Jegybankelnökök kánonban
2008-04-29
A jegybank hétfői ülésén 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, ez azonban inkább az inflációs cél melletti újabb kiállásként értelmezhető, a kamatpálya szempontjából a májusi inflációs jelentés lesz meghatározó. A Fidesz a továbbiakban is folytatja a "kétszólamú" kommunikációt a gazdaságban: egyszerre próbálja a befektetők bizalmát elnyerni, és a lakosság körében is népszerű javaslatokat tenni. Fontos üzenet volt a politikai elit irányába, hogy egy konferencián a rendszerváltást követő négy jegybankelnök együtt állt ki az átalakítások, az állami kiadások lefaragása mellett.
Monetáris politika
A Monetáris Tanács hétfői ülésén 25 bázispontos kamatemelés mellett döntött: ennek komolyabb piaci hatásai nem voltak, leginkább az inflációs cél hitelességének bizonyítására volt alkalmas, bár az emelkedő olajár és a versenyszféra bérkifizetései növelték az inflációs kockázatot. Simor András nyilatkozatában újfent jelezte, hogy az MNB a későbbiekben is emeli az alapkamatot, ha szükséges, de a megszólaló elemzők egyetértettek abban, hogy a kilátások bizonytalanok, a kamatpálya szempontjából a májusi inflációs jelentés lesz a meghatározó.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | -A márciusi infláció a várakozásoknak megfelelő volt, a béralkalmazkodás viszont (az adatok bizonytalansága mellett is) az elképzeléseinkhez képest lassabb lehet. Amennyiben az inflációs cél megkívánja, a jegybank a jövőben is megteszi a szükséges lépéseket. -Lehet azon vitatkozni, hogy az elmúlt egy hónapban az infláció szempontjából összességében semleges, vagy enyhén rossz adatok érkeztek, de az tény, hogy a legutóbbi inflációs előrejelzés szerint a cél nem teljesülésének valószínűsége magas. -Az árfolyam-erősödés téma volt a tanácsülésen, de a kurzus alakulását nem szabad rövid távon nézni, mert a forint piaci ára ingadozhat. A tanács figyelemmel kíséri az árfolyam alakulását, de nincs árfolyamcélja, ezt sugallja a sáveltörlés is. -A mostani döntésben azt is figyelembe vettük, hogy a világgazdaságban a kamatcsökkentési várakozások enyhültek. -A tanácsülésen a kamatszint tartása, illetve a negyed százalékpontos emelés került szóba, biztos többséggel szavaztak a tagok a szigorítás mellett. |
| Monetáris Tanács közlemény | -A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. Az infláció mérséklődését hazai és nemzetközi eredetű, elhúzódó költségsokkok fékezik. -A Monetáris Tanács arra törekszik, hogy megakadályozza a tartósan magas infláció áttételes hatásait és a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését. Az újonnan beérkezett információk alapján az inflációs cél jövő évi teljesülését továbbra is kockázatok övezik. A béradatok értékelését egyedi hatások nehezítik, de ezeket figyelembe véve is jelentős annak kockázata, hogy a bérnövekedés üteme a korábban feltételezettnél lassabban mérséklődik, ami növelheti a költségoldali inflációs nyomást. Az inflációs adatokban egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy a negatív kibocsátási rés az áruk és szolgáltatások széles körében dezinflációs hatást fejtene ki. -A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kockázatok a jegybanki alapkamat emelését teszik szükségessé. Amennyiben az inflációs cél elérése megkívánja, a Monetáris Tanács a továbbiakban is kész megtenni a szükséges lépéseket. |
| Simor András, az MNB elnöke | -Az lenne a legkockázatosabb, ha Magyarország olyan pillanatban csatlakozna az euróövezethez, amikor a költségvetés nincs tartósan rendben. -Az inflációs várakozások magas szinten vannak, tehát ebből a szempontból sem vagyunk közel az eurócsatlakozás időpontjához. Súlyos probléma, hogy miközben a foglalkoztatás alacsony szinten van, a szociális ellátó rendszerek nem ösztönöznek eléggé a munkára. |
| Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője | -A februári béradatok a versenyszférában a béremelések csökkenő trendjének megtörését jelezték és az inflációs kockázatokat emeli az olaj árának emelkedése is. A monetáris tanács további szigorítást is kilátásba helyezett, így nem tartok kizártnak egy újabb, 25 bázispontos alapkamat emelést májusban. -A jövőt illetően nagy a bizonytalanság, az alapkamat alakulása nagymértékben függ a májusi inflációs jelentéstől. Ebben vélhetően felfelé módosítja az inflációs pályát a jegybank, de arra törekszik, hogy 2009 végére az infláció a 3 százalékos cél körüli szintre csökkenjen. |
| Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője | -A májusi inflációs jelentés hangvételétől függ az alapkamat további alakulása. Arra számítok, hogy májusban a monetáris tanács újabb 25 bázisponttal emeli a kamatot, prognózisa szerint a 8,50 százalékos kamatszint lehet a csúcs, de a jövőt illetően nagy a bizonytalanság. |
| Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management közgazdásza | -Sok más jegybankhoz hasonlóan az MNB is úgy döntött, hogy nyomatékot ad a hosszú távú inflációs cél melletti elkötelezettségének e jelképes mértékű kamatemeléssel. Ebben az intézkedésben semmi olyan nincs, ami döntően megváltoztatná a (pénzügypolitikai) kondíciókat ... nagyon nehéz azonban egy jegybanknak tétlenül ülnie, és elfogadnia az inflációs várakozások emelkedését, a pénzügypolitikai környezettel kapcsolatos növekvő aggodalmakat ... (a hétfői kamatemelés) erre adott válasz. -Ha egy jegybank nem hajtja végre az inflációs várakozások kordában tartásához szükséges kamatemeléseket a növekedési félelmek miatt, az a jegybank elveszti hitelességét. A központi banknak nem elsődleges felelőssége a növekedés generálása, elsődleges felelősségi körébe az áremelkedés stabilizálása és a pénzügyi stabilitás biztosítása tartozik. E célnak megfelelően szigorítania kell, ha az inflációs cél átlépésének kockázata látszik. -Jó esély van arra, hogy a magyarországi jegybanki kamatszint hamarosan tetőzik. Az év közepéig még széles bázisú további globális árnyomás fog hatni, és a kamatszint várhatóan 8,50-8,75 százalékig emelkedik. Azonban az erős forint, valamint az élelmiszer-komponensben belépő bázishatások révén a teljes kosárra számolt magyarországi infláció stabilizálódik, majd csökkenésnek indul, és a második félévtől nagyon gyorsan el kell majd gondolkodni a kamatpálya visszafordításáról. |
| Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza | -Az MNB-nél nyilvánvalóan az a meggyőződés, hogy erősíteni kell a hitelességet, mert az ellátási oldali tényezők jelenleg nem segítik a 3 százalékos inflációs cél teljesítését, a kamatemelés azonban nem tesz jót a reálgazdaságnak ... csak tovább hosszabbítja a nagyon gyenge gazdasági teljesítménnyel jellemzett időszakot. Ez még mélyebb és még elhúzódóbb negatív kibocsátási rést eredményez, önmagában korlátozva a kereslet vezérelte inflációs nyomást a következő hónapokban. Ebben a környezetben a kamatemelés további problémákat fog okozni az átfogó makrogazdasági stabilitás szempontjából. |
| Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere | -Hazai érvek és külföldi példák alapján döntött ma a jegybank, melyre a forintpiac enyhe erősödéssel reagált, változatlan hozamok mellett. A márciusi ülésről kiadott jegyzőkönyv azt mutatta, hogy az akkori 50 bázispontos emelést nem egy egyszeri szigorításnak szánták, hanem inkább a ciklus első lépésének. Az elmúlt időszak során jelentősen erősödő forint miatt most nem volt szükség ennyire hangsúlyos lépésre. A deviza erősödése ellenére azonban továbbra is megmaradtak az inflációs kockázatok, a középtávú, három százalékos cél teljesíthetősége 2009-re meglehetősen kétséges. A februári, vártnál jóval magasabb növekedést mutató béradat csak tovább növelte a kockázatokat, ráadásul a szám cáfolni látszik számos ez idáig gyakran hangoztatott jegybanki feltevést is. A gazdasági lassulás, csökkenő kereslet ellenére a vállalatok a magasabb inflációs várakozások miatt, úgy tűnik mégis komolyabb béremeléseket hajtottak végre, erre pedig reagálnia kellett az MNB-nek. A mostani 25 bázispontos emelés azt is mutatta, hogy az árfolyam ingadozási sávjának eltörlésével ténylegesen nőtt a mozgástér, hisz nem kell attól tartani, hogy az esetleg 250-es szint alá néző EUR/HUF a sáv erős szélének ütközne. A gazdasági lassulás melletti kamatemelés egyébként egyáltalán nem kirívó eset, számos fejlődő piaci jegybank kényszerült ilyen döntésre az elmúlt hónapok során. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Gazdasági helyzet |
| ÁFA csökkentés |
| Konvergencia-program |
A hét elején lezajlott kormányátalakításnak inkább szerkezeti mintsem gazdaságpolitikai jelentősége volt. A létrejövő új gazdasági csúcsminisztérium vezetője, Bajnai Gordon valódi programot még nem hirdetett, első megszólalásában a fejlesztés és a modernizáció fontosságát hangsúlyozta. A kormány a héten elfogadta a konvergencia-jelentést: ennek kapcsán továbbra is a hiánycélok túlteljesítését hangsúlyozták, mára ez hivatott megtestesíteni a kabinet hitelességét, miközben a programban szereplő más tervek és prognózisok folyamatos korrekcióra szorulnak. A jelentés továbbra is optimista, az elemzők által jósoltnál nagyobb növekedéssel számolnak.
A Fidesz a héten az élelmiszerek ÁFÁ-jának tíz százalékra való csökkentését javasolta, ami némileg szembemegy a párt által az elmúlt időszakban folytatott, a kormányzóképességre és a hiteleségre épülő kommunikációval. Vélhetően a párt párhuzamosan kíván népszerű és a befektetőknek hiteles javaslatokat tenni, hiszen Varga Mihály egy interjúban a héten is arról beszélt: adócsökkentésre van szükség, melyhez a felelőtlen kormányzati költekezés megszüntetése mellett a beruházási célú támogatások felülvizsgálata jelenthetné a forrást.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
|
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke/gazdasági helyzet |
-Az OECD legfrissebb tanulmánya szerint Belgium után Magyarországon fizetik az átlagkeresetre jutó legnagyobb közterhet (tavaly megelőztük Németországot). Igazából ez a brutális közteher fojtja le a gazdaságot, akadályozza a vállalkozást és a munkahelyteremtést... A sorrendet fontosnak tartom: adócsökkentésről csak konszolidációval együtt van értelme beszélni. -Az egyik legégetőbb kérdés mostanság az, hogy lehetséges-e adócsökkentés a szociális transzferek radikális megnyirbálása nélkül...Tény, hogy a szocialista-szabad demokrata koalíció regnálása alatt oly mértékben esett vissza a gazdaság teljesítőképessége, és olyan mértékben üresedett ki az állami kassza, hogy nagyon nehéz fába vágja a fejszéjét az, aki prosperitást, jólétet akar teremteni. Ugyanakkor vannak olyan kiadási tételek, amelyekről ilyenkor diszkréten hallgat a kormány. A nem időszerű beruházások - mint a digitális táblák -, a kiapadhatatlan kommunikációs és protokoll-költségek mind-mind egy lehetséges adócsökkentés mozgásterét szűkítik. A probléma azonban - sajnos - generális, hatalmas a pazarlás az egész költségvetésben. Néhány hete Mellár Tamás írt egy cikket arról, hogy a beruházási célú támogatásokat célszerű lenne felülvizsgálni. Egyetértek. Támogatás van, növekedés nincs. De idézhetem az ÁSZ véleményét is, amelynek az volt a summája, hogy ész nélkül költöttünk el 1500 milliárd forintot. -Van program, van tapasztalat. Tavaly decemberben tettük közzé az Erős Magyarország c. alapprogramot. 1998-2002 között kormányzati tapasztalatot szereztünk, még ellenfeleink szerint is kiegyensúlyozott, stabil időszak volt (főleg ha a mai viszonyokat nézem). 2006 azt is újra megtanította valamennyiünknek, hogy "azt mondd, amit teszel, és azt tedd amit mondasz". Nem ígérünk könnyű utat, nem lehet könnyen behozni 6 év lemaradását, de stabilitást és biztos irányokat hozhat egy Fidesz-kormányzás. |
|
Budai Bernadett kormányszóvivő |
-A kormány szerdai ülésén megtárgyalta és elfogadta az idei első konvergencia-jelentését, amelyben nemcsak az aktualizált makrogazdasági és államháztartási előrejlezés szerepel, hanem a jövőben tervezett lépések is. Ezek a lépések garantálják a kiadások tartós csökkentését és az egyenleg javulását is. -Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa az eddigi jelentéseket és az aktualizált konvergenciaprogramot elemezve még az idén februárban megállapította, hogy ha a kormány ezután is tartani tudja a felvázolt pályát, akkor a költségvetési hiány 2009-re megközelíti a maastrichti kritériumok által meghatározott határértékeket. A jelentés 2009-re már csak 3,2 százalékos hiánnyal számol. A jelenlegi 66 százalékról két éven belül 65,6 százalékra csökken a GDP arányos államadósság. A jelentés a GDP idei 2,4 százalékos, jövőre pedig 3,9 százalékos emelkedésével számol, miközben a tavalyi kis mértékű csökkenés után az idei évtől bővül a háztartások fogyasztása is, 2009-ben ennek várható értéke 1,6 százalék lesz. -A beruházások fellendülését mutatja az idei évre várt 4 százalékos, jövőre várt 7 százalékos emelkedés. Az infláció pedig a tervek szerint 6 százalék marad, jövőre pedig 3,6 százalékos lesz a várakozások szerint. |
|
Bajnai Gordon, kijelölt gazdasági és fejlesztési miniszter/gazdasági helyzet |
-Magyarország létérdeke, hogy minél előbb felgyorsuljon a gazdasági növekedés, bővüljön a foglalkoztatás, és a fejlesztési forrásokat a leghatékonyabban használják fel. -Olyan gazdasági stratégiára van szükség, amelynek megvalósításában egyaránt részt vállalnak a gazdasági, tudományos, civil, és természetesen a politikai szféra szereplői is. Ezért rendkívül fontos a párbeszéd, a partnerség és az együttműködés. -Meggyőződésem, hogy minden fejlesztés, modernizáció sikere ezen áll vagy bukik. Partnernek tekintünk mindenkit, aki munkahelyet akar teremteni, fenntartani, vagy aki a tisztességes munkából szeretne megélni. Velük együttműködésben teremthetjük meg a versenyképes, modern, európai Magyarországot. |
|
Font Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője/ ÁFA csökkentés |
-A Fidesz azt javasolja, hogy csökkentsék az élelmiszerek árának áfatartalmát a jelenlegi húsz százalékról tíz százalékra. Míg az Európai Unióban 2,8-3 csupán százalékos volt az élelmiszer-áremelkedés, addig Magyarországon 11,5 százalék. Hazánkban az étolaj árnövekedése 52 százalék volt, míg a liszt 48 százalékkal lett drágább. A tésztafélék ára 25 százalékkal emelkedett, a tejé pedig 21 százalékkal. A kenyér, a tojás és a sajt egyaránt 20-20 százalékkal lett drágább. -Nagy kérdés, hogy a kormány vajon miért nem tett semmit? Sajnálatos módon Veres Jánost látjuk a probléma mögött, pontosan kiszámolták, hogy ez a nagyon komoly élelmiszer-árnövekedés, ez nagyon komoly adóbevételt jelent a költségvetés kasszájába. -Az unióban egy átlagos család összjövedelmének alig 10 százalékát költi élelmiszerekre, Magyarországon ez az arány ugyanakkor 27 százalék. -Az unió régi tagországainak döntő többségében 3 és 10 százalék között mozog az élelmiszerek áfája, meglepő módon csak az utólag csatlakozott országok lépnek 10 százalék fölé, illetve egyedül Dániában 25 százalékos ennek a mértéke. Minél magasabb egy termék áfája, annál inkább érdemes kikerülni a tiszta piacot, és bemenni a szürke- vagy a feketegazdaságba, magyarul: áfát csalni, ugyanakkor az áfacsökkentéssel szélesedik a tiszta, számlázott termékek köre. |
Elemzői kommentárok
A megszólaló elemzők továbbra is borúlátók voltak a magyar gazdaság kilátásait illetően. Véleményük szerint az MSZP és az SZDSZ népszerűtlensége miatt kevés esély van az előrehozott választásokra, ugyanakkor a kisebbségi kormányzás
a reformokat akadályozhatja meg. Strukturális átalakításokra pedig mindenféleképpen szükség lenne, mert Magyarország folyamatosan veszít versenyképességéből. A hét legfontosabb eseménye a rendszerváltás után négy jegybankelnök együttes kiállása volt: egy konferencián mind a négyen reformokat sürgettek, és az állami kiadások lefaragására szólítottak fel.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Dresdner Kleinwort | -Mostantól nem számítunk nagyobb reformok véghezvitelére a magyar gazdaságban. -A magyar kormány ugyanakkor fenntartja erős elkötelezettségét a költségvetési konszolidáció mellett. Rövid távon nem várható a kormány népszerűségének jelentősebb javulása, különös tekintettel a gyenge növekedésre és a magas inflációra. |
| Institue of International Finance | -Idén még teljesítheti az általa kitűzött államháztartási hiánycélt a magyar kormány, de 2009-től nemhogy tovább csökkenne a deficit, hanem a 2010-es választások miatt jelentősen emelkedhet. -2008-2010 között évente átlagosan csupán 2% körüli ütemben nőhet a magyar gazdaság részben amiatt, mert a várhatóan erőteljes fiskális politikai lazítást a monetáris politika kamatemelésekkel igyekszik ellensúlyozni. -Az MNB-nek idén további 50 bázispontos, míg jövőre legalább 100 bázispontos kamatemelést kell végrehajtania a Magyarországtól elvárt kockázati prémium várható emelkedése, illetve az Európai Központi Bank jövőre várható kamatemelése következtében. 245-250 közötti forint/euro árfolyam mellett 2009 végére, 2010 elejére elérhető az MNB inflációs célkitűzése. -Egy adósságcsapdához hasonló finanszírozási nyomást egyre nehezebb lesz elkerülnie Magyarországnak a lassú gazdasági növekedéssel, illetve az emelkedő országkockázati prémiummal kapcsolatos kilátások miatt, amely keretek együttesen növelhetik az ország hitelfelvételének költségeit. -Az adósságcsapdára hasonlító helyzet különösen igaz lehet abban az esetben, ha a befektetők arra a következtetésre jutnak, hogy a szükséges kiadási reformokat csak akkor hajtja végre a kormány, ha a finanszírozási nyomás az elmúlt években tapasztaltnál is erősebb lesz és tovább tart; azaz ha úgy ítélik meg, hogy csak egy hitelezési krízis bírhatja rá a magyar politikai elitet a nadrágszíj tartós meghúzására. |
| Goldman Sachs | -A következő néhány hónapban eldől, hogy a kisebbségi szocialista kormány képes-e fennmaradni, és ha igen, milyen hatékony lesz. Vélhetően a kisebbségi kormány fennmarad, de már nem fog törekedni ellentmondásos vagy fájdalmas reformok végrehajtására. -Sem az SZDSZ, sem az MSZP nem fogja támogatni az előrehozott választásokat, már csak azért sem, mert a szabad demokraták kiesnének a parlamentből ... az ellenzék pedig valószínűleg kétharmadosnál is nagyobb többségre tenne szert, amivel az alkotmányt is módosíthatná. |
|
Békesi László, volt pénzügyminiszter |
-Adóreformra égető szükség van, ám jelenleg sem a politikai, sem a gazdasági feltételek nem kedveznek az adórendszer átalakításának. Ennek feltétele ugyanis a közmegegyezés és az erős költségvetés, ám Magyarországon mindkettőnek híján vagyunk. -Az világos, hogy a költségvetési deficitcsökkenés üteme nem törhet meg az adórendszer átalakításán, ugyanakkor az erre fordítható mozgástér politikai elhatározás kérdése. Bár az erőforrások szűkösek, hazánknak tartania kell a térségi adóverseny diktálta iramot, ám erre csak akkor van esély, ha a gazdaság- és fiskális politikát a gazdaság dinamizálásának szolgálatába állítjuk. Komoly hiba, ha a kormány az elosztás optimalizálását tekinti elsődleges feladatának. |
| Csaba László közgazdász | -Ha az adócsökkentés mozgásterét a költségvetés alakulása határozza meg, abból semmi jó nem szokott kisülni. Így van ez az utóbbi hetekben is, hiszen a korábbi 300 milliárd forint körüli keret a szemünk láttára apad nullára, és ha így folytatjuk, lehet, hogy jövőre még emelkednek is az adók. Új megközelítésre van szükség: először a célokat kell kitűznünk magunk elé, és csak ezután kell elkészíteni a lehetséges források leltárát. -Nem szabad ugyanakkor túl sokat várni az adórendszertől. Az adók és járulékok mértéke ugyanis nincs közvetlen hatással a gazdaság bővülésére, a technológiai fejlesztésekre vagy a kis- és középvállalkozások életére, nem teremt tökéletes szociális igazságosságot, és nem viszi előre a környezetvédelem ügyét sem. Tény ugyanakkor, hogy mindezeket a célokat elő lehet segíteni az adószisztéma alakításával, ám annak fő feladata mégiscsak az állami kiadások finanszírozhatóságának biztosítása az állami bevételek segítségével. -Fontos azonban, hogy az adórendszer könnyen áttekinthető legyen. Minél alacsonyabb a társadalom bizalmi szintje - márpedig ma Magyarországon alig létezik közbizalom -, annál egyszerűbb adószisztémára, annál kevesebb adóra van szükség. Az is kulcseleme a hatékony adópolitikának, hogy a befizetés és az állami szolgáltatások között legyen világos kapcsolat. Amikor például kötelezővé tették a háztartásbeliek utáni járulékfizetést, sokan úgy érezték, a kormány csak egy újabb terhet rak a nyakukba, miközben cserébe semmit nem kapnak. Hiteles adó- és gazdaságpolitika nélkül tehát minden próbálkozás hiábavalónak bizonyulhat. |
| Simor András, az MNB elnöke | -A magyarországi 50 százalékhoz közelítő állami újraelosztás jóval magasabb a 41,5 százalékos régiós átlagnál, nem is beszélve a balti államok 34 százalékos arányáról. Nem megszorítás történik, ha a költségvetés kiadásait néhány év alatt sikerül 2.500 milliárd forinttal csökkenteni, hiszen ez az összeg az üzleti életben marad, beruházások, foglalkoztatás formájában. A szociális ellátó rendszer nem ösztönöz munkára, a 3.200 helyi önkormányzat pénzügyi önállósága méretgazdaságossági szempontból nem indokolt. -Nem kerülhető el az állami szerepvállalás határainak szűkítése, az állam által felvállalandó feladatok és az ezekhez szükséges finanszírozási források egymáshoz igazítása. |
| Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke | -A kormányzati kiadások ezer milliárd forintos csökkentése mellett, az adócsalások visszaszorítása is ezer milliárd forintos többletbevételt eredményezhet. A harmadik ezer milliárdos tétel pedig abból származhat, ha a csökkenő adó- és járulékbevételek nyomán a foglalkoztatás nő, ami többlet bevételt hoz a költségvetésnek. -A szociális piacgazdaság szabadelvű modelljéhez meg kell szerezni a társadalom támogatását. |
| Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke | -Az öngondoskodás eszméjét mindenki vegye komolyan. Reformokra szükség van annak ellenére, hogy nincs hiány rosszul előkészített reformokból. |
| Surányi György, az MNB volt elnöke | -Nincs válság, a konvergenciaprogram visszahúzta Magyarországot a szakadék széléről. Amíg a magyar gazdaság 1997-2007 között átlagosan 4,2 százalékkal nőtt, addig a szlovák 5,1 százalékkal, a cseh 3,1, a lengyel 4,1 százalékkal, ugyanakkor a termelékenység ezalatt a tíz év alatt Magyarországon emelkedett a leggyorsabban. -A jelenlegi 48 százalékos állami újraelosztást fokozatosan, évi 1-2 százalékkal csökkentve 40 százalékra szükséges mérsékelni. |
Gazdasági mutatók
Tovább erősítik a gazdaság nehéz helyzetéről kialakult képet a héten napvilágot látott adatok: bár némi örömre ad okot, hogy az első negyedévben nem emelkedett tovább a munkanélküliség, de némileg csökkent a foglalkoztatottak száma. A kiskereskedelmi forgalom pedig továbbra is elmaradt az egy évvel ezelőttitől.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Foglalkoztatottság, KSH | -A foglalkoztatottak száma a 2008 január és március közötti időszakban 3 millió 844 ezer, a munkanélkülieké 333 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 8 százalékot tett ki, ami 0,5 százalékpontos emelkedés az egy évvel korábbi szinthez képest. -A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 54,1 százaléka, a 15-64 éveseknek 61 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. -A 2008 január-márciusi időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 844 ezer volt, ami 61 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,1 százaléknak felelt meg, ami 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. |
| Kiskereskedelmi Forgalom | -A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom februárban 2,5 százalékkal, az év első két hónapjában 2,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől a naptárhatástól megtisztított adatok alapján. -Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,2 százalékkal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2008 februárjában 417 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. A változatlan áron számított kiskereskedelmi forgalom januárban 3 százalékkal maradt el a 2007 januáritól a naptárhatástól megtisztított volumenindexek alapján. |
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.