Költségvetési hiány: 5 parlamenti képviselő
Nem az a kérdés, hogy alakul a költségvetés hiánya, hanem hogy lesz-e egyáltalán 2009-ben. A válás kimondásával nem szűnt meg a volt koalíciós partnerek egymásrautaltsága: az SZDSZ nélkül nem valószínű, hogy sikerül többséget szerezni hozzá, ennek következménye viszont mindkét fél számára végzetes lehet. A növekedés beindulására a friss adatok szerint is várni kell, miközben érik az újabb kamatemelés.
Monetáris politika
Viszonylag szűk, 7:4-es többséggel döntött az áprilisi kamatemelésről a monetáris tanács. A tanácstagok megítélése szerint a növekedési kilátások nem javultak érdemben az elmúlt hónapban, és a belföldi kereslet legfontosabb összetevőinél sem látszik a határozott fordulat. A piac 25 bázispontos emelésre számít, abban viszont már megoszlanak a vélemények, hogy meddig emelkedhet a kamatszint, illetve, hogy mikor indulhat meg annak csökkentése. Király Júlia a Reutersnek talányosan úgy fogalmazott, „előbb-utóbb” véget kell vetni a kamatemelési ciklusnak. Duronelly Péter az inflációs prognózis korrekciójára számít.
Nyilatkozó | Nyilatkozat |
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke | - Tudjuk, hogy a hitelességünk függ attól, hogy elérjük-e a 2009-es 3%-os inflációs célt, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez így legyen. - Nem akarunk átnézni a 2009-es célon, azaz a 2010-es teljesítésre koncentrálni. - Az első negyedéves GDP-növekedési, naptári hatástól megtisztított adat már enyhe növekedési gyorsulást jelzett (0.7%-ról 0.9%-ra). Ebben a belső kereslet helyett inkább az export húzóhatása játszhatott szerepet. - A központi banknak előbb-utóbb véget kell vetnie a kamatemelési ciklusnak, hogy meg tudja vizsgálni annak hatásait. |
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke | - A gazdaság növekedésének lassulását azért nem vettük időben észre, mert egy fenntarthatatlan költségvetési költekező politika által támasztott mesterséges kereslet ezt eltakarta a szemünk elől. |
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója | - Sem az idén, sem 2009-ben nem fognak teljesülni a jegybank inflációs céljai, sőt az inflációs célok elérése belátható időn belül reménytelen. - Az MNB a jövő héten napvilágra kerülő inflációs előrejelzésében várhatóan 6% fölé emeli az idei, és 5% fölé a jövő évre vonatkozó inflációs prognózisát. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
Költségvetés |
Egészségbiztosítás |
Gazdasági növekedés |
Közpénzügyi törvénycsomag |
A tárgyidőszakban a költségvetési hiány friss adatai kevésbé, a jövő évi büdzsé elfogadásának esélyei annál inkább foglalkoztatták a politikusokat. A Pénzügyminisztérium igyekszik csillapítani a kedélyeket, az SZDSZ viszont megosztottnak látszik a költségvetés megszavazásának kérdésében. A volt koalíciós partner júniusban esedékes tisztújítása után várható liberális álláspont akár a kisebbségi kormány további sorsát is eldöntheti.
Szintén optimistán nyilatkozott a Pénzügyminisztérium államtitkára a közpénzügyi csomag kilátásairól, mivel azonban kétharmados törvényről van szó, valószínűtlen, hogy az aktuális politikai klímában közelednének egymáshoz a régen megmerevedett álláspontok.
Bajnai Gordon szerint a gazdasági növekedésnek két százalékponttal az unió növekedési átlaga felett kellene teljesítenie a felzárkózáshoz, az előzetes első negyedéves adat azonban 1 százalék alatt maradt.
Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára / költségvetés |
- A Pénzügyminisztérium az államháztartásban – önkormányzatok nélkül – 88,6 milliárd forint többletet vár májusra, az első félévre a korábbinál kisebb hiányt, 732,1 milliárdot. - Az áprilisi végleges pénzforgalmi hiány 14,3 milliárd forint volt. Az első négy hónapi deficit 522,4 milliárd, ami a GDP 1,9 százaléka, és 223 milliárd forinttal kisebb a tavalyinál. - Májusra a PM 88,6 milliárd forint többletet vár, az első fél évre pedig a korábbi 803,3 milliárd deficittel szemben 732,1 milliárd forint hiányt prognosztizál, ami a GDP 2,7 százaléka. - Az év egészére továbbra is a GDP 4 százalékának megfelelő, 1092,3 milliárd forint államháztartási hiánnyal számol a szaktárca. A kamatkiadások várhatóan 53 milliárd forinttal, a nyugdíjkiadások pedig 30 milliárddal meghaladják a prognózist, ezért a kedvező folyamatok mellett sem indokolt a GDP 4 százalékának megfelelő, említett éves deficit összegen változtatni. - Meglepetésre nem lehet számítani a jövő évi költségvetési keretek összeállításánál, s mivel ezeket a keretszámokat még korábbi koalíciós partnerünkkel, az SZDSZ-szel együtt alakítottuk ki, ezért optimista vagyok, hogy a szabaddemokraták támogatni fogják a 2009. évi költségvetést. |
Dávid Ibolya, az MDF elnöke / költségvetés |
- Az MDF nem szavazza meg a költségvetési törvényt, szerepeljenek bármilyen számok a tervezetben. Ez ugyanis nem jelentene mást, mint a kormány programjának elfogadását, támogatását. - Az MDF nem bízik a Gyurcsány-kormány 4 éve tartó koncepciótlanságában, ezért nem is kívánja a költségvetési törvény megszavazásával hatalomban tartani. Az ország érdekében nem szabad egy előrehozott választás kiírásáig, vagy egy új miniszterelnök kinevezéséig fél évet elvesztegetni. |
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője / költségvetés |
- A Fidesz eddig sem támogatta az emberek értelmetlen és felesleges megsarcolására, megszorításokra épülő szocialista kormányzati politikát, illetve költségvetéseket, és természetesen ezután sem fogja. A Gyurcsány-kormány alkalmatlansága és folyamatos hazudozása mély szociális válságba sodorta az országot, a kisebbségi kormányzás pedig még tovább nehezíti az emberek életét. |
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője / költségvetés |
- A 2009-es költségvetés vitáját ősszel tartják a parlamentben, ezért Dávid Ibolya javaslatának még nincs itt az ideje, hiszen csak konkrét költségvetési elképzelésről lehet véleményt mondani. Ha az MSZP szigorú és határozott tervet nyújt be a költségvetésre, ami adócsökkentési elképzeléseket is tartalmaz, akkor annak áttanulmányozása után az SZDSZ eldönti, hogy hogyan tovább. |
Veres János pénzügyminiszter / költségvetés |
- Ha a politikusok az ország érdekében cselekszenek, akkor lesz elfogadott költségvetés 2009-re. |
Kóka János / egykulcsos adó |
- A következő három évben az állam kiadásaiból ezermilliárd forint meg kell takarítani, ezzel 2009-re bevezethető lenne egy 20 százalékos, egykulcsos adó, amit 2011-re 18 százalékra lehetne leszorítani. |
Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter / gazdasági növekedés | - Magyarország akkor fog az Európai Unió fejlett államaihoz közeledni, ha a magyar gazdaság hosszú távon az unió növekedési átlaga felett teljesít 2 százalékponttal, ami tartósan évi 4-5 százalékos gazdasági növekedési rátát jelentene. |
Székely Tamás egészségügyi miniszter / egészségbiztosítás | - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár valódi biztosítóként szerződne majd az ellátókkal, de nem mindenkivel. Az OEP-nek politikától független, valódi biztosítóként működő, önállóan gazdálkodó, az ellátásokért felelősséget viselő szervezetként kell működnie. Cél, a társadalom egészségi állapotának és a biztosítottak elégedettségének a javítása, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával, valamint a területi egyenlőtlenségek fokozatos felszámolása, az egészségügyi rendszer hatékonyabb működtetése, a biztonságosabb betegellátás. - A törvényt önként vonjuk vissza, miután úgy ítéljük meg, nincs meg a társadalmi támogatottsága. Soha, senki nem akarta az egységes kockázatközösségen alapuló rendszert megszüntetni. Vissza kell nyúlni a gyökerekhez, vissza kell térni a még hatályban lévő, 1990-es országgyűlési határozathoz és ennek alapján kell közösen felépíteni egy új egészségbiztosítási rendszert, kiküszöbölve a jelenlegi rendszer hibáit. |
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / egészségbiztosítás | - Az egészségbiztosítás átalakítása kapcsán a bukott reformokra a kormány eddig legalább másfél milliárd forintot költött. A Fidesz tételes elszámolást követel az egészségügyi kormányzattól azzal kapcsolatban, hogy mire mennyi pénzt költöttek. Eddig annyit lehet tudni, hogy a 22 pénztár felállítása 400 millióba, a 2010-ig kinevezett vezérigazgatók fizetése 500 millióba, a kommunikációs kampány 403 millióba, médiafelületek megvásárolása 130 millióba került |
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára / közpénzügyi törvénycsomag | - A parlament kedden kezdi tárgyalni a közpénzügyi törvénycsomagot. A törvényjavaslatot 2007 novemberében nyújtottuk be, az alkotmánymódosítással és az ugyancsak kétharmados többséget igénylő önkormányzati törvénymódosítással együtt. - Miután az ötpárti tárgyalásokon nem jutottunk kellő eredményre a szükséges kétharmados támogatás ügyében, abban bízik a kormány, hogy a törvényjavaslat vitája során, a nagyobb nyilvánosság meghozhatja a kétharmados támogatottságot. Erre azért van esély, mert a törvényjavaslat alapelveivel, azaz a költségvetés korlátainak felállításával valamennyi politikai párt egyetért. A kormány készen áll arra, hogy a Fidesz javaslatait beépítse a törvényjavaslatba, azokat amelyek nemcsak a reáladósságot, hanem a kiadás növekedést is korlátoznák. |
Elemzői kommentárok
Az Oriens intézet szerint a hazai vállalatok versenyképtelensége nagyban felelőssé tehető a gazdaság lassulásáért. Elemzők szerint a növekedés lassulása elérhette a mélypontot, amit részben a mezőgazdaság idei, a tavalyinál lényegesen jobb kilátásaival is indokolnak.
Elemző | Legfontosabb állítások |
Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere | - Ma már a régió összes többi országától való leszakadás elkerüléséért kell küzdenünk. A növekedési modell kifulladása mögött a gazdaság kettészakadása áll: a külföldi tulajdonú vállalatok hatékonysága növekszik, a hazai tulajdonú vállalatok azonban nem követték ezt. A két vállalati szegmens közötti termelékenységi különbség kiemelkedően a legmagasabb a régióban. |
Morgan Stanley | - A Morgan Stanley havi kvantitatív országmodell-átértékelése során Magyarországot egyenlő súlyozásról alulsúlyozásra minősítette le (április elején még felülsúlyozott volt az ország). A Morgan elemzői pont az ellenkező irányba, alulsúlyozásról egyenlőre módosították Csehország értékelését. |
Bartosz Pawlowski, a Toronto Dominion Bank londoni elemzője | - Úgy tűnik, hogy elérhette mélypontját a magyar növekedéslassulás, bár nem várunk jelentős élénkülést sem. A következő negyedévekben a nettó export lehet a fő húzóerő a magyar GDP-növekedésben, ami elsősorban a gyenge belső kereslet miatt lehet így. - Május 26-án újabb 25 bázispontos kamatemelést hajt végre az MNB, amely az utolsó lehet a kamatemelési ciklusban |
Simon Quijano-Evans, az UniCredit bécsi elemzője | - Az 1.6%-os kiigazítatlan GDP-növekedési ütem mögött a mezőgazdasági szektor kedvező (statisztikai jellegű) hozzájárulása fontos lehetett. - A gyorsuló magyar növekedési ütem növelheti a május végi 25 bázispontos jegybanki kamatemelés bekövetkezésének esélyét. |
Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője | - A jó mezőgazdasági terméskilátásokat nagymértékben figyelembe vehette a KSH a GDP-adatban. Emellett az ipari termelés is jó húzóerő lehetett, amely az európai konjunktúra várható lanyhulásával mérséklődhet a következő negyedévekben. A lakossági fogyasztás lassú emelkedése, illetve az inflációs kockázatok miatt május végén 25 bázispontos kamatemelés várható. |
Zsoldos István, a Goldman Sachs londoni szakértője | - A szökőév-hatás nélküli 0.9%-os GDP-növekedési ütem nem éppen biztatónak tűnik, de legalább arra utal, hogy elérhette az alját a magyar GDP-növekedés lassulási hulláma. A növekedési ütem emelkedése várhatóan nem lesz intenzív a következő időszakban. - A magyar gazdaság élénkülése mellett az MNB egészen 9%-ig emelheti irányadó rátáját a jelenlegi 8.25%-ról. |
Gazdasági mutatók
Még mindig erőteljes, de enyhülni látszik az építőipari visszaesés, ami segítheti a gazdaság magára találását. A dolgozói létszámadatokból látszik, hogy a versenyszféra – ahol a bérek jóval nagyobb mértékben emelkedtek a közszféránál – nem tudta felszívni a központi leépítéseknek köszönhetően felszabadult munkaerőt.
Mutató fajtája | Adatok |
Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, KSH (2008. január-március) |
- Az év első három hónapjában a költségvetési szférában 715 ezren (-5,6%), a versenyszférában mintegy 1 millió 941 ezren (-) dolgoztak. - A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 3 hónapjában 196.000 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 185.500 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 226.600 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 6,5%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkereseti indexe 99,3%, a versenyszférában dolgozóké pedig 110,9% volt. - Márciusban lassult a bérdinamika, a bruttó átlagkeresetek 9,9%-kal nőttek az előző év azonos időszakihoz képest, míg februárban még 13,1% volt a 2007. azonos hónapjához viszonyított keresetnövekedés. - Január–márciusban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120.700 Ft volt, a nettó kereset így átlagosan 6,2%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 9,5%-os, a költségvetési szervezeteket pedig 0,3%-os növekedés jellemezte. - A 206.700 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 7,1%-kal volt magasabb az előző év január–márciusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1%-ot tett ki. |
Bruttó hazai termék, KSH (2008. I. negyedév, előzetes) | - A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 1,6%-kal, a naptári hatást figyelembe véve 0,9%-kal nőtt 2008 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára ą 0,2 százalékpont. - A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,3%-kal emelkedett a bruttó hazai termék. |
Ipari termelés, KSH (2008. március) | - Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2008 márciusában 1,9%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 4,3%-kal nőtt. A termelés volumene az év első három hónapjában 6,9%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. - Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index márciusban 2,6%-kal csökkent. |
Építőipar, KSH (2008. március) | - Az építőipar termelése 2008 márciusában kiigazítatlan adatok alapján 13,5%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 12,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva pedig 2,5%-kal haladta meg az előző havit. - Az év első három hónapjában a termelés egyötöddel maradt el a 2007. azonos időszakitól. Az építőipar termelői árai 2008 I. negyedévében az előző év azonos negyedévihez viszonyítva 4,9%-kal emelkedtek. |