Fidesz-MSZP koalíció a jegybank ellen
A piaci várakozásoknak megfelelően a Monetáris Tanács hétfői ülésén 25 bázisponttal emelte az alapkamatot, ennek ellenére a kamatpolitika jövőbeli alakulása továbbra is bizonytalan. Orbán Viktor zárt körben elhangzott beszéde felpörgette a gazdasági vitákat, de nem módosított érdemben a pártok korábbi stratégiáján: a Fidesz a kormányzóképességét akarja bizonyítani, az MSZP megpróbál új szakaszt nyitni a kormányzásban, míg az SZDSZ az adóreform mentén távolodna a kormányzástól.
Monetáris politika
A Monetáris Tanács a piaci várakozásoknak megfelelően hétfői ülésén 25 bázisponttal, 8,5 százalékra emelte az alapkamatot. A döntés csak másnap eredményezett kismértékű forinterősödést, gyorsabbak és meglepőbbek voltak viszont a politikai reakciók: az MSZP egyes politikusai már múlt héten óva intették a jegybankot az emeléstől, a hétfői döntést azonban Varga Mihály is kritizálta, mondván, hogy így növekszenek az államadósság kamatkiadásai. A nyilatkozat célja vélhetően –az utóbbi idők kommunikációs stratégiájába illeszkedve- a Fidesz kormányzóképességének és felelősségének bizonyítása volt.
Miközben a hétfői döntés előre megjósolható volt, annál nagyobb a vita a következő időszak monetáris politikáját illetően: maga Simor András is hangsúlyozta, hogy a közeljövőben tartás, csökkentés és növelés is elképzelhető, és a megszólaló elemzők között sem volt domináns álláspont a kérdésben. Jelzésértékű lehet ugyanakkor az MNB fél éven belüli inflációprognózis-módosítása: míg tavaly novemberben még 2009. első negyedévére várta az árstabilitásként értelmezett 3%-os szintet, addig a friss jelentés ennek bekövetkeztét csak 2010 első negyedévére vetíti előre. Az újrarajzolt inflációs pálya növeli a további kamatemelések esélyét.
Nyilatkozó | Nyilatkozat |
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke | - Három kamatdöntési alternatíváról szavazott mai ülésén a monetáris tanács: az irányadó ráta (8.25%) szinten tartásáról, annak 25 bázisponttal történő csökkentéséről, illetve emeléséről. Az inflációs várakozások magas szinten beragadásával kapcsolatos aggodalmak miatt a tanács biztos többséggel a 25 bázispontos kamatemelést támogatta. - A monetáris tanács nem kívánja magát elkötelezni se egyik, se másik irányba, ugyanúgy lehetőség van további kamatemelésre, mint arra, hogy további szigorítás nem történik - Bár a monetáris politika időhorizontja szempontjából releváns időhorizonton az inflációs előrejelzés nagyon messze van a céltól, a tanács továbbra is erősen elkötelezett abban, hogy közelebb hozza a tényadatokat a középtávú inflációs célkitűzéshez. Szigorú monetáris kondíciókat kell tudnunk fenntartani ahhoz, hogy közelíteni tudjuk a jövőbeli inflációt a középtávú célhoz. - A költségsokkok elhúzódnak, így folyamatosan nő annak veszélye, hogy az inflációs várakozások olyan szinten ragadnak be, ami nem egyezik az inflációs céllal, és ez az, ami a monetáris tanácsot aggasztja. - Úgy tűnik, hogy az infláció világszinten nagyobb problémát jelent, mint amit a legtöbb fejlett piaci jegybank az elmúlt hónapokban gondolt. - Azt gondoljuk, hogy a forinterősödésben vélhetően a kamatemeléseknek is lehetett szerepük, de ennek mértékét nem tudjuk felmérni. Elképzelhető, hogy a forint erről a szintről tovább fog erősödni, de ennek csak egyik oka lehet a jegybanki alapkamat mértéke. - Az árfolyamsáv megszűnésével az árfolyam továbbra is fontos tényezője a monetáris politikának, csak más szempontból. Ma megálljt számunkra nem a sávszél jelent, hanem az inflációs célkövetés logikája jelenthet. |
Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke | - A Magyar Nemzeti Bank tudatosan kitart a szigorú monetáris kondíciók fenntartása mellett, ami nem jelent feltétlenül további kamatemelést, ha árfolyamoldalon garantált a dezinfláció. |
Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője | - A mai kamatemelés a szigorítási ciklus végét jelentheti. Az MNB megtette amit tehetett, a többi a piacon múlik. |
Anders Svendsen, a Nordea Bank koppenhágai elemzője | - A legutóbbi kamatmeghatározó ülés óta az általános megítélés valószínűleg nem változott, a gazdaságot továbbra is lassú növekedés és az inflációs nyomás enyhe mérséklődése jellemzi. |
Jaroslaw Janecki, a Societe General varsói elemzője | - A szigorítási ciklus hamarosan véget érhet, de nem zárható ki egy újabb 25 bázispontos kamatemelés lehetősége sem. |
Dresdner Kleinwort | - További negyed-fél százalékpontnyi kamatemelés valószínű még az idén, ha a költségoldali sokkok súlyosbodnak, vagy ha a belpolitikai környezet hirtelen romlana, ami ismét elriasztaná a befektetőket a kockázatvállalástól. - 2009 elejétől nagy pénzügypolitikai lazítás veszi kezdetét Magyarországon. |
JP Morgan | - A kamatemelést kísérő MNB-nyilatkozat előremutató része végre elismeri a legutóbbi forinterősödés dezinflációs hatását, mivel arra történik benne utalás, hogy szükséges az általános pénzügypolitikai kondíciók szigorának fenntartása, és nem arra, hogy pusztán kamatemelések révén tovább kell szigorítani. |
Molnár Albert, országgyűlési képviselő, MSZP | - A döntés az ország számára káros, drága és értelmetlen. Káros, mert fékezi az exportot, erősíti az importot, drága, mert tovább növeli az adósságszolgálat terheit, értelmetlen, mert az államháztartást a jelenlegi kötvényaukciókon is tudtuk finanszírozni. |
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke | - Az alapkamat-emelés súlyosan érinti az államháztartást, hiszen nőnek az államadósság kamatkiadásai, és emiatt egyre nehezebb helyzetbe kerül a gazdaság. Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan a kormány rossz gazdaságpolitikája, de a Fidesz szükségesnek tartja a monetáris tanács vezetőinek meghallgatását arról, mik az okai a meredek jegybanki kamatemelésnek, mi várható ezután és meddig emelkedhetnek még a kamatok. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
Költségvetés |
Adóreform |
Gazdasági növekedés |
Gazdasági programok |
Az elmúlt héten Orbán Viktornak egy zártkörű rendezvényen elhangzott beszéde uralta a gazdaságpolitikai vitákat: a Fidesz elnöke ezen információk szerint arról beszélt, hogy hatalomra kerülése esetén az első két évben válságkormányzásra lenne szükség, mely keretében többek között felülvizsgálnák a nagy állami beruházásokat, és reálértéken befagyasztanák a nyugdíjakat. A Fidesz legfőbb célja továbbra is a párt kormányzóképességének bizonyítása, az elmúlt időszakban már inkább a kormányzásra készülnek fel, és nem a kormány támadására helyezik a hangsúlyt. Szintén fontos eseménye volt, hogy Orbán Viktor egyeztetett a gazdasági szervezetek vezetőivel: bár konkrét tervek ott sem hangzottak el, mégis jelzésértékű volt, hogy egy hosszútávú tízéves munkahelyteremtő programot ajánlott a megbeszélés résztvevőinek.
A héten megszólaló szocialista politikusok egységesen az elmúlt időszak lezárását és egy új kezdetét hangsúlyozták: a párt célja, hogy a megszorítások időszakától elszakadjon, a kisebbségi kormányzás teremtette új helyzetet pedig megpróbálják ebből a szempontból korszakhatárnak felhasználni. Az SZDSZ eközben továbbra is az adóreformra koncentrál, Kóka János már most az ennek megvalósulásához kötötte a jövő évi költségvetés megszavazását, a kijelentést azonban inkább a párt elnökválasztásának közeledte motiválhatta.
Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök-pártelnök, MSZP / gazdasági növekedés |
- A szembenézés éve után 2008 a gazdaság éve, a trendforduló éve, ettől kezdve már nem az államháztartás egyensúlya a kérdés, hanem a növekedés. - A ciklus második két évének központjába a munkahelyteremtés, a munkára ösztönzés kerül. A beruházásra, befektetésre, munkavégzésre irányuló szabályokat újra kell gondolni. Ehhez pedig az adó- és járulékrendszer átalakítására, a szociális segélyezési rendszer jó néhány elemének újragondolására, az oktatás és a szakképzési rendszer megújításának folytatására van szükség. |
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke/gazdasági helyzet |
- A Fidesz részéről egy új egyezséget ajánlott a magyar üzleti élet képviselőinek. A Fidesz gazdaságpolitikájának középpontjában ugyanis az a gondolat áll, hogy tíz év alatt hozzanak létre egymillió új legális munkahelyet. Erre önmagában egy kormány képtelen, ehhez szükség van az üzleti élet támogatására is. Jó esély van arra, hogy a választásokat követően komoly megállapodások jöhetnek létre a parlament, a politika és az üzleti élet között, amelynek középpontjában az egymillió munkahely megteremtése áll majd. - Magyarországon a sikeres kormányzáshoz szükséges közbizalom megszűnt. Ahhoz, hogy Magyarország sikeres legyen, újra kell építeni a bizalmat. A bizalom újraépítésnek egyetlen lehetséges módja van: az előrehozott választás. Minél hamarabb, annál jobb. Mi azt kérjük a szocialistáktól: menjetek el, és mindenkinek jobb lesz. - A nyugdíjasokat mindig meg fogjuk védeni. Megvédtük őket a vizitdíjtól és a kórházi napidíjtól, és meg fogjuk őket védeni a vásárlóerejük csökkentésével szemben is. A nyugdíjasok és a Fidesz között létrejött egy megállapodás, amely a népszavazás teljességében meg is mutatkozott. Úgyhogy mi számítunk rájuk, és ők is számíthatnak ránk. - Minden beruházásra szükség van, de csak értelmes, az ország érdekeit szolgáló áron. |
Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter / gazdasági növekedés |
- Számos ponton sikerült közös álláspontra jutni a meghatározó munkaadói szervezetek, gazdasági kamarák képviselőivel. Egyetértés volt abban, hogy a közös cél, nevezetesen az ország versenyképességének erősítése érdekében össze kell fogniuk a gazdaság és a politika szereplőnek. El kell érni, hogy az éves növekedési ütem meghaladja az uniós átlagot, ez legalább 5 százalékos GDP-bővülést jelent. Csak így lehet elérni, hogy gazdaságunk felzárkózási pályára álljon. - Nélkülözhetetlen a közteherviselés arányainak megváltoztatása, olyan adó- és járulékrendszer kell, aminek révén csökkennek a munkaadók foglalkoztatási terhei. Ugyancsak halaszthatatlan dereguláció: el kell érni, hogy érezhetően csökkenjen a bürokrácia és a vállalkozások ezzel kapcsolatos kiadása. Közös döntésre vár, miképpen lehet módosítani a gazdaságfejlesztés eszközrendszerét, s mindezek mellett olyan gazdaságpolitikára van szükség, amellyel a foglalkoztatást lehet ösztönözni. |
Veres János pénzügyminiszter / költségvetés |
- Teljesíthető az idei államháztartási hiánycél, a féléves deficit várhatóan jobb lesz az időarányosan tervezett mértéknél és év végén a GDP 4 százalékán belül marad. - A 2008-as makrogazdasági folyamatokban látszik, hogy lezárult a kiigazítás legnehezebb, első szakasza, tovább javul az egyensúly, gyorsul a növekedés, lassul az infláció, és kedvezően változnak a jövedelmek, kismértékű fogyasztásbővülés várható. - Az állami beruházások szerepelnek a konvergenciaprogramban és lassításuk, megszüntetésük akár 1 százalékkal is csökkentené a GDP bővülési ütemét. |
Kóka János, az SZDSZ elnöke/adóreform |
- 1000 milliárdos adócsökkentésre és ezzel párhuzamosan hasonló mértékű kiadáscsökkentésre van szükség Magyarországon. Liberális közgazdászműhelyekben készült el az a szabad demokrata növekedési program, amelynek az egyik végkövetkeztetése, hogy három év alatt 1000 milliárd forinttal szükséges csökkenteni az állam kiadásait annak érdekében, hogy egy 1000 milliárdos adócsökkentésre sor kerülhessen. - Állapodjunk meg mindenekelőtt az 1000 milliárdos adócsökkentés szükségességében, és kérjük fel a kormányt, hogy mutassa be a kiadáscsökkentés lehetőségeit. A mi javaslatainkat letettük az asztalra, a továbbiakban is szívesen tárgyalunk róla. - Itt persze az ellenzéknek is van felelőssége, hogy megtörjük azt az ördögi kört, amelyben minden egyes adócsökkentési javaslat elvérzett, mert a kiadáscsökkentési lehetőségek puszta felvetése is forró krumpliként dobálódott az ellenzék és a kormány között. |
Kóka János, az SZDSZ elnöke/költségvetés |
- Az SZDSZ-nek a koalíción belül az adóreform ügyében nem volt semmiféle mozgástere, most azonban lehetősége van arra, hogy kemény, világos és érthető feltételeket szabjon. - Az egyik fontos feltétel ahhoz, hogy az SZDSZ ellenzéki pártként egyáltalán elgondolkodjon a költségvetés megszavazásán, a jelentős adócsökkentés és adóegyszerűsítés. |
Kiss Péter kancelláriaminiszter /gazdasági helyzet |
- Jövőre már biztosan csökkenhet az élőmunka terhe, de a kormány azon dolgozik, hogy esetleg már az idén is tegyen könnyítő lépéseket. A konvergencia-program sikere 2009-re mindenki által láthatóvá válik, tehát nem indokolt, hogy az egyensúly érdekében további megszorítások jöjjenek, a termelődő többletet pedig az élőmunkát terhelő adó és járulékcsökkentésre lehet fordítani. - A második negyedévtől dinamikusan bővülhet a gazdaság, még nem a 3-4 százalékos sávban, de már jól érzékelhető lesz az elmozdulás. - Alacsony gazdasági növekedés és erős a valuta mellett más hasonló országokban kamatot csökkentenek és nem kamatot emelnek. A magas alapkamat felelős az erős forintért, nem pedig a sáveltörlés. |
Székely Tamás egészségügyi miniszter / egészségbiztosítás | - Olyan koncepció kidolgozását tervezzük, amely megnyugtató módon rendezi az egészségbiztosítás kérdését, hatékonyabbá teszi az egészségbiztosítási rendszer működését, megteremti a biztonságos és minőségi betegellátást. A koncepció célja a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítése a finanszírozási és a hozzáférési rendszerekben, a szolgáltatók rugalmas és felelős gazdálkodásának megteremtése és a biztosítói szerep erősítése. - Az egészségbiztosítási törvény is számos olyan elemet tartalmazott, ami továbbra is az alapelvek között szerepel, így például az osztatlan nemzeti kockázatközösség, szolidaritás, hozzáférhetőség. Ezek fenntartása továbbra is elsőrendű cél. |
Elemzői kommentárok
A héten a legtöbb elemző a hétfői kamatemeléssel foglalkozott, de részben ebből a szempontból is fontos a Fitch Ratings által kidolgozott inflációs sebezhetőségi lista: ezen Magyarország a 41. helyen található, ami azt jelenti, hogy nem tartozik az inflációs sokkoktól súlyosan veszélyeztet államok közé, azonban a Visegrádi országok közül így is a legrosszabb helyezést ért el.
Elemző | Legfontosabb állítások |
Goldman Sachs | - Az energiaárak további emelkedése várható, ami Magyarországon jövőre is inflációs nyomással jár, az erősödő forint ellenére. A 2009-re kitűzött 3 százalékos inflációs cél mind távolabb kerül az elérhetőségtől; a ház felfelé módosított saját becslése 4 százalék körüli jövő év végi éves fogyasztói inflációval számol. - A ház az idei magyarországi éves átlagos inflációra adott saját prognózisát az eddigi 5,8 százalékról 6,1 százalékra, a 2009-es átlagos magyar inflációs prognózist 3,5 százalékról 4,3 százalékra emelte. - A Goldman Sachs kamat-előrejelzése szerint az MNB a jelenlegi 8,50 százalékról még fél százalékponttal emeli tovább alapkamatát. A piac ezt még nem árazza, mivel egyelőre változatlan kamatszintet vár. A Goldman Sachs központi forgatókönyve azonban az, hogy a ház által várt további emelések a következő három hónapban megtörténnek, bár a forint erősödése ezt késleltetheti. |
Fitch Ratings | - A magyar gazdaság nem tartozik az inflációs sokkoktól leginkább veszélyeztetett feltörekvő térségi országok közé. - Nem a gazdasági lassulás, hanem az emelkedő infláció a feltörekvő gazdaságok előtt álló legnagyobb adóskockázati kihívás, mert ha az inflációs nyomást nem sikerül kordában tartani, az a teljes makrogazdasági stabilitást megingathatja. - A több alapvető kritérium – a pillanatnyi tizenkét havi inflációs ráta, a mostani drágulási ütem és az egy évvel ezelőtt mért ráta különbsége, az 1995-2007 közötti időszak inflációs kilengései, a tavalyi GDP-arányos folyómérleg-hiány, a jelenlegi rövidtávú reálkamat-szint, a pénzügypolitikai kondíciók 2007 óta bekövetkezett változása és a GDP-arányos beladósság – alapján kidolgozott inflációs sebezhetőségi index szerint Magyarország a 41. helyen áll. Az első 5 helyezett: Ukrajna, Kazahsztán, Bulgária, Lettország és Litvánia. A térségi EU-államok közül a ház Csehországot (55.) és Szlovákiát (57.) találta a legkevésbé veszélyeztetettnek az inflációs sokkoktól; Lengyelország az 51. helyre került. |
Csaba László közgazdász | - Kisebb veszteség lenne a 4-es metró leállítása, mint a beruházás folytatása. - Olyan kényszerpályán vagyunk, amelyen, ha nem változtatunk semmit, akkor biztos, hogy leülünk és stagnálni fogunk. Ma Magyarországon növekedési és bizalmi válság van, amelyekhez hamarosan foglalkoztatási válság is társulni fog. - A változtatás feltétele egy új összetételű kormány, amelynek van többsége és felhatalmazása arra, hogy leküzdje a válságot. |
Gazdasági mutatók
Aggodalomra adhat okot a héten napvilágot látott gazdasági mutatók közül a kiskereskedelemi forgalom csökkenése: az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal esett vissza, míg az egy évvel ezelőttinél 3,7 százalékkal volt alacsonyabb márciusban.
Mutató fajtája | Adatok |
Kiskereskedelem, KSH (2008. március) |
- A kiskereskedelmi forgalom volumene márciusban – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 3,7%-kal, az első negyedévben 3,1 %-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az előző hónaphoz képest a kiskereskedelmi eladások volumene 0,6%-kal mérséklődött a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint.. |
Szállítási teljesítmények, KSH (2008. I. negyedév) | - 2008 első negyedévben az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmény 2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szállított áruk tömege viszont 2%-kal csökkent. A helyközi személyszállításban az utasok száma és az utaskilométerben mért teljesítmény egyaránt 2%-kal emelkedett. - Budapest-Ferihegy repülőtér utasforgalma – 7%-os növekedés eredményeként – 1,7 millió fő volt. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma közel 4%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. |