Váratlanul nem okozott meglepetést a jegybank

2008-07-22

A korábbiakkal ellentétben a Monetáris Tanács most semmilyen meglepetést sem okozott, az előzetes várakozásoknak megfelelően a kamat tartása mellett döntött. A kormány újabb nagyberuházást jelentett be, vélhetően ezek fontos szerepet kapnak majd kommunikációjukban. A megszólaló elemzők leginkább a nyári inflációs adatokat várják, azonban annak mértékében nincs egyetértés.

Monetáris politika 

Már-már érdektelenségbe fulladt a jegybank júliusi kamatdöntése, a várakozásoknak tökéletesen megfelelő tartás alig hatott az euró 228 forintos árfolyamára. Az emelés ellen határozottan érvelt a pénzügyminiszter is, a jegybankelnök pedig hajlandóságot mutatott a pontos inflációs cél sávosítására. Továbbra is a kamatszint hosszabb ideig való fenntartása a legvalószínűbb forgatókönyv, az esetlegesen kedvezőtlen nyári inflációs adatok azonban még további szigorítás előtt nyithatnak utat.

Nyilatkozó Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke - A magyar vállalkozóknak, akik eddig magasabb inflációs környezetben működtek, meg kell szokniuk, hogy a dezinflációnak költségei vannak. A jegybanknak az a feladata, hogy minél előbb alacsony infláció, majd árstabilitás legyen az országban, ez a legkedvezőbb a nemzetgazdaság számára.
- Azok a nyilatkozatok, megnyilvánulások, amelyeket eddig a Pénzügyminisztérium részéről hallottam, optimizmusra adnak okot. Az MNB most is úgy gondolja, hogy pont cél van, ami most 3 százalék, esetleg ehhez képest lehet kialakítani egy sávot, azaz lehet egy sávban is gondolkodni.
Veres János pénzügyminiszter - Az elmúlt hónapban a forint túl sokat és túl gyorsan erősödött, ami igen sok magyar cégnek hátrányos. Felmerül a kérdés, hogy van-e ok, hogy ilyen körülmények között felmerüljön bárkiben a kamatemelés kérdése. Ma nem tudnék megnevezni egyetlen okot sem.
- A jegybank és a kormány között megkezdődtek az egyeztetések a 3 százalékos középtávú inflációs célról. Az egyeztetések még a korai szakaszban vannak, de áttekintettük más országok tapasztalatait, és van egy figyelmeztető példa közöttük: Törökország. Ez nem az az út, amit követni kell.
MNB-közlemény - A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú ütemű csökkenése jellemzi. A monetáris politika számára releváns időhorizonton az infláció mérséklődését a negatív kibocsátási rés segítheti, miközben az inflációs várakozások esetleges magas szinten rögzülése, valamint a globális eredetű élelmiszer, nyersanyag és energiaár-emelkedés a felfele mutató inflációs kockázatokat erősítik.
- Az elmúlt két hónapban beérkezett adatok alapján az olajárak emelkedése növeli, a forint árfolyamának közelmúltban végbement erősödése pedig mérsékli az inflációs kockázatokat. A Monetáris Tanács nem kívánja megakadályozni az energiahordozók relatív árainak a megváltozott globális keresleti és kínálati viszonyokkal összhangban történő alkalmazkodását, azonban arra törekszik, hogy ez a folyamat ne okozzon tartós inflációs nyomást. Az inflációs és béradatok összhangban állnak a májusi inflációs előrejelzés alappályájával.
- A Monetáris Tanács elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett. A szigorú monetáris kondíciók segítik az infláció fokozatos mérséklődését és fékezik a várakozások esetleges közvetett inflációs hatásait.
- Amennyiben az inflációs cél elérése a jövőben megkívánja, a Monetáris Tanács kész a szükséges lépések megtételére.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke - Az elmúlt időszakban jelentős mértékben erősödött a forint árfolyama, amit fundamentális tényezők segítenek. Az egyensúlyi helyzet jelentősen javult, a költségvetési hiány csökkent, a külső finanszírozási igény mérséklődött. Emellett a sáv eltörlése és a szigorú monetáris politika is hozzájárult a forint erősödéséhez. A nemzetközi tőkepiaci környezet is változott, a régiós pénzpiacok kedveltebbé váltak, a valuták felértékelődtek.
- Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a jegybank kész élni azokkal a lehetőségekkel, amit a sáveltörlés biztosít számára az inflációs cél elérése érdekében. Úgy látjuk, a kamatok szinten tartása szükséges ahhoz, hogy az inflációs célt elérjük.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője - A tartás nem okozott meglepetést, és összhangban áll a jegybank kommunikációjával. A frissen megjelent adatok nem utalnak az inflációs folyamatok számottevő romlására, a monetáris tanács pedig előreláthatólag megvárja majd a friss inflációs jelentés megjelenését.
Papp Zsolt, a KBC Bank londoni elemzője - A monetáris tanács valószínűleg továbbra is óvatos álláspontot képvisel és a felfelé mutató inflációs kockázatokat hangsúlyozza, bár a friss adatok az élelmiszerár-nyomás mérséklődésére utalnak. Az erősebb forintra és a negatív kibocsátási résre való tekintettel az inflációs ráta 2010-ben érheti el a 3 százalékot.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője - A kedvező inflációs adatok és a bérdinamika lassulása állhattak a monetáris tanács mai döntésének hátterében. Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinten stabilizálódna és nem jelentkezne újabb külső ársokk, úgy rövid távon a monetáris tanács megőrizheti héja-álláspontját.
Lars Rasmussen, a Danske Bank koppenhágai elemzője - Az erős árfolyamra való tekintettel az importárak csökkenésén keresztül az inflációs nyomás mérséklődése várható. Ma tartás mellett döntöttek ugyan, mégsem mondható, hogy a jegybank „galamb” lenne.
Bartosz Pawlowski , a Toronto Dominon Bank elemzője - Egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy a jegybank hogyan reagál majd akkor, ha júliusban kedvezőtlen inflációs számokat tesznek közzé, illetve ha napvilágot lát a friss inflációs jelentés. Amennyiben a forint árfolyama nem gyengül, úgy a monetáris tanács újból az irányadó ráta tartása mellett dönthet.
Barcza György, a K&H Bank elemzője - A forint erősségére való tekintettel a monetáris tanács mai döntése nem okozott meglepetést, a közlemény pedig jóval kiegyensúlyozottabb volt, mint korábban. Fontos lehet az augusztusi inflációs jelentés, mivel ekkor az is kiderülhet, hogy mekkora esély van arra, hogy az inflációs cél a következő két év során teljesüljön.
Szentiványi Nóra, a JP Morgan londoni elemzője - Az augusztusi inflációs jelentésben néhány tizeddel felfelé módosíthatják a 2009-es inflációs prognózist. Az inflációs jelentés megjelenésével párhuzamosan pedig az irányadó ráta emelése várható. Az olajárak esése és a forintárfolyam jelenlegi szinten való stabilizálódása miatt még változhatnak a várakozások.


Gazdaságpolitikai vitatémák
Gazdaságpolitikai vitatémák 

 

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái
Államháztartási hiány
Adómérséklés
A Richter Gedeon Nyrt. beruházása
Gazdasági fellendülés



A Fidesz továbbra sem akar egyértelműen állást foglalni az egykulcsos adó kérdésében: míg korábban Matolcsy György az egykulcsos adó és ötkulcsos áfa mellett érvelt, addig Varga Mihály most bírálta azt, mert az inkább az egyedülállóknak mint a nagycsaládosoknak kedvez. 

Az első fél év vártnál kedvezőbb deficitalakulása nyomán csökkentette az egész évre vonatkozó hiányprognózisát a Pénzügyminisztérium, azonban az még mindig magasabb, mint amit a piaci elemzők jósolnak. A tárca egyúttal közzétette a negyedéves jelentését, amelyben felfelé módosította az inflációs prognózisát: az eddig tervezettnél magasabb, 6,5 százalékos lesz a pénzromlás a PM szerint, év végére pedig 6 százalékra csökken tizenkét havi indexszel. A GDP növekedését továbbra is 2,4 százalékra várja a tárca. A Pénzügyminisztérium továbbra is ragaszkodik ahhoz a 2006 nyara óta tartó metódushoz, hogy a gazdasági prognózisai inkább pesszimisták, ezzel célja a korábban elveszett hitelesség visszaszerzése és megtartása. Az ellenzék ezt úgy próbálja visszájára fordítani, hogy pusztán a minisztérium pontatlanságát hangsúlyozza. 

A kormány a közeljövőben vélhetően megpróbál az utóbbi idők nagyberuházásaira kommunikációs kampányt építeni, ezzel bizonyítani, hogy a magyar gazdaság valóban növekedő pályára állt. Fontos lehet, hogy ezen beruházások bejelentése mind a kisebbségi kormány megalakulása után történt, így azokat az egyedül kormányzás működőképességének bemutatására is fel lehet használni.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája Nyilatkozat
Veres János pénzügyminiszter
 / államháztartási hiány
- A szaktárca konzervatív becslése is reálisnak látja az új, 3,8 százalékos államháztartásihiány-előrejelzést. Ugyanakkor az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy van még tartalék az idei hiányszámban.
- A költségvetés pénzforgalmi hiánya 1051 milliárd forint lesz az eredetileg tervezett 1110 milliárd forinttal szemben, így az eredményszemléletű (ESA) deficit a GDP 3,8 százaléka lehet.
Veres János pénzügyminiszter
 / adómérséklés
- Ebben az évben én konzekvensen mindig ugyanazt mondtam: 2009-ben adó- és/vagy járulékmérséklés lesz. Decemberben már az is világos volt: az adórendszer egyes elemeit csak akkor tudjuk csökkenteni, ha más adóelemeket – bizonyos kedvezményeket, adómentességeket – módosítunk, esetleg megszüntetünk. Részben ebből lehet forrásunk. És majd meglátjuk, mennyi. De kerülve a félreértéseket: ez nem adóreform, hanem adóátrendezés, adómérséklés.
- Nem valószínű, hogy az összeg százmilliárd alatt lesz. Azt sem tartom lehetségesnek, hogy ötszázmilliárd fölött legyen. De a végső számról – figyelemmel a szakmai keretekre – a politika dönt.
- Azt nem fogom megmondani, honnan veszünk el a költségvetésből. Csak most kezdődnek az egyeztetések a tárcákkal. De a kormány bizonyosan úgy dönt: az adó- és járulékmérséklésnek a kiadásmegtakarítás is forrása lesz.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter / a Richter Gedeon Nyrt. beruházása - A Richter Gedeon Nyrt. több mint 15 milliárd forint beruházással biotechnológiai üzemet épít Debrecenben. A 110 új munkahelyet teremtő beruházáshoz a kormány egyedi beruházás-támogatási programjának keretében közvetlen állami támogatást kap a magyar gyógyszergyár. A támogatás összege az erről szóló megállapodás aláírása után 60 nappal lesz publikus, annyit viszont elárulhatok, hogy két része van, az egyik készpénz, a másik egy adókedvezmény. A támogatás magas volt, de a szokásos keretek és mértékek között maradt.
- Az év eddig eltelt időszakában 30 befektetővel írtunk alá támogatási megállapodást, és ezzel hétezer új munkahely jön létre.
- Az 1990-es évek eleje óta számítva az egy főre jutó tőkebefektetéssel a magyarok a csehekkel fej-fej mellett az elsők a régióban, és az évi négy milliárd euró körüli tőkebefektetés továbbra is stabilan biztosnak látszik. Magyarország megőrizte vonzerejét a befektetőknél, és nem csak nemzetközi szinten.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / gazdasági fellendülés - Elsősorban a világgazdasági helyzet okolható a magyar gazdaság rossz állapota miatt, hazánk azonban előnyt is kovácsolhatna a negatív globális tendenciákból: például a magas élelmiszerárak mellett a mezőgazdaság fejlesztése pluszbevételeket hozhatna.
- Az egykulcsos adó már nem adhat akkora lendületet a magyar gazdaságnak, ráadásul a demográfiai problémákat sem orvosolná, hiszen az nem a családoknak, hanem az egyedülállóknak kedvező.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője / államháztartási hiány - Újra elkezdték manipulálni a költségvetési adatokat, miközben közgazdászok tették világossá, hogy alacsonyabb is lehetne a költségvetési hiány, de az elvenné a lehetőséget egy későbbi osztogatás elől. Ez a magatartás egy még nagyobb válsághoz fog vezetni.
- A kormány képtelen megvédeni az embereket, a társadalmat a világgazdasági átalakulások drámai hatásaitól, és cselekvés helyett kizárólag a kifogások felsorolásával van elfoglalva. A Fidesz korábban javaslatot tett a benzin jövedéki, valamint a távhő és az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának csökkentésére, ami már rövidtávon is könnyíthet az emberek, családok életén, helyzetén.



Elemzői kommentárok



Elemzői kommentárok 

A Goldman Sachs módosította prognózisát, növekedési előrejelzése, bár csak minimális mértékben, de meghaladja a kormány 2,4%-os célértékét, a jövő évre vonatkozó viszont messze túllő a friss elemzői konszenzuson is (ld. Az előrejelzések átlaga c. táblázatot). 

A nyári inflációs adatok tartják leginkább lázban az elemzőket, a jegybank kamatpolitikája mellett ennek függvénye ugyanis inflációs céljának esetleges revideálása is. A Világgazdaság öt elemzőt szólaltatott meg a témában, álláspontjuk egyelőre meglehetősen távol áll egymástól.

Elemző Legfontosabb állítások
Zsoldos István, a Goldman Sachs szakértője - Mivel az MNB-nek szüksége van az infláció letörése érdekében az erősödő forintra, ez a trend folytatódhat a következő időszakban is. A forint fenntartható felértékelődési pályájára utal a külső finanszírozási helyzet javulása is.
- Csak akkor lenne esély a kamatcsökkentés előtérbe kerülésére Magyarországon, ha a forint jelentősen tovább erősödne rövid távon (220-225-ig süllyedne az euróval szembeni árfolyam).
- Az eddigi 1,8%-os idei évi GDP-növekedési prognózist 2,5%-ra emeltük a mezőgazdaság várhatóan kedvező teljesítménye miatt, a romló külső konjunkturális helyzet mellett is. A jövő évi adat 3,0%-ról 4,1%-ra emelése elsősorban az élénkülő belső keresletre (lakossági fogyasztás, beruházások), illetve a kissé lazuló költségvetési politikára alapozott.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője - A májusi béradatok önmagukban összhangban vannak az MNB bérprognózisával is, a 12 havi átlagos bérnövekedési ütem 9,2%-ra lassult a magánszektorban, a rendszeres bérek esetében pedig 9,5%-ra. Továbbra is lefelé mutató kockázatot jelent a béreknél, hogy a nagy (200 főnél többet foglalkoztató) cégeknél, amelyeknél lényegesen kevésbé jelentkeznek a fehéredésből adódó torzító hatások, lényegesen alacsonyabb a bérdinamika, mint ami a teljes gazdaságot tekintve látszik. Továbbra is fenntartjuk a múlt hónapban megemelt, 9,5%-os idei bérprognózisunkat.
- A májusi adatok szerint a versenyszférában ismét nőtt a foglalkoztatás. A foglalkoztatottak növekvő száma a teljes bérköltség gyorsabb növekedését jelenti, mint amit az átlagbérek mutatnak. A jelek arra utalnak, hogy a vállalatok nem az MNB által felvázolt kedvezőtlenebb alkalmazkodási pályán vannak, vagyis a bérek kevésbé nőnek, és a foglalkoztatás is magasabb. Ez kedvező a növekedési kilátások szempontjából, de meg kell várni, hogy a következő hónapok adatai is megerősítik-e ezt a mintát. A májusi béradatok nyomán szinte biztosra vehető, hogy hétfőn nem változtatja az alapkamat 8.5%-os szintjét az MNB.
- A kamatok további pályája döntően a forint árfolyamának, illetve az olaj- és élelmiszeráraknak a függvénye. Ha a forint tartósan erős marad, ahogy azt várjuk, és a nyersanyagárak sem emelkednek tovább, akkor idén már nem kerül sor újabb kamatemelésre, sőt az év vége felé óvatosan újra megindulhatnak a kamatcsökkentések. A kormány által megszellőztetett újabb áfa-emelés tényleges végrehajtása nagy csapást jelentene az inflációs várakozásokra, így hozzájárulhat újabb kamatemeléshez is, de sokkal inkább a későbbi kamatcsökkentések esélyét csökkentené.
Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója - Azon a szinten kellene hagyni az inflációs célt, ahol eddig volt, ez szolgálja jelenleg a legjobban a dezinflációt. Sőt, kifejezetten káros lenne, ha esetleg azzal hívnánk fel magunkra a figyelmet, hogy elsőként adjuk fel azt az EU országai közül. Egyébként sem merült fel szakmai indok a jelenlegi ráta ellen, ami indokolna egy ilyen módosítást. Másféle célkövetési rendszer alkalmazása sem jöhet szóba, mert már minden mást kipróbáltunk, és kudarcot vallottunk velük. A nemzetközi tapasztalatok szerint jelenleg az inflációs célkövetés mellett az árfolyamfixálás a legelterjedtebb, de nálunk ez eleve kizárt. Egyébként pedig az utóbbi időben az látszik, hogy néha mégiscsak szükség van önálló monetáris politikára, amely nincs rögzített árfolyam esetén.
Oszlay András, az ICEG kutatásvezetője - Mivel 2009-ben is nagy a valószínűsége, hogy nem teljesül az MNB inflációs célja, ezért sokan gondolják úgy, hogy érdemes lenne lazítani a célon. Ennek ellenére megnyugtató trendek látszanak a jövő évre vonatkozóan, és 2010-re már lehetségesnek látszik egy három plusz-mínusz félszázalékos cél teljesítése, ezért sem lenne értelme most feljebb vinni azt. Mivel politikai alku kérdése lesz az új cél kitűzése, ezért mindent számításba kell venni, és most az erős forintárfolyam kapcsán felmerülhet még akár a valutatanács bevezetése is. Az inflációs célkövetés bizonyult azonban a leghatékonyabb nominális horgonynak a hazánkhoz hasonló, kis, nyitott gazdaságok esetén, még akkor is, ha a várakozások „ragadóssága” miatt ez most esetünkben nem így látszik.
Forián Szabó Gergely, a Pioneer Investments Alapkezelő befektetési igazgatója - Nem kell hozzányúlni a jelenlegi célhoz, a nagyon indokolt eseteket kivéve rossz üzenetet hordoz annak megváltoztatása. Ilyen eset lehet, amikor az eurózóna-csatlakozás közelébe kerülünk, és az inflációs kritérium indokolttá teheti a cél átmeneti levitelét, de ez a kérdés egyelőre nem aktuális. Felelőtlenség azt emlegetni, hogy fel kellene puhítani az inflációs célt, a jelenlegi törékeny piaci környezetben súlyos költségeket okozna minden, a monetáris politikát lazító lépés, ezzel teljesen elveszítené a most épülő hitelességét az MNB. Fontos, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan inflációs környezetben – amelyet ráadásul a kormány „húzd meg-ereszd meg” politikája súlyosbít – legyen egy stabil pont, amelyhez a gazdasági szereplők igazodhatnak.
Kopik Tamás, a GKI kutatója - Nem lelhető fel olyan szakirodalom, amely egyértelműen segítene meghatározni az inflációs cél ideális mértékét. Ugyanakkor, ha csatlakozni akarunk az eurózónához, akkor érdemes olyan célt választani, amely megfelel a maastrichti kritériumnak. Maga a követelmény azonban mozgó célpont volna, ezért szerencsés egy ahhoz közeli fix pontot választani. Ezt jelenleg a háromszázalékos cél látszik legjobban közelíteni, ugyan most e fölött van a teljesítendő szint, de csak átmeneti hatások miatt. Most már nem lenne szerencsés felfelé módosítani, de jobb lett volna korábban magasabb célt kitűzni, hasonlóan Csehországhoz, mert a sorozatosan teljesített cél megerősítette az ottani monetáris politika hitelességét, míg nálunk sorra elvétette, így kevésbé hiteles.
Parragh László, az MKIK elnöke - Úgy gondolom, hogy a háromszázalékos infláció ma nem reális célkitűzés, helyes lenne tehát újragondolni ezt a kérdést. Hiszen egész Európában emelkednek a nyersanyag-, az élelmiszer- és az energiaárak. Ha mégis ragaszkodunk ehhez a szinthez, felesleges áldozatokat fogunk vállalni, amelyek rengeteg kárt okoznak a gazdaságnak. Én ma 3,5-4 százalékos inflációs célt tartok reálisnak. Ugyanakkor nagy hibának gondolom, ha csak egyetlen célra, az inflációra koncentrálunk a mostani helyzetben. Az MNB-nek szűkösek az eszközei, ám akár törvénymódosítással el lehetne érni, hogy más szempontokra is figyelemmel lehessen. Azt is elképzelhetőnek tartanám, ha közmegegyezéssel kitűznénk az eurócsatlakozási dátumot, és meghatároznánk a csatlakozási árfolyamot.




Az előrejelzések átlaga

Forrás: Reuters (medián, %) Érték Változás
Átlagos infláció, 2008 6,5 0
Átlagos infláció, 2009 4,35 –0,05
Havi infl., 2008. júl. 6,6 -
Havi infl., 2008. dec. 5,5 -0,2
GDP-növ., II. név. 1,8 0
GDP-növ., 2008 2,2 0
GDP-növ., 2009 3,2 0
Áht-hiány (ESA) 2008 -3,8 0,05
Áht-hiány (ESA) 2009 -3,5 0,05
Ft/euró 2008 végén 240 -5
Ft/euró 2009 végén 240 -8
* A júniusi felméréshez képest, százalék.    

Forrás: Világgazdaság, Reuters

Gazdasági mutatók



Gazdasági mutatók 


A népességfogyás üteme egyértelműen lelassult 2008-ban, a korábban húzóágazatnak számító építőipari termelés viszont erőteljes visszaesést mutat. A versenyszférában a nettó keresetek több mint dupla akkora ütemben nőttek, mint a közszférában, az átlagos keresettöbblet reálértéken viszont érzékelhetetlen mértékben (kevesebb mint 0,5%-kal) emelkedett csak.

Mutató fajtája Adatok
Népmozgalom,
KSH (2008. január–május)
- Az előzetes adatok szerint 2008 első öt hónapjában 39.647 gyermek született, 2,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az elhunytak száma 55.772 volt, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent 2007. január–májushoz képest. A természetes fogyás 16.125 fő volt, kevesebb az egy évvel korábbinál.
- A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 35 ezer fő volt.
Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, KSH (2008. január–május) - Az év első öt hónapjában a költségvetési szférában 721 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 946 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 5,1%-kal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,2%-kal emelkedett.
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 5 hónapjában 195.700 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188.100 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 218.100 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 7,9%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkereseti indexe 104,0%, a versenyszférában dolgozóké pedig 110,2% volt.
- Májusban a bruttó átlagkeresetek 9,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakihoz képest.
- Január–májusban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120.500 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89.200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 155.300 Ft. A nettó kereset így átlagosan 7,2%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,9%-os, a költségvetési szervezeteket pedig 4,1 %-os növekedés jellemezte.
- A 207.000 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 8,1%-kal volt magasabb az előző év január-májusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5%-ot tett ki.
Építőipar, KSH (2008. május) - Az építőipari termelés volumene 2008 májusában kiigazítatlan adatok alapján 7,8%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 6,7%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 1%-kal volt kisebb az előző havinál. Az év első öt hónapjában a termelés 12,1%-kal maradt el a 2007. azonos időszakitól.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384