Az őszi ülésszakban dőlhet el a kormány sorsa

A tavaszi ülésszak végén az országgyűlés féléves munkájának értékelése különös hangsúlyt kapott a nyilvánosságban. A szocialisták a kisebbségi kormány hatékonyságát igyekeztek bizonyítani a parlamenti statisztikákkal, míg az ellenzék a kormány működésképtelenségét olvasta ugyanazokból az adatokból. Valójában azonban az elmúlt félév törvényhozási munkájából nem lehet messze menő következtetéseket levonni. A tavaszi ülésszak végén nyilvánosságra hozott statisztikák azt mutatják, hogy a Ház lassabban dolgozott, mint korábban, de korántsem tétlenkedett. Így azt, hogy a kisebbségi kormány működőképes-e, majd az őszi ülésszak fogja megmutatni.

A tavaszi ülésszak számokban

Az Országgyűlés a 2008-as év tavaszi ülésszakában valamivel kevesebb törvényt fogadott el, mint az a sokéves átlag alapján várható lett volna (lásd az alábbi táblázatot). Az a sok helyen olvasható állítás azonban, miszerint kiugróan magas lenne a nemzetközi szerződések száma az elfogadott szabályozások között, nem állja meg a helyét: a nemzetközi szerződések száma nagyjából megfelel a sokéves átlagnak.

A visszafogott törvényhozási számokat a félév politikai eseményei egyértelműen magyarázzák. A kormány a 2008-as naptári évben összesen 66 önálló indítványt nyújtott be (határozati javaslatokkal, törvényjavaslatokkal, vita-kezdeményezésekkel együtt). A népszavazás utáni időszakban 55 javaslat érkezett a 66-ból, ebből 23 már a kisebbségi kormánytól származik. Megállapítható az is, hogy inkább a népszavazás előtti kivárás időszakában, majd a koalíció felbomlása körüli bizonytalanság idején esett vissza a jogalkotási munka, nem pedig a kisebbségi kormány megalakulása után.

A tavaszi ülésszak adatai alapján az prognosztizálható, hogy – amennyiben ősszel nem történik semmi rendkívüli – kiugró tétlenséget nem láthatunk majd éves szinten sem: egy átlagos választási év adatait nagy valószínűséggel „hozhatja” decemberre az Országgyűlés. Már csak azért is lehetséges ez, mert a kormány által benyújtott jogalkotási terv szerint a következő félévben ismét sor kerül nemzetközi szerződések kihirdetésére, valamint az év végén megnőhet a törvényhozási aktivitás a zárszámadási, költségvetés-készítési és ellenőrzési kötelezettségek miatt. 

Forrás: mkogy.hu

Nem csak a mennyiség számít

Az elmúlt félév parlamenti munkájának puszta adataiból azért sem vonható le következtetés a kisebbségi kormány helyzetére nézve, mert maguk a számok nagyon keveset mondanak el a jogalkotásról és a képviseletről. Először is a törvénymódosítások és új törvények magas száma jelenthet jogbizonytalanságot is, nemcsak lázas kormányzati munkát. Másrészt az, hogy a nagy mennyiségben meghozott jogszabályok kiállják-e az idő próbáját, nem derül ki azonnal: mind a végrehajthatóság kérdése, mind pedig az esetleges alkotmánybírósági érvénytelenítés is később kerül a nyilvánosság elé. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Országgyűlésnek nem egyedüli funkciója a „törvénygyártás”. Igaz, ez a leglátványosabban számszerűsíthető eleme a parlamenti munkának, de ugyanilyen fontos a kormányzat ellenőrzése, a nyilvánosság biztosítása, a politikai alternatívák felvázolása: ezt a funkcióját pedig az Országgyűlés a tavaszi ülésszak során a korábbi évekhez hasonlóan töltötte be. A sajtóban megjelent „visszafogottabb parlamenti munka” kifejezés valójában legfeljebb a törvényhozó funkcióra lehet érvényes, de arra is csak korlátozott mértékben.

Összességében tehát önmagában a tavaszi parlamenti statisztikák alapján aligha jellemezhető a kisebbségi kormány helyzete. Sokkal jobban mutatja a kormány körüli politikai bizonytalanságot, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik kimagasló törvényhozási fiaskója az elmúlt a félévre tehető. A nagy botrányok, név szerinti szavazások, és hosszas viták után kétszer is megszavazott egészségbiztosítási törvényt ugyanis a parlamenti többség még abban az ülésszakban hatályon kívül helyezte, amelyikben elfogadta. Majd, hogy még abszurdabb legyen a helyzet, nem sokkal ezután az Országgyűlés kénytelen volt rábólintani arra a népszavazási kezdeményezésre, amely eredetileg – az időközben hatályon kívül helyzet – egészségbiztosítási törvény ellen irányult. 


Következő félév programja

A következő félévre vonatkozóan látható, hogy a kisebbségi kormány már most sokoldalú egyeztetésekkel, illetve a törvényhozási munkára vonatkozó tervek nyilvánossá tételével igyekszik erősíteni saját stabilitását és cselekvőképességét. A nyilvánosságra hozott őszi törvényalkotási menetrend szerint ősszel kerülhet sor a közpénzügyi csomagról, a polgári törvénykönyv módosításáról, a közbeszerzési törvény módosításáról, a jegybankról, és az állami vagyonról szóló törvény módosításáról szóló törvények vitájára és megszavazására. Nagy figyelmet kaphat ősszel az új Polgári Törvénykönyv megalkotása is, melyet már a tavaszi ülésszak során benyújtott a kabinet. Rendkívüli politikai események ugyanakkor „boríthatják” a már elfogadott menetrendet, hiszen maga a kormányfő is jelezte: „a kormány a törvényalkotási programon kívül is benyújthat törvényjavaslatokat”.

Végső soron az általános politikai bizonytalanság a következő félévben aligha csökken majd. Az őszi ülésszak ennek keretében feltehetően egy nagy kérdés köré fog csoportosulni: képes-e a szocialista kisebbségi kormány olyan költségvetési törvényjavaslatot készíteni, melyet a parlamenti többség megszavaz. Minden bizonnyal alapvetően ez a vita – valamint a költségvetéssel szorosan összefüggő adóvita – dönthet a kisebbségi kormány sorsáról, habár parlament feloszlatása akkor sem kötelezettség, ha nem sikerül elfogadni a jövő évi költségvetést.