Másfél év munka nélkül
2008-07-01
Zuhanás helyett erősödött is a forint a múlt heti kamatdöntést követően, a piac mégis további szigorításra számít a következő időszakban. A romló munkanélküliségi adatok továbberősítették a munkát terhelő adók csökkentését és a munkahelyteremtést szorgalmazó vitákat, miközben a felelőtlen ígérgetés kockázatát is magában rejtő szociális témákban is beindult a verseny. A munkaerőpiac rugalmatlanságát jelzi továbbá az álláskeresés átlagosan közel másfél éves időtartama.
Monetáris politika
A vizsgált héten a kamatszint változatlanul hagyása foglalkoztatta leginkább a gazdasági életet, főleg annak tükrében, hogy a szinten tartás ellenére is erősödött a hazai valuta. Bár a döntés meglepte a piacot, és némileg mérséklődtek is a szigorítási várakozások, a kamatszint 9%-on való tetőzése továbbra is a legvalószínűbb forgatókönyv, csökkentésre sokan már csak a jövő évben számítanak.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke | - A globális inflációs nyomás növekedésének irányába hat, hogy a globális monetáris kondíciók az utóbbi években túl lazák voltak, illetve hogy a nyersanyagárak csak az általános inflációs nyomás előfutárai lehetnek. - Ilyen környezetben egy kis nyitott gazdaság jegybankjának továbbra sem marad más választása, mint a maximális, hosszú távon fenntartható növekedés elérésének szükséges feltételét, az alacsony inflációt biztosítsa. Minél hitelesebb egy jegybank, annál inkább figyelembe veheti a rövid távú reálgazdasági hatásokat, mivel ekkor a várakozások az árstabilitáshoz igazodnak. - Hasonló megfontolások miatt az átmeneti hatásokra nem kell a monetáris politikának reagálnia, amennyiben azok a várakozásokat érintetlenül hagyják. Ha folyamatosan sokkokat kap infláció, növekszik annak a valószínűsége, hogy az inflációs várakozások romlanak. - A globális sokkokat illetően két lehetséges reakció adódik. (1) Ellene megy az árnak, és akkor szigorít, amikor a globális kereslet még viszonylag élénk. (2) Akkor szigorít, amikor mindenki más. Hogy melyiket választjuk, abban szerepet játszik a hitelesség. Az eddigi inflációs teljesítmény alapján a várakozások horgonyzottsága nem teljesen biztosított, ezért az „átnézés” kockázatosabb. Szintén a szigorúbb monetáris politika melletti érv, hogy az adósságszintünk magas, a kibocsátási résünk pedig a korábban feltételezettnél kisebb. |
| Garamhegyi Ábel, az NFGM államtitkára | - A ötéves rekordszintre dráguló forint kedvezőtlenül érinti az exportőröket, és negatív hatást gyakorol a működő tőke behozatalára is. A forint látványos felfelé ívelésen ment keresztül a közelmúltban, amit a magyar gazdaság meghatározó elemeinek javulása és a globális kockázatviselési hajlandóság növekedése magyaráz. Az egészséges forintárfolyam valahol az euróhoz viszonyított 250-255-es szinten van, és ez többé-kevésbé megfelelő a beruházások, és jó az export számára. Egy kevésbé felértékelődő forint és egy kissé alacsonyabb kamat kedvezőbb lenne. |
| A Magyar Nemzeti Bank közleménye | - Tovább javult az ország külső egyensúlya, ezúttal nem csak a külkereskedelem miatt, az EU-tól kapott támogatások is segítettek ebben. A gazdaság külső finanszírozási igénye a GDP 2,2 százalékára csökkent, a folyó fizetési mérleg hiánya 2008 első negyedévében 1160 millió, a szezonális hatásoktól megtisztítva 1274 millió euró volt. - A szezonális hatások kiszűrésével a hiány tovább csökkent. Javult a jövedelem- és transzfermérleg együttes egyenlege. Újra javult a működőtőke-áramlás egyenlege is, a hazai vállalatok külföldi befektetései – összefüggésben a nehezebb hazai gazdasági helyzettel – csökkentek, míg a külföldiek elsősorban az újra befektetett jövedelmek révén gyarapították itteni állományukat. A csillapodó nemzetközi pénzpiaci félelmekkel és a magas kötvényhozamokkal függhet össze, hogy a portfólióbefektetések állománya is dinamikusan nőtt. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| adóreform |
| szociális rendszer |
| versenyképesség |
| gazdasági növekedés |
| fűtéstámogatás |
A munkaterhek csökkentésének szükségességében teljes az egyetértés a parlamenti pártok között, annak megvalósíthatóságáról és ezzel összefüggésben az adórendszer átalakításáról azonban gyökeresen mást gondolnak a különböző politikai erők. Míg a miniszterelnök – újfent hangsúlyozva, hogy nincs szükség további megszorításokra – kormányának működőképességét igyekszik bizonyítani, addig Varga Mihály az euró bevezetésének 2020-ra tolásával jelezte, semmi érdemi intézkedésre nem számít a kormány részéről.
Egyre több kormányzati ötlet lát napvilágot az adórendszer átalakítására, a pénzügyminiszter mellett Bajnai Gordonnak is vannak saját elképzelései. A pártot ugyanakkor megosztja a szociális és segélyezési rendszer átalakításának érzékeny kérdése is, amely ellentétet az ellenzék áfacsökkentési javaslattal használt ki. A kormány konfliktuskerülő politikájának jele az is, hogy szóvivője útján határozottan elzárkózott a nyugdíjkorhatár emelésétől.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Veres János pénzügyminiszter / adóreform | - Az adókedvezmények megszüntetéséből fedezni lehetne a tételes egészségügyi hozzájárulás és a szolidaritási adó kivezetését. A járulékok csökkentéséhez szükség lenne további jelentős forrásokra is. Az adójóváírás évi 260 milliárd, a további szja-kedvezmények pedig közel 70 milliárd forintot emésztenek fel éves szinten. - Ha ehhez hozzávesszük a társaságiadóalap-kedvezmények mintegy 100 milliárdos tételét is, akkor máris 430 milliárd forint körüli összegről beszélhetünk. Ugyanakkor a társas vállalkozások különadójának a megszüntetéséhez 180, a tételes eho kivezetéséhez pedig további közel 100 milliárd forintos szabad keretre van szükség. - Egy-egy százalékpontos járulékcsökkentés azonban 86 milliárd forintot vonna el a költségvetéstől. Számottevő mértékű könnyítés tehát a járulékok terén már nehezen fér bele a kedvezmények megszüntetésével felszabaduló keretbe. |
| Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök, MSZP / adóreform | - Nincs szükség sem reformsokkra, sem társadalmi, szociális sokkterápiára, sem válságkormányzásra, sem előre hozott választásra, sem szakértői kormányra vagy új megszorító csomagra. - Egyszerűbb adórendszerre és kevesebb adókedvezményre van szükség, meg kell viszont tartani az étkezési-, az utazási-, az üdülési- mellett az iskoláztatási támogatást. A kormány átfogó gazdasági egyeztető fórumot hoz létre, a kormány-önkormányzat egyeztető fórum mintájára, amelynek célja, hogy konzultációt biztosítson a gazdasági élet, az üzleti szféra szereplői és a kormány között. |
| Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter/ szociális rendszer | - Ha valaki csak szociális segélyből akar megélni, és nem fogadja el a felkínált munkát, azt egy időre, figyelmeztetésként, ki kell zárni a segélyezésből. A munkateszt pedig semmire nem jó. |
| Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök, MSZP / szociális rendszer | - A cél, hogy a segély csak átmeneti legyen. A szociális rendszer áthangolásáról lehet csak szó, komoly szigorításról nem. A munka nem lehet büntetés, azaz: a munkavégzés nem lehet feltétele a segélyezésnek. |
| Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter / versenyképesség | - A magyar gazdaság döntési ponton van, hiszen a gazdaságpolitika „húzd meg, ereszd meg” gyakorlatának most lehet véget vetni azzal, hogy a kötelező kiigazítást nem követi a felelőtlen költségvetés gyakorlata. Ezzel együtt döntés születhet arról is, hogy meddig élénkül a magyar gazdaság, egy felzárkózáshoz elegendő ütemig, vagy csak attól jóval elmaradó szintig. - Ehhez fel kell ismerni, hogy Magyarországon vannak a versenyképességben érdekeltek és az újraelosztásban érdekeltek. Ma kétszer annyi a minimálbérre bejelentett idehaza, mint Szlovákiában, 480 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas van, és 800 ezer vállalkozás. Az újraelosztásban érdekeltek magas aránya megteremti az adóelkerülésben érdekeltek magas arányát is, és elindul az ördögi kör. - A tartós, fenntartható 5 százalékos gazdasági növekedéshez meg kell változtatni a politika, a társadalom és az intézmények viszonyát a munkához. A gazdaságpolitika hármas feladata ennek kapcsán az, hogy munkahelyteremtésre ösztönözzön, munkára ösztönözzön és munkára képesítsen. Az alacsony jövedelműek munkába való visszavezetése e nélkül nem megy. Fenntarthatatlan társadalmi folyamatok indulnak el továbbá, ha a 600 ezer fős, egyedüli növekvő népességcsoportot nem sikerül a magyar társadalomba integrálni. |
| Veres János pénzügyminiszter / egyensúly | - A konvergenciaprogramban eredetileg szereplő 4,3 százalékos államháztartási hiányt négy százalékosra teljesítjük az idén, öt hónap adatai alapján ez a mérték még a váratlan helyzeteket tekintve is teljesíthető. - A 4 százalékos államháztartási hiány eléréséhez persze az kell, hogy az adóbevételekből ne a kiadásokat generáljuk. A bevételeket csak a költségvetés keretein belül lehet elkölteni, a több adóbevételt – mint tavaly is – adósságcsökkentésre fordítjuk. - A kiigazításnak, a költségvetési egyensúlyteremtésnek nemcsak az államháztartásra gyakorolt hatása fontos, hanem a finanszírozási igényt befolyásoló hatása is. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / gazdasági válság | - Magyarország egyre távolodik a maga elé kitűzött gazdasági pályától, a konvergenciaprogramtól is. Az újraelosztás mértéke nem csökken, igaz, a hiánymutató javult, de bevételtúlsúlyos kiigazítás történt. Nagyon nagyok a munkára rakódó terhek, miközben a vállalkozások beruházása is csökken, és a mostani politikai felállás alapján arra lehet számítani, hogy 2010-ig érdemben semmi sem változik, így 2020-ig nem nyílik esély az euró bevezetésére sem. |
| Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára / elvárt adó | - Míg 2005-ben 125 ezer vállalkozás fizetett adót, addig tavaly 273 ezer társas vállalkozás számolt be kisebb-nagyobb nyereségről, és fizette meg a nyereség után a társasági adót. A veszteséges társas vállalkozások száma két év alatt 118 ezerről 91 ezerre csökkent. A fehéredésnek tudható be az adózási kedv látványos növekedése, amit alátámaszt az is, hogy a tavalyi 273 ezer adófizető cégből 98 ezer vallotta magát az elvárt adó hatálya alá eső cégnek, s e szabályok szerint fizette meg a közterheket. - Még látványosabb javulás tapasztalható az egyéni vállalkozók körében, hiszen itt két év alatt megduplázott a kvázi nyereséggel működő cégek aránya: míg 2005-ben 108 ezer egyéni vállalkozó fizetett adót, addig tavaly már 241 ezren, miközben a veszteséget kimutatók száma 108 ezerről 76 ezerre csökkent. |
| Soltész Miklós, a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége mellett működő népjóléti kabinet vezetője / fűtéstámogatás | - A távhő áfájának húszról öt százalékra való csökkentésről nyújt be törvényjavaslatot a Fidesz és a KDNP az Országgyűlésnek. Ezzel átlagosan havonta háromezer forintos megtakarítást érhetnek el a távfűtéses lakásban lakók, s ez úgy másfél millió embert érintene. - A javaslatra, amely ősszel kerülhet a parlament elé, megvan a fedezet, hiszen az utóbbi időszak gázáremeléseiből származó áfabevétel-növekedés bőven kompenzálja a csökkentést. A kormánynak így nem kell pénzt elvennie sem a családoktól, sem a nyugdíjasoktól. |
| Szanyi Tibor, az MSZP-frakció távfűtési munkacsoportjának vezetője / fűtéstámogatás | - Ha az energiaár-robbanás további elviselhetetlen terheket róna a lakosságra, akkor – és csak akkor – afféle utolsó fegyverként lehet az áfa-csökkentéshez nyúlni, de ott még nem tartunk. - Már ettől a fűtési szezontól kezdődően jelentős árkedvezményt biztosítunk a távfűtéses lakásban élőknek, alanyi jogon. Ez a kedvezmény igazodik más európai országok gyakorlatához, és 2010 őszéig jár, majd ezt követően fölváltja a tisztán szociális jellegű támogatás. |
Elemzői kommentárok
A közép- és kelet-európai régióban 10 százalékos működőtőkebeáramlás-csökkenésre számít a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete, Magyarországon pedig ennél is nagyobb visszaesés várható. Ezzel összeegyeztethető Hamecz István meglátása is, miszerint vagy túlbecsüljük az ország növekedési potenciálját, vagy a jegybank alulértékeli a belső inflációs nyomást.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Forbes | - Előző évi eredményéhez képest 13 helyet javított, és az idén már a 31. pozíciót szerezte meg Magyarország a Forbes üzleti magazin 121 országot felölelő listáján, amely azt mutatja, mennyire kedvező feltételeket kínálnak az egyes államok az üzleti tevékenység számára. - Előrelépett még Észtország: 24 helyet javítva a lista tizedik helyén ál; Románia húszat lépett előre, Írország pedig a tavalyi 21. után a másodikat szerezte meg magának. A listát Dánia vezeti, a harmadik Finnország. Az összesített helyezés több részmutatóból tevődik össze. Hazánk ezek közül igen jó, 13. helyet kapott a kereskedelem szabadságának megítélésében, a korrupció figyelembevételekor azonban már a 32. helyre szorult. Az innovációs és technológiai környezet terén csak 36.-ak vagyunk. |
| Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) | - A külföldi működőtőke-beruházások várhatóan 10 százalékkal csökkennek a közép- és kelet-európai átalakuló gazdaságokban, a gazdasági növekedés általános európai lassulása és a hitelpiaci bizonytalanság miatt. - Ezen belül is viszonylag rosszabbul járnak a nagy adósságú, nagy folyómérleghiányú országok: elsősorban Észtország, Lettország, Magyarország és Bulgária. Igaz, Magyarország, együtt a 2004 óta csatlakozott többi térségi EU-tagországgal, azért is veszít, mert ezekben az országokban lényegében befejeződött a privatizáció, a multinacionális cégek befejezték a helyi piacok átvételét, és az egységnyi munkaköltségek is nőnek. Ez a folyamat független az érintett országok gazdasági növekedésének ütemétől. - Magyarországra tavaly 4,049 milliárd euró működő tőke érkezett a 2006-os 5,428 milliárd euró után, az idén 3,5 milliárd euró várható. |
| Hamecz István, az Az OTP Alapkezelő elnöke | - Sokan úgy gondolják, a magyar gazdaság lelassulás a megszorítások miatt következett be, és egyébként nem küzd strukturális problémákkal. Egy olyan gazdaságban, amely jelentősen lassul, és a növekedési potenciálja alá esik, az infláció is jelentősen lassul. Ma Magyarországon ha az inflációból kiszűrjük az adóhatásokat és a volatilis termékek (energia és az élelmiszer) inflációs hatását, akkor is az állapítható meg, hogy az árszínvonal nem lassul, hanem inkább nő. - Eszerint lehetséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank azon állítása, hogy az inflációs várakozásokkal nincs semmi baj, nem felel meg a tényeknek. A másik logikus következtetés az lehet, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme még annál is alacsonyabb, mint gondoltuk. - A hazai potenciális GDP-bővülést a múltban általában négy százalék körülire becsülték. Eközben a tényleges növekedés tavaly 1,3 százalék volt, aminek mágnesként kellene lefelé vonzania az inflációt. A helyzet közel állhat a stagflációhoz, ami azért alakul ki, mert a jegybank túlbecsüli a potenciális növekedési lehetőségeket, és ezért a valós helyzethez képest túl laza monetáris politikát folytat. Ha elfogadjuk azt, hogy a bérek kilenc százalékkal nőnek, miközben kvázi recesszió van, akkor el kell fogadnunk azt a tételt is, hogy a magyar munkaerőpiac a jelenlegi két százalékos növekedést sem képes igazán kiszolgálni. |
Gazdasági mutatók
Az előző év azonos időszakához képest nőtt a munkanélküliség, csökkent a foglalkoztatottság, a hazai munkaerő rugalmatlanságát mindazonáltal a közel másfél éves átlagos álláskeresési idő jelzi a legszembetűnőbben. Az ipar belföldi értékesítési árai jóval az inflációt meghaladó mértékben, 11,7%-kal emelkedtek.
Júniusban lényegében nem változott a GKI konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A fogyasztói várakozások sokat javultak, s két éve nem látott értéket értek el, de továbbra is távol vannak a 2006-os választásokat megelőző szinttől.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Foglalkoztatottság és munkanélküliség, KSH (2008. március–május |
- A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,2%-a, a 15–64 éveseknek 61,1%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 63,7%-a jelent meg a munkaerőpiacon. 2008 március–májusában a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 858 ezer volt, ami 62 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,3%-nak felelt meg, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. - A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 322 ezer volt, ami 7,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,4 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő áprilisban: EU-15: 6,7%, EU-27: 6,7%, Magyarország: 7,7%.) - A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya 17,2%-a volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,7%-nak felelt meg. - A munkanélküliek 48,4%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap. |
| Ipari termelői árak, KSH (2008. május) | - Az ipar belföldi értékesítési árai 2008. májusban az előző hónaphoz képest 0,3%-kal, a 2007. májusival összehasonlítva 11,7%-kal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés árai az előző hónaphoz viszonyítva 2,2%-kal, az egy évvel korábbiakhoz képest csekély mértékben, 0,1%-kal csökkentek. Összességében az ipari termelői árak az előző hónaphoz viszonyítva 1,1%-kal alacsonyabbak, az egy évvel korábbiaknál viszont 4,9%-kal magasabbak voltak. |
| GKI konjunktúra-index | - Júniusban lényegében nem változott a GKI konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke. - Az üzleti szektoron belül a korábban inkább optimista ipari és szolgáltatói várakozások romlottak, a jellemzően pesszimistább építőipari és kereskedelmi cégek várakozása viszont javult. Ez utóbbi a belföldi kereslet egyes szegmenseinek lassú emelkedésére utal. Minden ágazatban, a fogyasztók körében pedig látványosan javult a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, bár azok összességében továbbra is kedvezőtlenek. Az építőiparban, a kereskedelemben és a szolgáltatóknál erősödött, az iparban viszont gyengült az áremelési szándék. A fogyasztók inflációs várakozása sokkal visszafogottabb lett. Az ipari bizalmi index júniusi esésében elsősorban a rendelésállományok erősen romló megítélésnek volt szerepe. Ezen belül azonban az exportrendelésekről alkotott vélemény stagnált. Az elmúlt időszak termelésének megítélése nem változott májushoz képest, de a következő háromhavi kilátásoké borúsabb lett. A készletekről kissé javult a válaszadók véleménye és a foglakoztatási szándék is erősödött. Az építőiparban kissé javultak a várakozások. Ez a tendencia, ha nagyon szerény mértékben és alacsony szinthez képest, hullámzások mellett, de már hónapok óta érvényesül. Júniusban a termelési helyzet és a rendelésállomány értékelése is kissé pozitívabb lett, s a foglalkoztatási várakozások is valamelyest javultak. A kereskedelmi bizalmi index értéke 2008 első hat hónapjában – az áprilisi „nagy zuhanás” kivételével – hónapról-hónapra nőtt, de elmarad az egy ével korábbitól. Júniusban az eladási pozíció enyhén, a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozások számottevően javultak, a készletszint megítélése azonban romlott. A szolgáltatói bizalmi index két éve trend nélkül hullámzik, most júniusban némileg csökkent. A várható üzletmenet és forgalom megítélése csak kissé, a foglalkoztatott létszámra vonatkozó várakozások azonban jelentősen romlottak. A GKI fogyasztói bizalmi index 2008-ban az első kéthavi stagnálás, valamint a márciusi és áprilisi visszaesést követően 13 éve nem tapasztalt mélypontra jutott, majd a májusi és főleg júniusi emelkedés hatására két éve nem látott – bár továbbra is nagyon alacsony – szintre ugrott. Júniusban az ország várható gazdasági helyzetéről kialakított véleményen kívül főleg a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozásai emelkedtek, de érezhetően kedvezőbbek lettek a munkanélküliségre vonatkozó várakozások is. |
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.