Még mindig nő az infláció
A vizsgált héten napvilágra került kiábrándító inflációs adat újabb kamatemelés(eke)t vetít előre, lazításra legfeljebb az utolsó negyedévben számíthatunk. A szocialisták megállapodás nélkül végződött dobogókői egyeztetés-sorozata igazolni látszik a kormány adóreformmal kapcsolatos koncepciótlanságát, miközben a hagyományosan baloldali választók meg-, illetve visszahódításáért egyre erőteljesebb harc zajlik.
Monetáris politika
Nem annyira a pesszimista nemzetközi hangulatnak köszönhetően gyengülő forint, mint inkább a rossz májusi inflációs adat eredményezhet újabb kamatemelést a monetáris tanács jövő hétfői ülésén. Az elemzők többsége nem számít rá, hogy 9 százalékos szint alatt megállhat a kamatnövekedés, sőt már felsejlett a kétszámjegyű alapkamat réme is. A múlt havi jegyzőkönyv szerint nyolcan szavaztak a negyed százalékpontos emelésre, hárman a tartást támogatták, Bánfi Tamás pedig csökkentett volna.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - 50% az esélye az emelésnek a következő ülésen, míg ugyancsak 50% a szinten maradásé. |
| Kopits György, az MNB monetáris tanácsának tagja | - Valószínűleg ismét emelni kell a kamatokat Magyarországon a vártnál magasabb, hétszázalékos májusi inflációt követően. A májusi inflációs adatok, illetve az élelmiszerek és az energia világszerte tapasztalható drágulásának tükrében szinte elkerülhetetlen a további monetáris szigorítás. |
| Bánfi Tamás, az MNB monetáris tanácsának tagja | - Az adott inflációs célkövetés rendszerét lehet szeretni és nem szeretni. Én az utóbbiak közé sorolható kisebbséghez tartozom. A kamatemelés veszélyes, a 2009 végére kitűzött 3 százalékos inflációs cél csak erőltetett intézkedésekkel teljesíthető; a gazdasági helyzet a célkitűzést legfeljebb egy év múlva tehetné reálisan elérhetővé. Ma már az eurózónában megjelölt 3 százalékos szint is vitatható, mert a korábbi évekre jellemző inflációs szint napjainkra nem elhanyagolható mértékben emelkedett. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Gazdasági növekedés |
| Költségvetési hiány |
| Adócsökkentés |
| Nyugdíjrendszer |
| Közmunkaprogram |
A szocialisták dobogókői hosszadalmas egyeztetése érdemi megállapodás nélkül ért véget, az Oriens által jegyzett javaslatcsomagot viszont azzal az indokkal utasították el, hogy az a nyugdíjrendszerhez és az anyasági támogatásokhoz is hozzányúlt volna, ami veszélyezteti a szociális biztonságot. A kormánypárti politikusok nyilatkozataiból jól látszik, hogy egyelőre nincs kiforrott koncepció az adórendszer átalakítását illetően, a szocialisták mozgásterét ráadásul szűkíti, hogy olyan javaslatcsomagot kell kidolgozniuk, amely a szabaddemokraták számára is támogatható; a holtpontról való elmozdulást segítheti a kormány által kezdeményezett Gyurcsány-Fodor-találkozó.
Továbbra is számos átfedés fedezhető fel a két nagypárt versengésében: a munkahelyteremtés vonatkozásában Orbán Viktor licitálta túl riválisát, míg Gyurcsány Ferenc a (a Fidesszel "egyezséget kötött") nyugdíjasok visszahódításáért küzd. A hagyományos baloldali szavazótábor fókuszba kerülését jelzi a kormány szociális érzékenységének irracionális erősödése, a segélyt munkáért-elv elutasítása, a közszféra kiegészítő béremelése, a nyugdíjkorhatár emelésének halogatása.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök-pártelnök, MSZP / gazdasági növekedés | - Abban minden szakértő egyetért, hogy önmagában az adó- és járulékcsökkenés az nem hoz több foglalkoztatást. 1999-2002 között Magyarországon egy jelentős járulékcsökkenés volt, nagyjából 10 százalékpontnyi. Az nagyon sok, a Fidesz-kormány alatt. Nagyobb lett-e a foglalkoztatás? A kérdés költői, ön is pontosan tudja, hogy nem lett nagyobb. Magyarországon 10 év óta 3 millió 900 ezer embernek van legálisan munkája (hol 30 ezerrel több, hol 30 ezerrel kevesebb), mindig ennyi. Minden szakértő, az IMF is, az Oriens is, azok, akik messzebb vannak a politikától, azt mondja, hogy (…) ez nemcsak adó-kérdés. Nincsen ilyen egyszerű megoldás. Adójárulék, szociális rendszer átalakítása, képzés, oktatás és ezen kívül még fejlesztéspolitika, piacvédelem, piacépítés és sok minden más. Ezt mind együtt kell csinálni, ha mindezt együtt jól csináljuk, akkor megmozdulhat a folyamat. |
| Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök-pártelnök, MSZP / nyugdíj | - Ha az elmúlt 6-7 évben az történt volna, amit a Fidesz mond, akkor növekedett volna 40%-kal a nyugdíjasok nyugdíja? Nem növekedett volna. Akkor 82000 Ft lenne ma az átlagos nyugdíj? Nem 82000 lenne. Több lenne? Nem lenne több. Kevesebb lenne? Igen. Kereken 58 ezer Ft. - Soha, a legnehezebb pillanatban eszünkbe nem jutott, hogy a nyugdíjakhoz nyúljunk hozzá, sőt azt mondtuk, hogy a nyugdíjkorrekciós programot megtartjuk. A Szocialista Pártnak van egy elvi álláspontja (…) A legnehezebb időben is azt mondtuk, hogy a nyugdíjakat legalább a svájci indexálással megtartjuk. |
| Daróczi Dávid kormányszóvivő / gazdasági növekedés | - A kormány és az MSZP vezetésének konzultációján a felszólalók egyetértettek abban, hogy egy esetleges adócsökkentést vagy a munka közterheinek mérséklését nem a költségvetési kiadások (szociális támogatások vagy a nyugdíjakra fordított összeg) csökkentésével, hanem az adórendszeren belül kell megtalálni. - A kormány elutasítja az Oriens szakértői által kidolgozott javaslatcsomagot, az ugyanis a nyugdíjrendszerhez és az anyasági támogatásokhoz is hozzányúlt volna. A tanácsokozáson arra kell megoldást találni, hogyan lehet nagyobb gazdasági növekedést elérni úgy, hogy az az államháztartási egyensúlyt és a szociális biztonságot ne veszélyeztesse. - A foglalkoztatási ráta növelése a szocialisták szerint a munkavállalást a közhasznú foglalkoztatás bővítésével, a hátrányos helyzetű területeken élők munkába állásának célzott támogatásával lehet ösztönözni. |
| Keller László a Pénzügyminisztérium államtitkára / költségvetési hiány | - Júniusra a kamatkiadások és áfavisszaigénylések felfutása miatt viszonylag magas, 282.1 milliárd forintos deficitet kalkulál önkormányzatok nélkül (pénzforgalmi szemléletben) a Pénzügyminisztérium. Az első féléves összesített deficit így 706.1 milliárd forintot tehet ki, szemben az egy hónappal ezelőtt jelzett 732 milliárddal. A tárca az egész éves nominális hiányprognózist is mérsékelte (1092.3 milliárdról 1080.7 milliárd forintra), de ez a GDP-arányos értéket (4.0%, eredményszemléletben) nem befolyásolja. |
| Török Zsolt (MSZP) miniszterelnöki megbízott / közmunkaprogram | - Az idén - lehetőleg szeptember 1-jétől - a kabinetnek plusz ötmilliárd forinttal meg kellene emelnie a közmunkaprogramokra szánt pénzt. A kormánynak sürgősen, akár rendeleti úton is cselekednie kell a szociális segélyezés és a közmunka szabályozásának ügyében. Ennek oka, hogy folyamatosan emelkedik a rendszeres szociális segélyen élők száma, s a társadalom jelentős része elítéli őket. Eközben az önkormányzatok "lavinaszerűen" alkotnak törvénytelen rendeleteket, miközben nem élnek a törvény által amúgy már biztosított jogosítványaikkal. |
| Keller László a Pénzügyminisztérium államtitkára / adócsökkentés | - Június végére alakulhat ki a jövő évi adómódosítások iránya, a legesélyesebb lépések között a szolidaritási adó megszüntetése, a tételes egészségügyi hozzájárulás kivezetése, valamint a munkáltatókat terhelő járulékok csökkentése szerepel. - A kabinet ugyanakkor nem vállal olyan lépéseket, amelyek veszélybe sodornák az amúgy ígéretesen alakuló egyensúlyi pályát. A teherenyhítés forrását a gazdaság további fehérítésében, a jogszabályok egyszerűsítésében, valamint egyes kiadások csökkentésében látjuk. |
| Kovács László uniós adó- és vámügyi biztos, / adócsökkentés | - Egy jelentős adócsökkentés hosszabb távon valószínűleg növelné az adófizetési hajlandóságot és pozitív lenne a mérleg, de nem félév vagy egy év, hanem három-négy év alatt. Magyarországnak most nincs ennyi ideje, a konvergenciaprogram legsürgősebb célja a hiány csökkentése. Az adórendszer lényeges egyszerűsítése, átláthatóságának, kiszámíthatóságának a megteremtése azonban nem jár bevételkieséssel. - A versenyképesség növelése érdekében csökkenteni lehetne az élőmunka túlzott adó- és járulékterhelését, és meg lehetne szüntetni a vállalkozást terhelő adók minden, a 16 százalékos társasági nyereségadó feletti elemét, a szolidaritási adót, az iparűzési adót, illetve az egyéb járulékokat és adókat |
| Orbán Viktor, a Fidesz elnöke / munkahelyteremtés | - Egy olyan megállapodást kell kötni, amelynek az eredményeképpen 10 év alatt 1 millió új legális munkahelyet lehet létrehozni. Az elején többet, mert nem véletlenül mondom, hogy legális munkahelyet, mert szerintem ebből az 1 millióból biztosan több mint 300 ezer, vita van arról, hogy mennyivel több ez, de biztosan 300 ezer már létezik. Csak nem legális. Egy adócsökkentés ezek nagy részét a felszín fölé hozná. Tehát én azt akarom mondani, az adócsökkentés nem önmagában való, hanem kizárólag a munkahely-teremtés érdekében szabad és érdemes hozzányúlni, mint eszközhöz. Ne felejtsük el, hogy van egy olyan rétege Magyarországnak, amely rendkívül alacsonyan képzett, nagyon nehezen tud bekapcsolódni a piaci alapon szerveződő gazdaságba. |
Elemzői kommentárok
A tőzsdeelnök lemondása mellett a jövő heti kamatdöntés foglalkoztatta leginkább az elemzőket. Az emelés tényében konszenzus bontakozott ki, annak mértéke és időzítése azonban megosztja a szakértőket. A vártnál rosszabb májusi inflációs adat következtében a Kopint-Tárki módosította prognózisát, 2009-es előrejelzése a jegybankénak majdnem másfélszerese.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója | - Az idén is alacsony ütemű, 2-2.5 százalékos lehet a gazdasági növekedés Magyarországon. A kiugró májusi inflációs adat miatt jelentősen módosultak az inflációra vonatkozó várakozások: az idén 6.5, jövőre 4.4 százalékos lehet az éves átlagos árindex, jóval meghaladva a jegybank 3 százalékos célját. - A magyar gazdaság relatív (térségi) pozíciója rendkívül kedvezőtlen annak ellenére, hogy a régió gazdasági lassulnak, mi pedig enyhén gyorsulunk. A többi ország növekedési előnye 3-9 százalékpont, vagyis a lemaradás továbbra is jellemző - Az inflációs kilátások romlása elsősorban az olaj- és élelmiszerárak folyamatos emelkedésére vezethető vissza, de a közgazdászok megemlítik a tartósabb tényezőnek számító növekvő inflációs várakozásokat is. Éppen ezért a folyamatoknak a kamatpolitikára is van hatása. A jegybank dolga ilyen helyzetben nem könnyű, mert az inflációs cél és a gyenge reálgazdasági teljesítmény dilemmáját nehéz feloldani. Sejtésem szerint emelni fog a monetáris tanács, mert ebben a helyzetben nem nagyon tehet mást. |
| Gillian Edgeworth, a Deutsche Bank londoni befektetési részlegének közép-európai közgazdásza | - A ház szerint jelentősen emelkedett annak a kockázata, hogy az MNB már júniusban végrehajt egy újabb, negyed százalékpontos kamatemelést. Most már ez a Deutsche Bank alapeseti forgatókönyve, és a cég az év egészére összesen fél százalékpontos kamatemelést vár. Az érdemi lassulás igencsak negyedik negyedévi sztori lesz. |
| Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti szakértője | - A meglepően magas májusi infláció, a forint elmúlt napokbeli gyengülése és a globális kockázatvállalási hajlandóság mérséklődése növeli a magyarországi kamatemelések esélyeit, ami pedig segítheti a forint további erősödését. Mintegy 40%-os esélye annak, hogy az MNB monetáris tanácsa még nem a soron következő, június 23-i ülésen emeli újabb 25 bázisponttal az irányadó kamatlábat, hanem csak később, azért, hogy megvárja az Európai Központi Bank (EKB) júliusi eleji kamatdöntését és annak forintpiaci reakcióit. - Nemcsak egy, hanem kettő 25 bázispontos kamatemelés jöhet a következő hónapokban, annak érdekében, hogy a jegybank elérje az inflációs célját. Így ősszel 9 százalékon tetőzhet az irányadó ráta a jövő évi fokozatos kamatcsökkentési sorozat előtt. |
| Jacqueline Madu, a Crédit Suisse bankcsoport londoni felzárkózó piaci gazdaságkutató részlegének közgazdásza | - Egyértelműen nőtt a kockázata a júniusi negyed százalékpontos kamatemelésnek, és nem zárható ki további kamatemelés az év folyamán. A 7 százalékos májusi infláció azt jelenti, hogy a Monetáris Tanács továbbra is szigorító üzemmódban marad. Azzal számolhatunk, hogy a teljes kosárra vonatkozó éves adatok a harmadik negyedév végéig 7 százalék közelében maradnak, és jóllehet utána az élelmiszerárak révén valószínűleg csökkenés kezdődik, az olajár-pálya és annak magyarországi inflációs hatása azonban továbbra is bizonytalan. |
Gazdasági mutatók
Továbbra is várni kell az infláció lassulására, a korábbi várakozások és a kamatemelések ellenére a fogyasztói árak növekedési üteme tovább gyorsult. Elemzői várakozások szerint az őszi hónapok hozhatják el a pénzromlás lassulását, amely folyamatot nem segíti az élelmiszerárak további várható emelkedése. Továbbra is fontolva halad az ipari termelés, ami rossz kilátásokat jelent a gazdasági növekedés számára.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Fogyasztói árak, KSH (2008. május) |
- 2008. májusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,1% volt, 2007. májushoz viszonyítva pedig 7,0%-kal növekedtek az árak. Idén, az első öt hónapban, átlagosan 6,9%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. |
| Mezőgazdasági termelői árak, KSH (2008. április) | - Az agrártermékek termelőiár-szintje 2008 áprilisában 32,6%-kal haladta meg a 2007. áprilisit. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 41,9%-kal, az élő állatok és állati termékeké 20,1%-kal nőtt. Az agrártermékek 2008 első négy hónapjában bekövetkezett, az előző év azonos időszakához viszonyított 36,2%-os termelőiárszint-növekedése a növényi termékek árszínvonalának 49,4%-os, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 19,6%-os emelkedéséből adódott. |
| Ipar, KSH (2008. április) | - Az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2008 áprilisában 11,8%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 6,5%-kal nőtt. A termelés volumene az év első négy hónapjában 8,1%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index áprilisban 1,4%-kal emelkedett. |
