Fel tudnak-e állni a volt koalíciós pártok?

2008-06-06

A kisebbségi kormányzás első hónapjában megállt az MSZP népszerűség-vesztése sőt, növelni tudta támogatóinak bázisát. Ugyanakkor az SZDSZ nem tudott javítani; egy esetleges előrehozott választás során valószínűleg nem kerülne be a parlamentbe. A Fidesz előnye minden közvélemény-kutatásban változatlanul jelentős. A kis pártok közül egyedül az MDF közelíti meg a parlamenti küszöböt.

A kormánykoalíció felbomlása eltérően hatott az érintett két párt támogatottságára. A májusi közvélemény-kutatások szerint, míg az MSZP iránti szimpátia kismértékben emelkedett, addig az SZDSZ nem tudott erősíteni: még a biztos pártválasztók körében sem éri el a parlamentbe jutást jelentő öt százalékot. A Századvég-Forsense felmérése a kormányzó párt esetében három százalékos javulást mutat az előző hónaphoz képest. Az SZDSZ megítélése viszont a rendszerváltás óta nem volt ilyen rossz: a Szonda Ipsos és a Századvég-Forsense szerint is csupán a felnőtt lakosság egy százaléka szavazna rá. Az MDF tovább növelte támogatottságát. Mind a négy felmérésben javított, és elérte (Medián), vagy megközelítette az öt százalékot.

Bár a Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében kismértékben csökkent, a biztos pártválasztók kétharmada továbbra is a legnagyobb ellenzéki pártra adná voksát. Az MSZP a Szonda Ipsos felmérésében három, a Századvég-Forsense esetében pedig öt százalékot dolgozott le a hátrányából. A Fidesz többletereje nem csupán támogatóik nagy számában rejlik, hanem azok aktivitásában is: a Szonda Ipsos szerint míg az MSZP-sek csupán 61 százaléka menne el szavazni, addig ugyanez az arány a másik tábor esetén 75 százalék. A bizonytalanok aránya továbbra is magas a választókorú lakosság körében (30 és 51 százalék között mozog), ez árnyalja az MSZP és a Fidesz közti különbséget.


1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2008 májusában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Századvég-Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Minta

mérete (fő) 

1200 1000

1500 

 100

Adatfelvétel

ideje

Május 6-13.           Május 5-15.

Május 15-22. 
 

 Május 9-20.

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

43 (-) 30 (-2) 37 (-2) 35 (+2)

MSZP

17 (-1) 13 (+3) 16 (+1) 14 (+2)

SZDSZ

2 (-) 1 (-1) 1 (-) 2 (+1)

MDF

5 (+1) 4 (+2) 3 (+1) 4 (+1)

KDNP

- - 0 (-) -

MIÉP

- - 0 (-1)

-

Jobbik - - 0 (-) -

Egyéb

3 (-) 1 (-1) 2 (-) 2 (-1)

Nem tudja/nem válaszol

30 (-) 51 (-1) 41 (+1) 43 (-5)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

65 (-1) 69 (+1) 68 (-) 67 (-)

MSZP

24 (-) 19 (-1) 24 (+1) 23 (+1)

SZDSZ

2 (-1) 4 (+1) 1 (-1) 3 (+2)

MDF

5 (+1)

5 (-)

3 (-) 4 (-)

KDNP

-

-

1 (-) -

MIÉP

-

-

1 (-) -

Jobbik

-

-

1 (+1)

-

Egyéb 4 (+1) 4 (-) 1 (-1) 3 (-3)

 

 

2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2008 májusában (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Századvég - Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

26 (+1)

17 (-5)

21 (-3)

21 (-)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

41 (-1)

40 (+2)

44 (-1)

44 (-1)

 

 A Századvég-Forsense májusi felmérése kitért a koalíció felbomlásával kialakult politikai helyzetre is. Ennek megoldására a válaszadók 49 (+6) százaléka az előrehozott választásokat tartja a legjobbnak, de a kisebbségi kormányzás támogatottsága is nőtt 15 (+5) százalékra. Csökkent azok aránya, akik visszaállítanák a koalíciót, ezt 12 (-3) százalék támogatná.

Csökkenő közbizalom

 A Medián májusban tette közzé a demokratikus intézményrendszer 2007-es évre vonatkozó bizalmi indexeit. Egyetlen intézmény sem volt az elmúlt évben, amely érdemben tudta volna növelni bizalmi pontszámát a 2006-os év átlagához képest. Miközben csupán a profitorientált gazdasági intézmények javítottak, osztályzatuk még így is alacsonynak mondható. A korábbi évekhez hasonlóan 2007-ben is azok az intézmények álltak a bizalmi rangsor élén, amelyek vagy közel vannak az állampolgárokhoz (helyi önkormányzatok), vagy távol vannak a politikai csatározásoktól (Európai Bizottság, ügyészségek). A lista utolsó két helyén állnak a politikai pártok és a kormány, egyben ezen intézményeket sújtotta a legnagyobb arányú bizalomvesztés is. Jelentősen csökkent még a parlamentbe, a rendőrségbe és a köztársasági elnöki intézménybe vetett bizalom is.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384