Mennyibe kerül a kormány?
Kormány és ellenzék között a leglátványosabb vita a héten az újjáalakult kormány költségeiről szólt, eközben az SZDSZ továbbra is az adóreform legfőbb támogatójaként pozícionálja magát. A héten napvilágot látott adatok szerint ugyan áprilisban némileg csökkent az infláció, melynek következtében az elemzők további kamatemelésre számítanak, a kedvezőnek ígérkező idei termés és a gazdasági növekedésről szóló adatok ugyanakkor többek szerint optimizmusra adnak okot a hazai gazdaság kilátásait illetően.
Monetáris politika
A Monetáris Tanács ülésén nem tárgyalt az alapkamatról, ez legközelebb május 26-án lesz napirenden. Király Júlia nyilatkozatában a jegybank korábbi kommunikációs stratégiáját követte, és 2009 végére elérendő három százalékos inflációs célt jelölt meg, továbbá utalt rá, hogy ennek érdekében nem elképzelhetetlen a további kamatemelés sem.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Király Júlia, az MNB alelnöke | -A Magyar Nemzeti Bank továbbra is készen áll arra, hogy olyan monetáris kondíciókat határozzon meg, amelyek a 2009-es végi, 3 százalék körüli inflációs cél elérését szolgálják. -A monetáris tanács legközelebbi, május 26-i kamatmeghatározó ülésén a testület döntését alapvetően a világban tapasztalható élelmiszer- és olajársokk, valamint a magyar gazdaság tavaszi makrogazdasági folyamatai - különösen a munkaerő-piaci adatok – befolyásolják. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Adóreform |
| Kormányátalakítás |
| Pályázati pénzek |
A héten hivatalosan is lezajlott a kormányátalakítás, az új minisztereket a parlament is elfogadta. Az ellenzék számára magas labda volt, hogy az eddig a takarékosságot működését hangoztató kormány új kormányzati pozíciókat és funkciókat is létrehozott, a Fidesz pedig az átalakítás jelentette pluszköltségek miatt bírálta a kormányt. Budai Bernadett kormányszóvivő viszont azzal érvelt, hogy ennek költségvonzatai nincsenek, csupán a struktúra változott.
Az SZDSZ kilépve a koalícióból egyre hangsúlyosabban áll ki az adóreform mellett. A párt számára jelen helyzetben fontos, hogy minél élesebben elhatárolja magát az MSZP-től. Az elmúlt időszakban minden ellenzéki párt kiállt az adórendszer átalakítása mellett, így az SZDSZ-nek most nem csak a volt koalíciós partnertől, hanem a többi ellenzéki párttól is meg kell különböztetnie magát.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
|
Kiss Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség humánerőforrás-programjainak szakmai tanácsadója/ pályázati pénzek |
-Kevesebb, mint egy hónapjuk maradt azoknak a hazai vállalkozásoknak, akik munkahelyi képzések lebonyolításához akarnak európai uniós forrásokat igényelni, a most meghirdetett pályázatokra ugyanis június 9-ig lehet jelentkezni. -A 4 milliárd forintos keretet a szűk határidő miatt valószínűleg nem tudják majd kimeríteni a pályázók, így az összeg egy részét vissza kell küldeni Brüsszelnek. |
|
Budai Bernadett, kormányszóvivő |
-Az új minisztériumi struktúra nem jár a tárcák létszámának bővítésével, újabb költségvetési források, vagy új ingatlanok igényével, ugyanis a felelősségi körök újraosztásával, a jelenleg működő tárcák intézményi, illetve költségvetési bázisán jön létre, az átalakítás miatt nem lesz több a minisztériumokban dolgozó köztisztviselők száma sem. |
|
Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője |
-A Fidesz szerint 100 millió forint pluszkiadást jelent egy év alatt a kormányátalakítás. Ebből 24 milliót jelent a leköszönő miniszterek és államtitkárok végkielégítése, 40 millióba kerül a két új miniszter és egy új államtitkár fizetése, a fennmaradó összeget pedig a gépkocsik, titkárságok, kabinetek és egyéb járulékos költségek teszik ki. |
|
Rogán Antall, az V. kerület polgármestere |
-A jelenlegi szabályozás szerint az időseknek adott fűtéstámogatás, az iskolai szezonban a gyerekeseknek biztosított bérlettámogatás, valamint a méhnyakrák elleni védőoltás után is adót kellene fizetniük a belvárosi gyerekes családoknak és nyugdíjasoknak. Az ebből adódó 2007-es adóterheket a belvárosi önkormányzat átvállalja, de a későbbiekben ezt már nem szeretné kifizetni. -Egy belvárosi kétgyermekes családnak 3500 forint adót kellene fizetnie a bérlettámogatás után, míg a nyugdíjasoknak 6500 forintot a fűtéstámogatás miatt. Nonszensz, ostoba és elképesztő az önkormányzat által közpénzből nyújtott támogatások megadóztatása, hiszen az állam által ugyanilyen társadalompolitikai megfontolások alapján nyújtott családi pótlék és 13. havi nyugdíj sem adóköteles. |
|
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök |
-A Mavir leválasztása a Magyar Villamos Művekről a fogyasztók érdekeit, a piaci versenyt szolgálja. A szétválasztás nyomán két tőzsdeképes társaság jön létre, az MVM a termelést és a nagykereskedelmi funkciót, a Mavir a hálózatot és a rendszerirányítást végzi. -A kormány a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energiahivatal álláspontját fogadta el, amikor az energiamonopóliumot megtestesítő MVM-et két versenyző társaságra bontotta. -Mivel Magyarországon az energiapolitikával foglalkozók kizárólag az MVM köré tömörültek, érthető, hogy óriási nyomás nehezedett ránk a jelenlegi helyzet fenntartására, de a kormány nem a monopólium, hanem a fogyasztók oldalára állt. |
|
Kóka János, az SZDSZ elnöke/adórendszer |
-A magyarországi gazdasági lassulás egyik oka, hogy elmaradt a közteherviselési reform, az adócsökkentés és az adórendszer egyszerűsítése. Bízom benne, hogy a szocialista párt és a kormány belátja, hogy a közteherviselés átalakítása elkerülhetetlen Magyarországon. -Magyarországnak nincs más választása, mint hogy hasonló útra lépjen, mint a sikeres kelet-közép-európai országok. Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában már megtörtént az adórendszer egyszerűsítése és az adó csökkentése az egykulcsos adó bevezetésével, Csehország 2009-től, Lengyelország pedig 2011-től készül rá. -A liberális csomag a konvergenciaprogram szigorú továbbvitelével számol, mert a megnövekedett nemzetközi gazdasági kockázatok mellett nem engedhető meg, hogy Magyarország felpuhítsa a költségvetését, növelje az állami kiadásait vagy a hiányát bármelyik évben. -Az SZDSZ konstruktív ellenzéki pártként azért fog politizálni, hogy Magyarországon visszaállhasson a növekedés, új munkahelyek jöjjenek létre, és növekedhessen a versenyképesség. Ehhez egy átfogó közteherviselési reformon keresztül vezethet az út, amelynek 2008-ban a parlament elé kell kerülnie, és az őszi ülésszakon megállapodásra kell jutni, hogy 2009 januárjától bevezethető legyen. |
Elemzői kommentárok
Az elemzők kedvezőtlennek minősítették az áprilisi inflációs adatokat. Legtöbbjük arra hívta fel a figyelmet, hogy az enyhe csökkenés leginkább a vizitdíj eltörlésének köszönhető, azonban a maginfláció emelkedése kedvezőtlen tendenciát vetíthet előre. Mindennek fényében a legtöbben már a következő Monetáris Tanács ülésen 25 bázispontos kamatemelést valószínűsítenek.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Hamecz István, az OTP alapkezelő elnök-vezérigazgatója | -A konvergenciaprogram elsődleges célja a magyar gazdaságpolitika elveszett hitelességének visszaállítása, amire azért van szükség, mert az elmúlt években a költségvetés hiánya választási megfontolásokból az égbe szökött. Ebben a helyzetben igencsak hitelességromboló volt a kormányprogramok vitája arról, hogy mennyi adócsökkentésre is van lehetőség. -Az utóbbi évben követett gazdaságpolitika alapján a kisebbik kormánypárt minden retorikai kísérlete ellenére is világosan látszott, hogy a kormány karakteresen baloldali adópolitikát folytat, azaz az adókat emeli annak érdekében, hogy a bevételekből saját törzsválasztói kívánságait -A kormány nem az egészségügyre vagy az oktatásra fordít túl sokat, hanem a nem nyugdíj célú szociális kiadásokra, ami jelentősen rombolja a munkavállalási kedvet is. Ezek csökkentésével két legyet is üthetünk egy csapásra. |
| Németh Dávid, az ING Bank elemzője | -Az infláció áprilisi csökkenése elsősorban a vizitdíj eltörlésének volt köszönhető; e nélkül a fogyasztói árak éves növekedési üteme várhatóan meghaladta volna az elmúlt havit, 6,8 százalékra emelkedett volna. -Kellemetlen meglepetés a maginfláció emelkedése, amit elsősorban az élelmiszerek, szeszes italok, illetve a szezonális ruházati termékek drágulása okozott. Májusra nem túl jók az inflációs kilátások, mivel a következő hónapban már a gáz árának emelése, illetve az üzemanyagok drágulása is tükröződik az indexben. -Mivel az eddigi béradatok is az inflációs kockázatokat erősítik, a monetáris tanács májusi kamatdöntő ülésén nagy valószínűséggel újabb, 25 bázispontos kamatemelés mellett dönt. |
| Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője | -Az áprilisban csökkenő üzemanyag árak és a vizitdíj eltörlése nélkül emelkedett volna az infláció éves üteme a márciusihoz képest. -Negatív meglepetés az élelmiszerek jelentős, 1,4 százalékos havi drágulása. A következő hónapban legfeljebb az infláció stagnálására lehet számítani, de nem kizárt az ütem gyorsulása sem. Júniustól indulhat meg a dezinfláció, elsősorban a kedvező mezőgazdasági terméskilátások, és ezzel összefüggésben az élelmiszerárak szezonális árcsökkenésének köszönhetően. -Valószínű, hogy a jegybank májusban 25 bázisponttal 8,50 százalékra emeli az alapkamatot, amelynek további változtatását a GDP és béradatok határozzák majd meg. |
| Ambrus Gábor, a 4Cast elemzője | -Amennyiben a jelenleg jósolható igen kedvező, 16 millió tonnás gabona terméseredmény valóban teljesül, akár 4-5%-ot is elérhetné a magyar GDP-növekedés üteme. -2007-ben búzából és a kukoricából csupán 8 millió tonnát takarítottak be, míg idénre rendkívül magas, akár 16 millió tonnát is elérő termés mutatkozik, ami 43 százalékkal lenne magasabb a hosszú távú átlagnál. Ambrus emlékeztet rá, hogy bár a mezőgazdaságnak csupán 4-5 százalékos a súlya a magyar GDP-értékben, a tavalyhoz képest jelentős idei termésnövekménynek így is jelentős hatása lenne a GDP-növekedési ütemre. 2004-ben például a magyar gazdaság 4.8%-kal nőtt, de a mezőgazdasági tényező hatásától eltekintve a növekedés alig több mint 2%-os lett volna. |
| Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője | -A mai adatok semlegesnek tekinthetőek a kamatvárakozások szempontjából, mivel a maginflációs mutató emelkedését a feldolgozott élelmiszerek drágulása indokolta, míg a szolgáltatások és a tradable termékek árai nem emelkedtek áprilisban. |
| Merrill Lynch | -Áprilisban jó eséllyel folytatódott az infláció lassulása. -Az idei első negyedévi, éves összevetésű GDP-növekedés valószínűleg 1,0 százalék fölé gyorsult a tavalyi negyedik negyedévi 0,8 százalékról, ám a magyar gazdaság továbbra is a stagflációval flörtöl. Az idei egész éves növekedés nem fogja meghaladni az 1,2 százalékot a tavalyi 1,3 százalék után. -Az inflációt jelenleg egyszeri sokkok és torzító hatások tartják magasan, ám a példátlanul széles – a GDP-érték arányában számolva mínusz 3 százalékos – negatív kibocsátási rés, valamint a kedvező bázishatások belépése nyomán 2008 végére 4-4,5 százalékra, 2009-ben 3-3,5 százalékra omlik össze a drágulási ütem. -A ciklikus gazdasági lassulás a magyar ikerdeficit további csökkentéséhez is hozzájárul: a cég azzal számol, hogy 2008 végén mind az államháztartás, mint a folyómérleg hiánya a GDP 4-4,5 százalékára szűkül. |
Gazdasági mutatók
A héten napvilágot látott gazdasági adatok egy része inkább borúlátásra ad okot: a maginfláció emelkedése mellett tovább nőttek a mezőgazdasági árak, és a többlettel zárt külkereskedelmi mérleg is inkább az alacsony importnak, mintsem a szárnyaló exportnak köszönhető. A gazdasági növekedésre vonatkozó frissebb adatok, illetve a várhatóan kifejezetten jó idei termés alapján ugyanakkor optimista vélemények is napvilágot láttak a hazai gazdaság kilátásait illetően.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Mezőgazdasági árak, KSH | -Az agrártermékek termelőiár-szintje az idén márciusban 38,1 százalékkal haladta meg a 2007. márciusit, a növényi termékek árszínvonala 52 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 19,9 százalékkal nőtt. -A mezőgazdasági termelői árak az idén az első negyedévben 36,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 51,3 százalékkal, az élő állatok és állati termékek árai pedig 18,8 százalékkal emelkedett. -A mezőgazdasági folyó termelői felhasználás árszínvonala 26,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos negyedévének árszínvonalát. Az üzemanyagárak, illetve az elektromos energia árának első negyedévi növekedése miatt a felhasznált energia ára jelentősen nőtt: 18,2 százalékkal került többe, mint tavaly az első negyedévben. A mezőgazdasági beruházások árszínvonala 2007 január-márciusához képest 4,4 százalékkal emelkedett. -Az agrárolló mutatója a 2008. első negyedévében 110,7 százalék volt, így az előző év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak növekedési üteme magasabb volt a ráfordítási árakénál. |
| Fogyasztói árak, KSH | -A fogyasztói árak az idén áprilisban 0,3 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. -Az év első négy hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 6,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban az "alapdrágulás", a maginfláció 5,6 százalék volt éves és 0,5 százalék havi összehasonlításban. -A fogyasztói árak az idén márciusban 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Tavaly áprilisban az árak 0,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 8,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. |
| Külkereskedelmi mérleg, KSH | -Az első negyedévben 247,1 millió euró aktívummal zárt a külkereskedelmi termékforgalom az előzetes adatok szerint, szemben az egy évvel korábbi 151,8 millió euró hiánnyal. -Az első negyedévben az export 18,322 milliárd eurót tett ki, ami 12,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az import 10,2 százalékkal 18,075 milliárd euróra nőtt 2007 azonos időszakához képest. -Márciusban az első becslés szerint az aktívum 169,6 millió euró volt, míg egy évvel korábban 118,3 millió euró. Márciusban a kivitel 3,9 százalékkal, a behozatal pedig 3,1 százalékkal bővült. Az export 6,135 milliárd euró, az import pedig 5,965 milliárd euró volt a harmadik hónapban. Január-februárban a külkereskedelmi mérleg 78 millió euró aktívumot mutatott. |
