Temetnék a haláladót
Az elmúlt héten került sor az MDF által kezdeményezett adóreformról szóló ötpárti megbeszélésre, ahol az örökösödési adó eltörlésében kompromisszum látszott kialakulni. Az MDF és az SZDSZ után a Fidesz is támogatná egy -családi jellegű- egykulcsos adó bevezetését, azonban a pártok javaslatai között még jóval több a különbség, mint a közös pont.
Monetáris politika
A jegybank semmilyen érdemi döntést nem hozott az elmúlt héten, azonban annak vezetői és a Monetáris Tanács tagjai továbbra is rendszeresen szólalnak meg, nem csak a monetáris politikát közvetlenül érintő témákban. Ezen a héten Karvalits Ferenc külföldi újságíróknak az ország csökkenő sebezhetőségéről beszélt, míg Kopits György egy napilapban megjelent publicisztikájában a felelős költségvetési politikát kikényszerítő szabályok elfogadtatását sürgette.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Karvalits Ferenc, az MNB elnökhelyettese | Az ország külső sebezhetősége jelentősen csökkent 2007-re, és a jegybank várakozási szerint ez tovább mérséklődhet a jövőben. Hazánk nettó finanszírozási igénye a 2004-ben fennálló 8%-os GDP arányos szintről 2007-re 4%-ra esett, és a 2010-re vonatkozó 2%-os előrejelzés is további derűlátásra ad okot. A kedvező számok hátterében több tényező együttes hatása áll: részben a költségvetési konszolidáció, részben pedig a visszafogott fogyasztás következménye a csökkenő trend. -A jövőben fellépő költségsokkok tartósak és erőteljesek maradhatnak. -Hazánk potenciális gazdasági növekedésének javítása elképzelhetetlen foglalkoztatási lépések (munkavállalás öszönzése) megvalósítása nélkül. |
| Kopits György, a Monetáris Tanács tagja | -Az elszámolási szabályok fontossága a különféle statisztikai botrányok után nem megkérdőjelezhető, de általánosságban is elmondható, hogy a jelenlegi magyar elszámolási rendszer sok szempontból igen távol van a legjobb nemzetközi gyakorlattól. Érdemes lenne rendszeresen felmérni és bemutatni az állam összes (akár feltételes) kötelezettségét, beleértve az állami vállalatok eredményét, a köz- és magánszféra hosszú távú együttműködésén alapuló projekteket (mint például autópálya-szerződések), a nyugdíjrendszer várható nettó kiadásait és az állami garanciákat. -Az önkormányzatok eladósodásának szabályozása – ahogyan az ellenzék is rendszeresen hangoztatja – nem képzelhető el a központ és az önkormányzatok közti feladat- és forrásmegosztási rendszer áttekintése nélkül. Márpedig ha nincs elfogadható és fenntartható szabályrendszer az önkormányzatokra, akkor félő, hogy a kormány a központra vonatkozó szabályokat az önkormányzatok rovására fogja betartani, magyarul egyre kevesebb központi támogatást fog biztosítani egyre több feladathoz. Bármilyen értelmes szabály, amely képes érdemben fékezni az önkormányzatok eladósodását, csak a kormány és az önkormányzatok közötti rendezett pénzügyi kapcsolatokon alapulhat. Ne várjunk a legrosszabbra! -A pártok felelős költségvetési politikát kikényszerítő törvényről kívánnak megegyezni. Semmi akadálya. Nem egyeznek meg. Pedig a politikai taktikázásnak látszó bénultság ma életveszélyes. A közelmúltban nagy válságot megérő országok – Svédország, Bulgária, Brazília stb. – már mind bánják, hogy annak idején megvárták, míg a vihar lecsap. Lehet, hogy a vihar elsöpör egy kormányt, de a romok ott maradnak mindnyájunknak. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Adóreform |
| Euró bevezetés |
| Vasúti szárnyvonalak |
A hét legfontosabb gazdaságpolitikai vitatémája egyértelműen az adórendszer átalakítása volt: az MDF Nemzeti Adószabadság Programjával középtávon is az érdeklődés középpontjában tudott maradni, hiszen ezen a héten ötpárti tárgyalásokat tartottak a javaslatokról, melyen azonban csak az MDF képviselte magát legfontosabb politikusaival. Ennek ellenére láthatóan egyik parlamenti párt sem akart az adóreform ellenzőjeként fellépni, ezért úgy tűnik, hogy a legegyszerűbb pontban, az örökösödési illeték kérdésében megegyezhetnek a résztvevők: ez egyértelmű siker lenne az MDF számára, és a többi párt is bizonyítani tudná konstruktív hozzáállását az adóreformhoz.
Hosszabb távon fontos lehet, hogy egyre inkább kirajzolódni látszik egy egykulcsos adó párti minikoalíció a parlamentben: az SZDSZ és az MDF régóta hangoztatja ebbéli elkötelezettségét, most azonban Varga Mihály is úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz egyfajta családi jellegű egykulcsos adó bevezetését támogatja. Mindez azonban csupán az alapirányban való megegyezést jelenti, az egyes pártok javaslatai között továbbra is hatalmas különbségek vannak.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
|
Gönz Kinga külügyminiszter/euró bevezetése |
-Elképzelhető, hogy 2009-ben teljesítjük a maastrichti kritériumokat és ekkor lehetőség lesz rá, hogy Magyarország megnevezze az eurobevezetési céldátumot. Magyarország rendkívül intenzíven dolgozik a konvergenciaprogramnak megfelelő reformokon. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire kell sietni az euro bevezetésével, mivel az övezethez csatlakozás majdnem minden országban inflációt okozott. -Stabilizálhatja a magyar gazdaságot, hogy a szomszédos uniós országok az euróövezet tagjává válnak. |
|
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök/kormány helyzete |
-Amennyiben nem sikerül elfogadtatni a parlamentben két nagyon fontos törvényt, a költségvetésit és az adótörvényt, akkor a kormánynak le kell mondania. |
|
Szabó Pál gazdasági és közlekedési miniszter/ vasúti szárnyvonalak |
-Az év végéig járnak a személyvonatok azon a 12 alacsony forgalmú vasútvonalon is, amelyre eredetileg május 31-ig szólt a személyszállítási megbízás. A közlekedési tárca az év végéig szólóan megrendeli a vasúti személyszállítási közszolgáltatást a 12 vonalon. A tárca a 2008. évi vasúti menetrendben a 38 alacsony forgalmú vasúti mellékvonal közül december végéig 26-ra, május 31-éig pedig 12 mellékvonalra adott közszolgáltatási megbízást. -A kormányzati struktúra változása miatt nem maradt elég idő az egyeztetésre az érintettekkel. Az alacsony forgalmú szárnyvonalakról az érintett önkormányzatokkal pontosítják a szolgáltatás kedvezőbb formáit, biztosítva az ott élők közlekedéshez fűződő jogait. Az érintett önkormányzatokkal közösen döntenek az alacsony forgalmú vasútvonalak hasznosításáról. -A térségi vasúti közlekedés fejlesztésének programja folytatódik. A térségi vasutak működtetését célzó első pályázati csomagok kiírásra kerülnek. |
|
Dávid Iboly, az MDF elnöke/adóreform |
-Megmutatkozott, hogy közös nevezőre lehet hozni a szakmai, az érdekvédelmi és a civil szervezetek látszólag eltérő álláspontjait. Az eltérő politikai álláspontokon belül is egyezségre lehet jutni alapvető kérdésekben. -Jelenleg három örökösödési kategória létezik, amelyek három sávba sorolják az öröklés értékét. A három sáv: 18 millió forintig, 18 millió forint és 35 millió forint között, illetve 35 millió forint felett. Az örököst emellett három kategóriába sorolják aszerint is, hogy közeli vagy távolabbi rokon, illetve egyéb kívülálló. Az MDF azt javasolja, hogy az egyenes ági rokonok, a házastársak és a testvérek számára 18 milliós értékhatárig nulla kulcsos legyen az örökösödési adó. |
|
Szabó Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője/adóreform |
-A szocialisták készek tárgyalni az adórendszer átalakításáról, amennyiben a változások nem veszélyeztetik a költségvetés egyensúlyát, hozzájárulnak a foglalkoztatás kifehérítéséhez, bővítéséhez, javítják a versenyképességet, valamint egyszerűsítik a rendszert és csökkentik az adminisztrációt. -A kormánypárt támogatja az örökösödési illeték módosítását, amelyben már csak részletkérdésekről van vita. Ugyancsak támogatható az MSZP számára az MDF adóamnesztia javaslata, ám csak akkor, ha az nem sérti a jogkövető állampolgárok érdekeit és a jogkövetéssel szemben nem teremt ellenérdekeltséget. |
|
Tállai András, A Fidesz országgyűlési képviselője/adóreform |
-A Fidesz azt javasolta, hogy július 1-jével töröljék el a négy százalékos különadót. Véleményünk szerint egy ilyen döntés már az idén 90-100 milliárd forintot hagyna a gazdaságban. A fideszes képviselő közölte: miután az MSZP és az SZDSZ nem támogatja a felvetést, ezért ebből nem készül törvényjavaslat. -A Fidesz szerint nem a kulcsok száma a fontos, hanem az, hogy az átalakítás során a családi adózás irányába mozduljanak el. |
|
Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője/adóreform |
-Kompromisszum mutatkozik az örökösödési illeték csökkentésében. A kereszténydemokraták a négy százalékos különadó eltörlésével is egyetértenek, ugyanis véleményünk szerint egy ilyen döntés a foglalkoztatás bővítését szolgálná. -Nem tudjuk támogatni az MDF adóamnesztiára vonatkozó javaslatát, mert álláspontunk szerint a 10 százalék befizetésével utólag legalizálnák a korábban eltitkolt jövedelmeket, és ez rossz üzenetet közvetítene a társadalom felé. |
|
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke |
-Családi jellegű egykulcsos jövedelemadózás bevezetése szerepel a Fidesz készülő gazdasági programjában. -Hát az, hogy pártoltuk (az egykulcsos adót), azt túlzásnak tartom, mert mindig is elmondtuk, hogy mi a családi adózásban gondolkodunk, az adórendszertől mi kétirányú csökkentést várunk, (...) munkahelyteremtést, tehát a munkát ne büntesse az adórendszer. Másrészt pedig számoljon azzal, hogy egy jövedelemből hányan élnek meg, hány eltartott van. Ez a két fő iránya van a Fidesz adócsökkentési javaslatainak. -Május végére, június elejére készül el a tervezet, amelyet őszre véglegesíthetünk. -Pluszforrások nyerhetők például a feketegazdaság kifehérítésével vagy az állami kiadások szerkezetének átalakításával. Az Állami Számvevőszék megállapításai szerint hiába költött el az állam tavaly 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztő programokra, ezek nem voltak hatékonyak. A közbeszerzési szabályok átalakításával is 20-30 százalékot spórolhatna az állam. |
Elemzői kommentárok
Kevés elemző szólalt meg a héten, lévén hogy fontosabb gazdasági esemény nem történt az elmúlt hét napban, a legfontosabb témának számító adóreformról pedig már szinte mindenki elmondta véleményét az elmúlt időszakban. Ez alól kivétel Békesi László, aki egy napilapban megjelent cikkében többek között azt hangsúlyozta, hogy az adórendszer átalakítása nem lehet egyenlő csupán járulék- vagy adócsökkentéssel, hanem az egész rendszer összehangolt újragondolására van szükség.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. héten napvilágot látott elemzésében optimistán látta a magyar gazdaság idei teljesítményét, hiszen véleményük szerint a romlós belső és külső körülmények ellenére az infláció fékeződik, az ipar továbbra is dinamikusan növekszik, az építőipar és a kiskereskedelem visszaesése pedig lassult.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Békesi László, volt pénzügyminiszter | -Adóreformra szükség van Magyarországon, de az nem egyenlő az adószintek és mértékek egyszerű csökkentésével, vagy az adó- és járulékfizetési kötelezettség széles körű megszüntetésével. Az adórendszer, a társadalombiztosítási járulékrendszer és az illetékrendszer összehangolt, harmonizált reformjára van szükség, amely épít az államháztartás átalakítására, összhangban van a követett gazdaságpolitikával, és stabil bevételi hátteret biztosít az államháztartás számára. -Reformértékű és a gazdaságra kedvező hatást gyakorló adóreform csak a terhek átcsoportosításának, illetve csökkentésének kritikus mértéke esetén valósítható meg. Azaz 100-200 Md Ft/év kihatású korrekcióknak nincs gazdaságpolitikai hatása, lényegében értelmetlen. -Természetesen a legjobb adóreform sem áshatja alá az államháztartás bevételeinek biztonságát, nem okozhatja a deficit ismételt növelését. Ezért, amíg az állami kiadások jelentős mérséklésére a politika nem vállalkozik, az adórendszeren belül kell megteremteni az átalakulás mozgásterét. |
| GKI Gazdaságkutató Zrt. | -Az első hónapok hazai gazdasági folyamatai nem rosszak. Az infláció, ha lassan is, de harmadik hónapja folyamatosan fékeződik, a reálkeresetek idén már emelkedni fognak. Ha a nemzetközi pénzpiac stabilizálódik, a forintkamatok is csökkenhetnek. -Miközben 2008 tavaszán a világgazdasági és belpolitikai viszonyok egyaránt romlottak, az első hónapok hazai gazdasági folyamatai nem rosszak. Az ipari termelés és a kivitel gyorsult, az építőipar és a kiskereskedelem visszaesése a 2007 végihez képest lassulni kezdett. Az áruforgalmi egyenlegben aktívum keletkezett, az államháztartás hiánya csökkent. Az infláció, ha lassan is, de harmadik hónapja folyamatosan fékeződik. A versenyszektorban a bérek a megállapodásokban szereplőnél gyorsabban nőnek, a forint viszonylag erős. A kamatok viszont emelkednek. -Az ipar továbbra is exportorientáltan fejlődik, húzóereje a villamosgép- és műszer-, valamint a járműgyártás. A feldolgozóipar hazai értékesítése csökkent. Az év során az ipari kivitel lassulása, s belföldi – főleg beruházási, de részben fogyasztási célú – értékesítése csökkenésének megállása várható. -Az infláció 2007 decembere óta havi 0,2 százalékponttal lassul. 2008 átlagában 6-6,5 százalékos, az év végén 5 százalék körüli ütem várható. Az élelmiszerek és a háztartási energiahordozók ára azonban bőven 10 százalék fölötti ütemben emelkedik. -A gazdasági növekedés üteme 2008-ban is elmarad a többi új EU-tagállamétól. A gazdaság egésze a tavalyi 1,3 százalék után 2,5-3 százalékkal, a mezőgazdaságon és a közszolgáltatásokon kívüli szektorok együttes teljesítménye 3-3,5 százalékkal nő. Míg az idei első negyedévben még csak a tavalyi 1 százalékhoz, a negyedik negyedévben már a jövő évi 3,5 százalékhoz hasonló növekedési ütem várható. |
Gazdasági mutatók
A héten napvilágot látott gazdasági mutatók szerint továbbra is az export maradt a magyar gazdaság legfontosabb motorja, hiszen az év első két hónapjában 18 százalékkal növekedett. Az Ecostat konjunktúraindexe azonban mind a nagyvállalatoknál, mind a kis- és középvállalatoknál némi visszaesését mutatott áprilisban az előző havi adathoz képest.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Külkereskedelem, KSH | -A külkereskedelmi mérleg 77,5 millió euró, 24,1 milliárd forint aktívumot mutatott január-februárban, ami az egyenlegben 347,6 millió eurós, 91,9 milliárd forintos javulás az előző év azonos időszakához viszonyítva. -Az év első két hónapjában az export értéke 12,2 milliárd euró volt, ami 18 százalékos növekedés, az import összege 12,1 milliárd eurót tett ki, a növekedési ütem 14 százalék. Az első két hónap forintban mért kiviteli adata 20 százalékkal 3124,2 milliárd forintra, a behozatalé 16 százalékkal 3148,4 milliárd forintra nőtt. -Az előző év azonos időszakához képest a forgalom forintban mért árszínvonala exportban 0,4 százalékkal, importban 1,8 százalékkal emelkedett, ennek nyomán a cserearány 1,4 százalékkal romlott. |
| Ipari termelői árak, KSH | -Éves szinten felgyorsult az ipari termelői árak növekedési üteme márciusban, 5,7 százalékkal emelkedtek az árak múlt év márciusához képest, szemben a februári 4,9 százalékkal -Az ipar belföldi értékesítési árai 2007 márciusával összehasonlítva 10,8 százalékkal emelkedtek, szemben a februári 10,6 százalékkal. Az exportértékesítés árai az egy évvel korábbihoz képest, éves szinten 2 százalékkal nőttek, míg februárban 0,8 százalék volt az áremelkedés üteme. Ugyanakkor havi szinten az ipari termelői árak márciusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,2 százalékkal nőttek, míg februárban az emelkedés még 0,7 százalékot tett ki. |
| TOP-100 Index, Ecostat | -A márciusi 89,5 százalékról 83 százalékra esett vissza az index áprilisban. -A nagyvállalatok tevékenységük bővítésére vonatkozó rövid távú előrejelzése pesszimistább, mint az előző hónapokban volt. Teljesítménye növelését tervezi a cégek 36 százaléka, míg változatlanságát várja minden második vállalkozás. A termelés visszaesésétől tartó cégek aránya 14 százalékra nőtt. -A nagyvállalatok megítélése szerint a cégcsoport fejlődését a magas kamatok, a túlzott munkaáltatói terhek és a külföldi konjunktúra visszaesése mellett a gyenge magyar vásárlóerő mérsékli. -2008 áprilisában a TOP-100 csoport 66 százaléka egy éven belül technológiai jellegű beruházás indítását tervezi. A fejlesztési hajlandóság tendenciája háromnegyed évig emelkedett, az utolsó két hónapban azonban gyengült a korábbi időszakhoz képest. Érezhető beruházási boom még az elérhető közelségbe került uniós támogatások megjelenésével sem érzékelhető. |
| KKV-konjunktúraindex, Ecostat | -Romlott áprilisban az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúraindexe, 91,2 százalékon állt, szemben a márciusi 97,8 százalékkal. -Tavaly áprilisban az index 101,4 százalék volt, míg 2007 márciusában 83,7 százalék. Az index 2007 és 2008 áprilisa között tavaly júniusban volt a legalacsonyabb, 74,6 százalék, míg a legmagasabb szintet az elmúlt év áprilisában érte el. -A kis- és középvállalatok harmada vesz részt a külkereskedelmi forgalomban, míg többségük termelésének bővülését alapvetően a magyar kereslet határozza meg. Az év első három hónapjában a kis- és középvállalatok 44 százalékánál a teljesítmény nem változott. Növekedésről, illetve csökkenésről 28-28 százalékuk adott számot. A következő negyedévre szóló előrejelzésük optimistább, termelése növekedését a cégek 43 százaléka, csökkenését ötöde feltételezi. -A cégek beruházási hajlandósága második hónapja gyengül, áprilisban a februári 53 százalékkal szemben a kkv-k 47 százaléka jelzett a következő évre fejlesztési szándékot. A cégek gazdálkodásában felmerülő bizonytalanságok és a pénzintézeti kamatok emelkedése a beruházási hitelek iránti igényeket csökkenti. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a pótlólagos tőkejuttatások a cégcsoport beruházási hajlandóságában egyelőre alig érzékelhetők. |
