Mi kellene a Fidesznek a kétharmadhoz?

2008-05-08

A kormánykoalíció felbomlásának híre nem változtatott jelentősen a pártok népszerűségén: továbbra is elsöprő Fidesz-fölényt mutatnak a közvélemény-kutatások, megszaporodott ugyanakkor a bizonytalan szavazók száma. Egy esetleges előrehozott választáson – amelyet a választók relatív többsége kívánatosnak tart – borítékolható lenne a Fidesz győzelme, kétharmados parlamenti többségre azonban valószínűtlen, hogy szert tehetne.

Áprilisban az SZDSZ kormánykoalícióból való kilépésének híre nem változtatott jelentősen a pártpreferenciákon: szinte valamennyi közvélemény-kutató intézet eredménye szerint tovább csökkent az MSZP és az SZDSZ támogatottsága. A Századvég-Forsense felmérése a szocialisták támogatottságát a teljes népességen belül pontosan 10 százalékra teszi. Az SZDSZ támogatóinak száma továbbra sem éri el a parlamenti bejutási küszöböt, a kisebb pártok közül ezúttal is csak az MDF-nek lenne esélye a parlamentbe kerülésre. 

Továbbra is rendkívül magas – bár több intézet szerint is kismértékű csökkenést mutat – a Fidesz támogatottsága, a teljes népességben több mint az MSZP szimpatizánsainak 2,5-szerese, míg a biztos szavazó pártválasztók körében ugyanez az arány a legtöbb mérés szerint háromszoros, sőt a Századvég-Forsense szerint a 3,5-szeres arányt is meghaladja. A két nagypárt közti jelentős különbséget árnyalja a bizonytalanok növekvő aránya: a Tárki szerint az előző hónaphoz képest mintegy 7 százalékponttal gyarapodott azon válaszadók száma, akik nem rendelkeznek konkrét pártpreferenciával, vagy nem árulják el azt.


1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2008 áprilisában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Századvég-Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Minta

mérete (fő) 

1200 ill.
1000
1000

1500 

 100

Adatfelvétel

ideje

Április 4-7.

 Április 10-17.

 Április 17-24.

Április 8- 14 

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

43 (-4) 32 (+2) 39 (-) 33 (-4)

MSZP

18 (-1) 10 (-2) 15 (-1) 12 (-1)

SZDSZ

2 (-) 2 (-) 1 (-1) 1 (-1)

MDF

4 (+1) 2 (-1) 2 (-) 3 (-)

KDNP

- - 0 (-) -

MIÉP

- - 1 (-)

-

Jobbik - - 0 (-) -

Egyéb

3 (-1) 2 (-) 2 (+1) 3 (-1)

Nem tudja/nem válaszol

30 (+5) 52 (+1) 40 (+1) 48 (+7)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

66 (-1) 69 (+1) 68 (+1) 67 (-2)

MSZP

24 (-) 19 (-1) 23 (-1) 22 (+2)

SZDSZ

3 (+1) 4 (+1) 2 (-) 1 (-1)

MDF

4 (+1)

5 (-)

3 (-) 4 (-1)

KDNP

-

-

1 (+1) -

MIÉP

-

-

1 (-) -

Jobbik

-

-

0 (-)

-

Egyéb 3 (-1) 3 (-1) 2 (-) 6 (+2)

 

 

2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2008 áprilisában (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Századvég - Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

25 (-3)

22 (+4)

24 (+1)

21 (-3)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

42 (-1)

50 (+2)

45 (+2)

45 (-4)

 

 
A Századvég-Forsense eredményei szerint az SZDSZ döntése, amellyel visszahívta a párt minisztereit a kormányból, jelentősen megosztja a választókat. A döntést az összes megkérdezett 42 százaléka támogatta, 43 százaléka pedig ellenezte, míg a Fidesz szavazótáborán belül 60 százalék támogatta a liberális párt döntését. A várakozásokat tekintve a válaszadók legnagyobb része – 43 százalék – az előrehozott választásokat tekintené a legüdvösebbnek, 15 százalékuk a koalíció helyreállítását tartaná szükségesnek, 13 százalékuk a Gyurcsány Ferenc nélküli kormányzást favorizálná, s csak 10 százalék tartja a legkedvezőbb megoldásnak a jelenlegi kisebbségi kormányzást. 

Ebben a kérdésben is döntőnek számítanak a pártpreferenciák: a Fidesz szavazóinak 73 százaléka az előrehozott választást pártolná, míg az MSZP szavazói között a koalíció újrakötésének lehetősége a legnépszerűbb: 44 százalékuk támogatná ezt. A bizonytalan preferenciákkal rendelkezők relatív többsége is az előrehozott választásokat támogatná. A megkérdezettek többsége, 54 százalékuk tartja valószínűtlennek, hogy a kisebbségi kormány képes kitölteni a ciklusból hátralévő két évet. 


Támogatott a BKV-sztrájk? 

Medián felmérése szerint a budapestiek többsége elfogadta az április 7-én tartott, félnapos BKV-sztrájkot, tehát részben vagy teljesen támogatta azt. A legtöbb megkérdezett szerint a közlekedési vállalatok dolgozói a járatritkítások ellen tiltakoztak, többségük pedig úgy ítélte meg: indokolt lenne, hogy a Budapest-környéki települések jobban járuljanak hozzá a BKV üzemeltetési költségeihez. 

Szonda-Ipsos április 14-én végzett telefonos kutatást a témában, eszerint a megkérdeztettek 71 százaléka gondolja úgy, hogy a BKV anyagi helyzetének rendezése elsősorban a főváros feladata lenne. A felmérés szerint a válaszadók harmada a vállalat rossz gazdálkodását tette felelőssé a kialakult helyzetért, míg 17 százalékuk a vezetők túl magas fizetését vélte legfontosabb oknak.
Lehet-e a Fidesznek kétharmados többsége?

Lehet-e a Fidesznek kétharmados többsége? 

Mivel a kutatások egyre erőteljesebb Fidesz-előnyt mérnek, a jelenlegi legnagyobb ellenzéki párt esetleges kétharmados parlamenti többségével kapcsolatban is megindultak a találgatások. A Political Capital múlt héten, a Magyar Narancsban megjelent elemzésében arra kereste a választ, milyen választási eredmények mellett juthatna a Fidesz a már alkotmánymódosításhoz is elégséges 258 mandátumhoz. 

Első megközelítésben, a közvélemény-kutatási adatokból kiindulva a Fidesz listás eredményeit rögzítettük (Budapesten 57, a 19 megyében pedig 61 százalékon), és azt vizsgáltuk, hogy két-, három-, illetve négypárti parlament mellett hány egyéni választókerületi győzelemre lenne szüksége a kétharmados többséghez (lásd. 3. Táblázat). 

3. Táblázat: A Fidesz kétharmados többségét biztosító fiktív választási eredmények, a párt listás támogatottságának rögzítése mellett
Kétpárti parlament
Budapest (%) Megyék (%) Egyéni győzelem  
57,0 61,0 132 Fidesz
30,0 27,0 44 MSZP
13,0 12,0   Elvesző szavazatok
100,0 100,0 176 Összesen
Hárompárti parlament
Budapest (%) Megyék (%) Egyéni győzelem  
57,0 61,0 139 Fidesz
29,0 25,0 37 MSZP
5,0 5,0 0 3. párt
9,0 9,0   Elvesző szavazatok
100,0 100,0 176 Összesen
Négypárti parlament
Budapest (%) Megyék (%) Egyéni győzelem  
57,0 61,0 145 Fidesz
29,0 24,0 31 MSZP
5,0 5,0 0 3. párt
5,0 5,0 0 4. párt
4,0 5,0   Elvesző szavazatok
100,0 100,0  176 Összesen


Második megközelítésben az egyéni választókerületi győzelmek arányát rögzítettük (mivel 45 olyan választókerület van, ahol az elmúlt három választás során mindig MSZP-s vagy SZDSZ-es jelölt nyert, 131-45-ös arányt állapítottunk meg a Fidesz javára), és ezekhez rendeltük hozzá a kétharmadhoz szükséges listás eredményeket (lásd. 4. Táblázat).

4. Táblázat: A Fidesz kétharmados többségét biztosító fiktív választási eredmények, az egyéni választókerületek rögzített eredményei mellett
Kétpárti parlament
Budapest (%) Megyék (%) Egyéni győzelem  
57,0 61,5 131 Fidesz
30,0 26,5 45 MSZP
13,0 12,0   Elvesző szavazatok
100,0 100,0 176 Összesen
Hárompárti parlament
Budapest (%) Megyék (%) Egyéni győzelem  
58,5 64,0 131 Fidesz
27,5 22,0 45 MSZP
5,0 5,0 0 3. párt
9,0 9,0   Elvesző szavazatok
100,0 100,0 176 Összesen
Négypárti parlament
Budapest (%) Megyék (%) Egyéni győzelem  
63,0 66,0 131 Fidesz
23,0 19,0 45 MSZP
5,0 5,0 0 3. párt
5,0 5,0 0 4. párt
4,0 5,0   Elvesző szavazatok
100,0 100,0  176 Összesen

 


A táblázatokból látható, hogy minél több párt lépi át az ötszázalékos küszöböt, annál jobb eredményt kell a kétharmados többséghez produkálni. A kutatási eredmények alapján bár nem tűnnek lehetetlennek ezek a forgatókönyvek, a jelenleg magas számú bizonytalan szavazók aktivizálása, a kormány költekezési hajlandóságának választások előtti erősödése alaposan átrajzolhatja a képet. 

A teljes elemzés és a módszertan a Magyar Narancs 18. számában és itt olvasható

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384