Közpénzügyi kvíz sörért
A magyar gazdasági helyzet bonyolultságát jelzi, hogy az utóbbi időben a megszólaló elemzők között egyáltalán nincs konszenzus a helyes kamatpolitikát illetően, bár a most nyilvánosságra hozott jelentés szerint a Monetáris Tanács legutóbb nagy többséggel a fél százalékos emelés mögé állt. A legfontosabb gazdaságpolitikai vitatéma továbbra is az adóreform, lévén, hogy az SZDSZ és az MDF is határozott átalakítását szorgalmazza. A Fidesz az utóbbi időben láthatóan az elhivatott reformer szerepét is át kívánja venni a kormánytól.
Monetáris politika
Londoni elemzők közvetlenül a friss béradatok közzététele után újabb agresszív kamatemeléseket jósoltak. A helyes magyarországi kamatpálya megrajzolását azonban gyökeresen másképp képzelik a City elemzői, annak függvényében, hogy az inflációs vagy a növekedési kilátások felől közelítik azt. Bár továbbra is vannak ellenzői az újabb kamatemelésnek, többen már 9 százalékos tetőzést helyeztek kilátásba.
A múlt héten az is kiderült, hogy márciusban kilencen - köztük Simor András jegybankelnök - szavaztak az alapkamat 50 bázispontos emelésére, ketten 25 bázispontos emelést támogattak, egyedül Bánfi Tamás tartotta volna 7,5 százalékon a kamatot.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke | - Összességében azt mondhatom, hogy bizonytalanok vagyunk az inflációs várakozásokkal kapcsolatban. A tanácstagok emellett úgy látják, hogy a megnövekedett kockázati felárakra is reagálni kellett. Látható, hogy voltak olyanok (köztük én is), akik határozott irányváltást tartottunk optimális döntésnek, megindítva ezzel egy kamatemelési stratégiát, ami kicsi, de határozott lépésekből áll. - A monetáris tanács nem engedheti meg magának, hogy ne tegyen meg minden azért, hogy másfél, kétéves horizonton elérje az inflációs célját. Megítélésem szerint amióta monetáris tanácstag vagyok, minden döntésünk felelős döntés volt ebből a szempontból. Helyzetértelmezési vitáink biztosan lesznek a jövőben is a piaci szereplőkkel, bár úgy látom, különösebben éles különbségek eddig sem voltak közöttünk. A teljesülésnek egyébként nyilván vannak kockázatai, ezt jelzi a jegybank inflációs prognózisa is. - A három százalék a kormánnyal közösen megállapított inflációs célunk, ennek felülvizsgálata szóba sem került. Jelenleg is ezt tartjuk követendőnek, erről vita vagy kutatás nem folyik. (Részletek a Portfolio.hu interjújából) |
| Goldman Sachs | - A legutóbbi bérkiáramlási adatok az MNB által várt idei lassulás helyett gyorsuló bérnövekedésre utalnak (a KSH közlése szerint a bruttó átlagkeresetek január-februárban, összességében 5,1 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit), ami a monetáris tanácsot már ebben a hónapban újabb agresszív kamatemelésre késztetheti - A versenyszférában februárban 14,4 százalékos volt az éves bruttó béremelkedés az előző havi 9,7 százalék után, és a prémiumok nélküli éves magánszektorbeli emelkedés is 10,4 százalékra gyorsult a januári 8,7 százalékról. E sokkolóan magas adatok részleteit tekintve megállapítható, hogy a béremelkedés meglehetősen széles bázisú, és nem lehet csak a magasabb végzettségű alkalmazotti állomány minimálbér-emelésével magyarázni. - Már a januári magánszektorbeli béradat is kellemetlen meglepetés volt az MNB számára, és szerepet játszott a márciusi jegybanki kamatemelésben. Az új béradatok várhatóan erősítik az újabb kamatemelés mellett szóló érveket. A forinterősödés eddig növelte annak az esélyét, hogy az MNB a következő, április 28-ai ülésén egyáltalán nem fog kamatot emelni, most már azonban a fél százalékpontos emelésnek is nagyobb a valószínűsége, mint a negyed százalékpontosnak. A magyar jegybanki alapkamat a következő három hónapban 9 százalékra fog tovább emelkedni, vagyis olyan szintre, amelyet még a piac sem áraz; a határidős kamatpiaci kontraktusokból 8,50 százalék körüli tetőzési várakozás szűrhető le. |
| Dresdner Kleinwort | - A versenyszféra bérnövekedésének meredek gyorsulása további aggodalmakat kelt a másodlagos inflációs kockázatokkal kapcsolatban. Az MNB Monetáris Tanácsa nagyon rövid távon a kivárást fogja pártolni, addig, amíg ki nem jönnek májusban az új inflációs előrejelzések. A gazdaság sebezhető állapota, a globális környezet bizonytalansága és a változatlanul kedvezőtlen inflációs kilátások miatt azonban 9 százalékon is tetőzhet az MNB-kamat. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Gazdasági helyzet |
| Adóreform |
| Felsőoktatás |
A gazdaságpolitikai viták főszereplőjévé egyre inkább az adóreform válik, nem véletlenül. A kormány a koalíciós szakadást követően látványos visszavonulót fújt ezen a területen, többször kijelentették, hogy adócsökkentésre nincs lehetőség, bár kommunikációjukban szándékosan összemossák az adócsökkentést és az adóreformot. A koalícióból kilépett SZDSZ szintén ezen téma mentén próbál önálló arculatot felmutatni, a kormánnyal szemben a szociális kiadások lefaragását és adócsökkentést szorgalmaznak, céljuk láthatóan a befektetők és a gazdasági elit megszólítása. Komplex adóreformjavaslattal az MDF állt elő, a párt ezzel sikeresen a vita egyik főszereplőjévé vált, tervezete politikai és szakértői körökben is heves vitákat váltott ki.
A Fidesz ezzel szemben érdemben nem foglalt állást a kérdésben, de láthatóan nem akar határozottan elhatárolódni egyik elképzeléstől sem. A párt reformokhoz való hozzáállása ugyanakkor látványosan megváltozott: kommunikációjának középpontjában a kormány bizonytalanságának és tehetetlenségének bizonyítása áll, mellyel azt kívánja jelezni, hogy a mostani vezetés mellett érdemi átalakításokra nincs esély, erre csak a Fidesz kormányrakerülése esetén lesz lehetőség.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
|
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök / felsőoktatás |
- A rektori konferenciával olyan javaslaton dolgozunk, amely szerint az első évben mindenki az államilag finanszírozott keretbe kerülne be a felsőoktatásba, de a második évtől csak 50-60 ezer diák maradhatna ebben a keretben. A rendszer minden évben biztosítaná az átjárást az állami és az önköltséges képzés között. |
|
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök / versenyképesség |
- Nem kívánunk a legolcsóbb ország lenni. Egyformán fontos, hogy jól működjön a gazdaság, de az is, hogy szociális nyugalmat, békét, kiszámíthatóságot, növekvő életszínvonalat teremtsünk. Az ország képes lesz megőrizni attraktivitását a befektetők számára. Az ország legnagyobb vonzerejét az elmúlt években is az adta, hogy az ország általános társadalmi és munkakultúrája rendkívül közel van egyebek mellett a német gondolkodásmódhoz. |
|
Kóka János, az SZDSZ elnöke/adóreform |
- A következő két évben csak olyan kormánynak van esélye kisebbségben, vagy többségben kormányoznia, amely nekilát a közteherviselés átalakításának. - A liberálisoknak kész programja van a közteherviselés átalakítására, a javaslatok többsége az egyszerű, átlátható, szektorsemleges egykulcsos adórendszer bevezetésére épül, amit a Liberális Gazdasági Tanács szerint Észtország mintájára, az adókulcsok fokozatos csökkentésével, a következő évtized elejére 18 százalék körüli kulccsal lehetne elérni. - Ehhez szükség lenne a különadók megszüntetésére, a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésére, a ma több címen beszedett adók egységes vagyonadóval, elsősorban ingatlanadóval történő kiváltására, illetve az adó- és járulékfizetők körének kiterjesztésére. - Másrészt a közteherviselés átalakítása az állami kiadások fokozatos csökkentését feltételezi, elemzések szerint ugyanis az ország gazdasági teljesítményéhez képest a magyar költségvetés mintegy 2500 milliárd forinttal költ többet. - A rászorultság elvű támogatáspolitika alkalmazásával és felesleges kiadások csökkentésével összességében néhány százmilliárdos mozgástér keletkeztethető, az így felszabaduló összeget pedig a liberálisok által javasolt adóreform-alapba összevonva, adócsökkentésre és az államadósság lefaragására lehet fordítani. |
|
Juhász Ferenc, az MSZP elnökhelyettese / kormány gazdaságpolitikája |
- A napokban fogja a szocialista párt eldönteni azt a gazdaságpolitikai irányt, amelynek mentén az elkövetkezendő két évben gondoljuk az országot kormányozni. A párt gazdaságpolitikusai "külső emberekkel" való konzultáció után tesznek előterjesztést arra, mi lehet a fő irány. |
|
Veres János |
- Ha nem következik be a bevételeket csökkentő, vagy a kiadásokat növelő intézkedés, akkor tartható a konvergenciaprogramban lefektetett államháztartási deficitcsökkentési pálya 2009-re és 2010-re. Nem látok okot, ami miatt további, a deficit csökkentését célzó intézkedések bevezetésére lenne szükség. |
|
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője/adóreform |
- Az SZDSZ és Kóka János személyesen is felelős azért, hogy Magyarország ilyen mély válságba került. Kóka János gazdasági miniszterként éveken keresztül sokat tett azért, hogy a magyar emberek bérét terhelje Európa második legnagyobb adó- és járulékterhe, valamint hogy hazánk a régió éllovasából a kontinens sereghajtójává vált. A koalíciós pártoknak semmi sem számít, csak személyes hatalmi szempontjaik és a koncon való marakodás. |
|
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke /gazdasági helyzet |
- A gazdaság továbbra is egyfajta lejtőn csúszik szép lassan lefelé. Naponta hatmilliárd forinttal nő az ország adósságterhe. Ennyivel bővül az adósságunk minden egyes nap a tehetetlen kormányzatnak köszönhetően. Ez a kormány alkalmatlan arra, hogy megpróbálja ezt a helyzetet kezelni, hogy próbáljon a válságból kivezető lépéseket tenni. - A válságból úgy lehetne kitörni, ha újra lendületet kapna a gazdasági növekedés, ehhez azonban újfajta gazdaságpolitikára van szükség. Több munkahelyre és több beruházásra. |
Elemzői kommentárok
A korábbi leminősítést kilátásba helyező Standard&Poor’s-közleménynél kisebb nyilvánosságot kapott, hogy Magyarország nem került fel a ház "sebezhető országainak" listájára, bár az összesítésben a visegrádi országok mindegyike így is jobban szerepelt.
László Csaba sört fizetne annak, aki a közpénzügyi törvényjavaslat útvesztőiben eligazodik, továbbá hiányolja a tervezet árumegállító jogát - amit ötpárti megállapodás alapján vettek ki a törvényjavaslatból alkotmányossági aggályok miatt. Hamecz István szerint tarthatatlanok a konvergenciaprogram deficitprognózisai, illetve egyáltalán nem látja az adócsökkentés mozgásterét. Surányi György szerint ezzel szemben meg lehet valósítani az adóreformot a szociális biztonság veszélyeztetése nélkül is.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Standard & Poor's | - Az összes felzárkózó térség közül a tágabb értelemben vett Kelet-Európa szuverén adósai a legsebezhetőbbek a globális hitelválság esetleges további súlyosbodásának hatásaitól. - A lista legsebezhetőbb országa - a térséggel fennálló szoros korrelációja miatt "tiszteletbeli felzárkózó gazdaságnak" kinevezett - Izland, őt követi Libanon, Románia, Lettország és Törökország. A "sebezhető"-nek nevezett csoport után következik a "valamelyest sebezhetők" mezőnye. Ebben az országcsoportban Magyarország az első - a teljes listán a hatodik -, utána Bulgária és Lengyelország következik. A négy közép-európai EU-tagállam közül a másik kettő - Szlovákia és Csehország - a "valamelyest védett" kategóriába esik. |
| László Csaba, a KPMG adópartnere | - Túlságosan bonyolult, nem átlátható a parlament előtt lévő közpénzügyi törvényjavaslat, amelynek legfőbb hibája, hogy nem lenne "árumegállító" joga, nem blokkolhatná a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatokat azok költségvetési megfontolásai, következményei miatt. - A közpénzügyi törvényjavaslat jelenlegi formájából nem lehet levezetni, hogy hogyan alakulna hosszú távon az államháztartási hiány, illetve az államadósság. Aki a Pénzügyminisztérium honlapján megtalálható metodikából megfejti, hogy mi várható a főbb mutatóknál hosszú távon, annak egy-két üveg sört feltétlenül fizetek. - Bele fog fulladni a számolásba a létrehozandó költségvetési hivatal, ha minden egyes, akár parlamenti képviselő által benyújtott törvényjavaslatot véleményeznie kell. A hatékony működés érdekében ehelyett az lenne a jobb, hogy csak úgy lehessen benyújtani törvényjavaslatot, módosító indítványt, ha van mögötte hatásszámítás, és így csak ezt véleményezné a hivatal. |
| Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója | - Lehetetlen esemény a jelenlegi technikai szabályok alapján a tervezett deficitpálya tarthatósága (2009-re 3.2%, 2010-re 2.7%-os GDP-arányos uniós szemléletű hiány a GDP arányában). 2009-re 3,8%, 2010-re 3,5% körüli deficitelőrejelzés jósolható az MNB módszertant alapul véve (változatlan költségvetési politika feltételezése mellett), azaz jövőre kb. 0,6 százalékpontos, 2010-re 0,8 százalékpontos költségvetési kiigazítás lehet szükséges a konvergenciaprogram tarthatósága érdekében. - A kedvezőtlen költségvetési kilátások miatt álvita, hogy mekkora a költségvetési mozgástér a jövő évi adó- és járulékcsökkentési intézkedésekre, mivel valójában nincs ilyen mozgástér. Ezért inkább arról érdemes vitatkozni, hogy mennyi bevételt kell összegereblyézni. |
|
Surányi György, volt jegybankelnök, a CIB Bank elnöke |
- Meg lehet valósítani az adóreformot a szociális biztonság veszélyeztetése nélkül is. Az adóreformot az állami kiadások visszafogása révén lehet véghezvinni, úgy, hogy 4-6 év távlatában az állami kiadásokat a GDP-hez mérten 1-2 százalékkal kell csökkenteni. - Lázálom, hogy a szociális kiadásokat 2000-2500 milliárd forinttal kellene mérsékelni, mivel az összes szociális kiadása az államnak jelenleg hozzávetőleg 3000 milliárd forintra rúg. Elképzelhetetlen, hogy az állami kiadásokat, melyek jelenleg a GDP 48-49 százalékát teszik ki, egyik napról a másikra 38-39 százalékra faragja le a kormányzat. - Az adóztatást ugyanakkor a fogyasztás felé kell elvinni. Az elmúlt másfél évben annak a következményeit nyögjük, hogy a megelőző 5-6 év során az állam úgy vállalt újabb állami szolgáltatásokat, kiadásokat, hogy azoknak nem volt meg a fedezetük adóoldalon. |
| Gombkötő Bálint, a KMPG szenior adómenedzsere | - Egyértelműen látszik, hogy a béreket terhelő, kiugróan magas adó- és járuléksúlyért sokkal kevésbé a személyi jövedelemadó a felelős - az jóval inkább a hatalmas járulékoknak köszönhető. - Figyelembe véve azt, hogy a kormány néhány gazdaságfehérítést célzó, adócsökkentést nélkülöző, óvatos intézkedése (pl. minimumadó bevezetése, vagy a minimálbér kétszerese után szedett járulék) kifejezetten sikeresnek tekinthető, véleményem szerint jól mérhető és hatalmas mértékű potenciál rejlik a különböző burkolt munkaviszonyok kifehérítésében. - A túladóztatottságból fakadóan az is egyértelmű, hogy a jelenlegi hatalmas adó- és járulékterhek mellett a "gazdaságfehéredés" nem tud megindulni - a közteherviselés megvalósulása irányába a kormánynak kell megtennie további, az eddigieknél jóval határozottabb lépéseket. |
| Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke | - Mielőbb át kell térni a szabályalapú költségvetésre és minden elvesztegetett év magában rejti a gazdaság állapotának romlását. Ha nem változik a politikai attitűd, akkor nem várhatunk csodát sem. Erre példa, hogy a Pénzügyminisztérium törvényi kötelezettsége ellenére nem készítette el április 15-ig a költségvetési irányelvet. Nem folytatható tovább a kettős, azaz egyszerre pragmatikus és politikai alapú gondolkodás a döntéshozatalban. |
Gazdasági mutatók
A vártnál magasabb keresetnövekedési adat keltette fel leginkább a piac érdeklődését, ami a jövő heti kamatdöntésre is hatással lehet. Időközben lassult a népességfogyás üteme, ez azonban nagy valószínűséggel csak átmeneti javulást jelent. A korábbi húzóágazat, az építőipar gyorsuló visszaesése pedig tovább gyengítheti az idei növekedési adatot.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Népmozgalom, KSH, előzetes adatok (2008. január-február) |
- Az előzetes adatok szerint 2008 első két hónapjában 16 237 gyermek született, 2,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az elhunytak száma ugyanekkor 22 737 volt, ami 2,9 százalékos csökkenést jelent 2007 január–februárjához képest. A természetes fogyás 6500 fő volt, kevesebb az egy évvel korábbinál. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 041 ezer fő volt. |
| Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, KSH (2008. január–február) | - A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 2008. január-februárban átlagosan 2 millió 731 ezer volt. - A bruttó átlagkeresetek összességében 5,1, a nettó átlagkeresetek 5,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-februári reálkereset (a fogyasztóiár-index 7,0%-os növekedése mellett) 1,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. |
| Építőipar, KSH (2008. február) | - Az építőipar termelése 2008. februárban kiigazítatlan adatok alapján 19%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 19,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 5,9%-kal magasabb volt az előző havinál. Az év első két hónapjában a termelés 23,3%-kal csökkent 2007 azonos időszakához képest. |
