonulás lehetőségei, ezeket mérsékelni kell és áltanosságban is szükség lenne a nyugdíjkorhatár felemelésére. -A kis- és középvállalati szektor teljesítményének javítása, növelése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy Magyarország felzárkózzék a fejlettebb OECD-országokhoz. -A reformok sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a közigazgatás jobb megszervezése, mainál hatékonyabb működtetése.

Gazdasági mutatók

Az elmúlt héten több kedvező gazdasági adat is napvilágot látott: a legfontosabb, hogy az export az idei év elején is dinamikusan növekedett, ennek köszönhetően ebben az évezredben először szufficites volt a külkereskedelmi mérleg. Az infláció is némileg alacsonyabb volt márciusban annál, mint ahogy az elemzők várták, az ipar pedig dinamikusan növekedett februárban. Az államháztartási hiány az eddig megszokottakhoz hasonlóan az elmúlt hónapban is némileg a Pénzügyminisztérium által korábban várt szint alatt maradt.

Mutató fajtája	Adatok
GKI konjunktúraindex	-Márciusban hanyatlott a GKI szezonális hatásoktól megtisztított konjunktúra-indexe. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a vállalatok várakozásai kissé, a fogyasztóké viszont érzékelhetően romlottak. -Az üzleti szférán belül a korábban viszonylag optimista ipari és szolgáltató szektor várakozásai kissé romlottak, a pesszimistább építőipar és kereskedelem várakozásai viszont javultak. -A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és a kereskedelemben nem változott, az építőiparban javult, a szolgáltató szektorban és különösen a fogyasztók körében viszont romlott. -A fogyasztói bizalmi index 2008 első két hónapjában lényegében stagnált, márciusban azonban érzékelhetően visszaesett. A lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai romlottak, de kedvezőbbek az egy évvel ezelőttinél. Az emberek rövid távú megtakarítási képessége az előző hónaphoz és az egy évvel korábbihoz képest is gyengült. Februárhoz képest kedvezőtlen irányba változtak a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások is.
Ecostat bizalmi index	-A lakosság bizalmi indexe 2008 első negyedévében 92,9 százalék volt: a háztartások gazdasági hangulata az év elején jelentős mértékben javult, 2006 májusa óta ez a legkedvezőbb érték. A bizalmi index 9,4 százalékponttal magasabb a három hónappal korábbinál is. A háztartások 55 százaléka anyagi helyzetét közepesnek ítélte, az átlagosnál jobb körülményekről 15 százalékuk számolt be. Pénzügyi helyzetük megítélésében borúlátóbbak a családok, 38 százalékuk helyzete rosszabbodásától tart, pozitív irányú változásban a lakosság ötöde bízik. -A lakosság elsősorban saját pénzügyi helyzetének alakulásában, valamint a nemzetgazdaság jövőbeli fejlődésében lát a korábbinál kedvezőbb tendenciákat. Emellett az inflációs várakozások is sokat javultak, de itt még mindig erős borúlátás érzékelhető. A korábbinál kedvezőbben ítéli meg a lakosság a munkaerő-piaci változásokat és jelenlegi anyagi helyzetet, de a javulás itt csekély mértékű. -A lakosság nagyobbik része nem tud megtakarítást fölhalmozni: a válaszadók 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy éppen csak megél a jövedelméből, míg 16 százalék már a tartalékait éli fel, további 8 százalék pedig fokozatosan eladósodik. A megtakarítani képes háztartások aránya 22 százalék.
Infláció, KSH	-A fogyasztói árak az idén márciusban 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. -Az év első három hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Márciusban a maginfláció 5,3 százalékos volt éves és 0,5 százalék havi összehasonlításban. A változatlan adótartalmú árindex egy hónap alatt 0,6 százalékkal, 12 hónap alatt 6,6 százalékkal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói árindex havi mutatója plusz 0,4 százalék, 12 havi indexe 7,3 százalék. -A fogyasztói árak 2008 februárban 6,9 voltak magasabbak, mint 2007 februárban és 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest.
Államháztartási hiány, Pénzügyminisztérium	-Az államháztartás márciusban - önkormányzatok nélkül - 325,9 milliárd forint hiánnyal zárt. Az idei első három havi hiány 508,1 milliárd forint lett, ami a GDP 1,9 százaléka. -A februári pénzforgalmi deficit 215,9 milliárd forint volt. Az első negyedévre 526,6 milliárd forintra csökkentette a Pénzügyminisztérium a korábbi 569,1 milliárdos deficit-előrejelzését, az új összeg a GDP 1,9 százaléka. -Márciusban az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya 286,9 milliárd forint volt, míg a tb-alapok deficitje 43,2 milliárd forintot ért el. Az elkülönített állami pénzalapoknál 4,2 milliárd forint többlet alakult ki. -A központi költségvetés az első negyedév végéig 547,9 milliárd forint hiányt halmozott fel, 1732,7 milliárd forint bevétel és 2280,6 milliárd forint kiadás egyenlegeként. -Az államháztartás összes bevétele az idei első három hónapban 2989,2 milliárd forint volt, a kiadások összege 3497,3 milliárd forintot tett ki.
Ipari termelés, KSH	-Az ipari termelés 2008 februárjában az előzetes, szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított index szerint 2,3 százalékkal haladta meg az előző havit, és - munkanaptényezővel korrigálva - 9,8 százalékkal emelkedett a 2007 februári szinthez képest. -Korrekciók nélkül a termelés 13,2 százalékkal haladta meg a tavaly februári szintet. A termelés volumene az év első két hónapjában 9,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Külkereskedelmi mérleg, KSH	-Az idén, az első két hónapban a kivitel - euróban számolva - 17,4 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, a behozatal dinamikája pedig 13,8 százalékos volt. Ennek köszönhetően az egyenlegben többlet keletkezett, értéke közel hetven millió euró. -A februári kivitel 77, a behozatal 68 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le.

Sajtókapcsolat:

+36 20 665-0384

Telefon:

+36 20 665-0384

E-mail:

info[at]politicalcapital.hu