Itt az adó, hol a reform?
2002 óta nem látott mélységbe zuhant a foglalkoztatottság, miközben az álláskeresés átlagos hossza meghaladja a másfél évet. Magyarország idegen devizában denominált adósságainak minősítését a Rating & Investment Information lerontotta, a Cushman&Wakefield szerint viszont az élvonalban vagyunk. A legkülönbözőbb műhelyekben zajlanak az adórendszer átalakítását célzó munkálatok, az érdemi reform valószínűsége mégis egyre alacsonyabb.
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Gazdasági helyzet |
| Adóreform |
| Kutatás-fejlesztés |
A kormányban és a kormánypártban zajló adórendszer-átalakítási egyeztetésekről változatos hírek látnak napvilágot. Konkrét javaslatait a legutolsó információk szerint augusztusban hozza nyilvánosságra a kormány, azok azonban jelentősen módosulhatnak az SZDSZ-szel folytatott tárgyalásokon. Jelenleg az egyetlen biztosnak tűnő (és várhatóan az SZDSZ által is támogatható) intézkedésnek a szolidaritási adó eltörlése tűnik. A szolidaritási adó eltörlése és az eho csökkentése (esetleges megszüntetése) azonban kevésnek tűnik egy átfogó reformhoz, a személyi jövedelemadózás átalakításához pedig aligha politikai érdeke a kormánynak, mivel azt a kiskeresetűek éreznék meg a leginkább.
A múlt héten nyilvánosságra hozott pénzügyminisztériumi tervezési körirat is kevés konkrétumot tartalmaz, sőt a jövő évi adócsomag ismeretének hiányában változatlan járulékokkal és illetményekkel kalkulál. Az ellenzék számára ez ziccerhelyzetet teremtett: Tállai András az adó- és járulékcsökkentés teljes elmaradását olvasta ki belőle.
Ettől függetlenül különböző gazdasági szervezetek és tanácsadó cégek továbbra is dolgoznak a maguk adócsomagján, kicsi az esélye azonban, hogy javaslataik meghallgatásra találnak.
Cséfalvay Zoltán, a Figyelőnek adott interjújában többek között – az erős hazai monopóliumok okán – megkérdőjelezte a szabadság és a piac létezését, továbbá szerinte nem gazdasági válság van Magyarország, hanem államválság.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Szabó Lajos, a költségvetési bizottság MSZP-s alelnöke / adóreform | - A kormány leginkább a különböző adókedvezmények szűkítésében gondolkodik. Esélyes lehet az az elképzelés, miszerint csak az utazás, az üdülés és az étkezés kedvezménye maradna meg, ám egyelőre sem ebben, sem a minimálbér adómentességének a megszüntetésében nem alakult ki egységes álláspont a kormánypárton belül. |
| Cséfalvay Zoltán, a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet fémjelezte vitairat egyik szerzője / gazdasági helyzet | - A magyar gazdaságnak éppen az az egyik nagy problémája, hogy nincs szabadság és nincs piac, mert akkora monopóliumok vannak. És itt a liberális felfogás szerint az államnak is lennének feladatai, hogy a versenytorzító monopolhelyzetek ellen fellépjen. Liberális és szabad, sok tekintetben tehát a mainál is szabadabb piacgazdaságra van szükségünk. A szociális piacgazdaságon pedig azt értjük, hogy a piacgazdaságba építünk bele olyan elemeket – például a kis- és középvállalkozások fejlesztését –, amelyek lehetővé teszik, hogy szétterüljenek a gazdaság növekedés hatásai, és ezáltal mindenkinek a helyzete javuljon. Amit viszont a jelenlegi kormány ért a fogalom alatt, az tulajdonképpen a szocialista piacgazdaság, egy fából vaskarika, egyfajta újraelosztás. Valakiket keményen megadóztatok, hogy abból másoknak osztogathassak, majd a támogatottaknak megsimogatom a buksiját, és ünnepeltetem magam, hogy mennyire segítettem a szegényeket. Közben meg csodálkozok azon, hogy a magas adók miatt nem növekszik a gazdaság. - Úgy gondolom, hogy nem gazdasági válság van nálunk, hanem államválság, 2004–2005 óta. A probléma súlyosabb annál, mint ami gazdasági válságként leírható, mert az államháztartás terén azért tényleg van egy bizonyos kiigazítás. Ám az igazi kérdés az, hogy miként lesz itt az állam működőképes, hogyan fog a gazdaság beindulni? Az államot – liberális alapelvek szerint – azért tartjuk fent, hogy teremtse meg a jogbiztonságot, a gazdasági stabilitást, a kiszámíthatóságot. Nálunk erre az állam ma nem képes. Fél évre sem tudja tartani az adószabályokat, a szerződések biztonságát nem garantálja, az államigazgatás szétrohadóban, a korrupció szintje a közbeszerzésekben minden nemzetközi felmérés szerint egyre emelkedik. |
| Tállai András, a Fidesz országgyűlési képviselője / gazdasági helyzet | - Az idei év eddigi teljesítményét nézve egyértelmű, hogy egyre rosszabb az ország gazdasági helyzete, nő a lemaradás, és egyre többen élnek rosszul. 11 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma, hét százalékhoz közelít az infláció, amely magasabb a költségvetésben tervezettnél, és 11 százalékkal csökkentek az ipari cégek megrendelései. - 2008-ra nehezen lesz tartható a kétszázalékos gazdasági növekedés. Sok család csak hitelekből és kölcsönökből tudja fenntartani megszokott életszínvonalát. Mindeközben tovább növekszik az államadósság, mert a kormány a magas közterhek és a járulékok ellenére sem tudta megállítani ezt a tendenciát. A jövő évi költségvetés kapcsán megjelent pénzügyminisztériumi tervezési körirat tele van politikai ellentmondásokkal, nincs szó benne például adó- vagy járulékcsökkentésről, pedig a miniszterelnök korábban ezek jelentős mérsékléséről beszélt. |
| Soltész Miklós, a Fidesz népjóléti kabinetvezetője / gazdasági helyzet | - A Fidesz és a KDNP arra szólítja fel a kormányt, hogy tegyen le az újabb adóemelésről és a megszorításokról. A kisebbségi Gyurcsány-kormány ismét lelepleződött, hiszen titkos egyeztetéseken újabb megszorító csomagokról és adóemelésekről tárgyalnak. Ez a lehető legrosszabb lenne mind a vállalkozások, mind a családok számára. - Az vezetett az ország jelenlegi állapotához, hogy a 2006. előtti időszakot a kormány végighazudta, átverte a vállalkozásokat és a családokat, a hazugságsorozatot pedig megszorító intézkedések követték, tovább tetézve a bajt, s rontva Magyarország versenyképességet a régióban és az Európai Unióban. Most pedig a kormány ahelyett, hogy kiállna és a gazdaság szereplőivel közösen találna megoldást, ismét titkos tárgyalásokon megszorító intézkedéseket és adóemeléseket tervez. |
| Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke / adóreform | - A kormánnyal kötött megállapodás szerint a tételes eho a következő évek során csökken és megszűnik, a teher több mint négyszeresére emelése ezért nem fogadható el. Az egységes eho amellett, hogy igazságtalan, súlyosan érintené a kis- és középvállalkozásokat is, hisz azok már nem bírnának el egy újabb ilyen mértékű terhet. Bevezetése nem segítené elő a foglalkoztatás bővülését sem. |
| Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter / kutatás-fejlesztés | - A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 13,7 milliárd forint állami támogatás odaítéléséről döntött a Nemzeti Technológiai Program keretében a kutatás-fejlesztés-innováció ösztönzésére. Az idén erre a célra összesen 30 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első fordulóban a 136 pályázóból 27 nyert. A második fordulóra a pályázatot szeptember 15-én írják ki. - A pályázók egyetemekkel, kutatóhelyekkel konzorciumban nyerték el a támogatást, így a vállalatokhoz a közel 14 milliárd forint mintegy 65 százaléka került, és ennek 48 százaléka kis- és középvállalkozásokhoz jutott. A vállalatok a támogatást 4,5 milliárd forint tőkével egészítik ki. |
Elemzői kommentárok
A Rating & Investment Information nem bízik abban, hogy a magyar kormány képes lesz ellenállni a választások előtti osztogató politika kísértésének, így az eddigi „A–” szintről „BBB+” szintre rontotta le a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú, idegen devizában denominált adósságainak minősítését. Döntését emellett a forint erősödése is befolyásolta, ami szintén fiskális lazításhoz vezethet. Az R&I ezzel igazodott a három nagy hitelminősítő besorolásához: a Standard&Poor’s, a Moody’s és a Fitch is „BBB+”, illetve az ennek körülbelül megfelelő „A2” szinten jegyzi az ilyen típusú eszközöket, ezért nem várható újabb leminősítési hullám.
A Cushman&Wakefield európai felmérésében ugyanakkor a harmadik helyen végzett Magyarország. A Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője szerint az euróárfolyam 240 forint fölött stabilizálódhat.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Rating & Investment Information | - Az eddigi „A–” szintről „BBB+” szintre rontotta le a Magyar Állam és a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú, idegen devizában denominált adósságainak minősítését a Rating & Investment Information (R&I) minősítő társaság. - A döntés hátterében a forint erősödése és a közeledő választások állnak. Az eddigi tapasztalatok alapján, eddig egyetlen magyar kormány sem tudott ellenállni annak, hogy a szavazók bizalmát költségvetési túlköltekezéssel szerezze meg. Továbbra sem világos, hogy az állam miként mérsékli majd a költségvetés kiadási oldalát, ráadásul az euró bevezetésének ideje – amely biztosabb külső finanszírozást tenne lehetővé – az elmúlt időszakban inkább távolodni látszik. - A forint euróval szembeni felértékelődése miatt továbbá a fiskális fegyelmezettség lazulhat, miközben a lakossági és vállalati fogyasztás csökken, és a beruházások alakulását is csak lomha bővülés jellemzi az országban. |
| Cushman&Wakefield | - Magyarország harmadik lett a Cushman&Wakefield nemzetközi ingatlan-tanácsadó európai felmérésében, ezzel négyet előrelépett a 2006-os legutóbbi listán elért hetedik helyezéshez képest. 25 országban több mint egy tucat szempontot vizsgáltak: a telekkínálat, a telekárak, a közúti és vasúti hálózat sűrűsége, a tízezer négyzetméternél nagyobb raktárak megléte, illetve a kelet-európai térség elérhetősége terén Magyarország az élmezőnyben van. Hazánk megelőzi a legutóbb előttünk végzett Lengyelországot és Csehországot, sőt Franciaországot is. |
| Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője | - Márciusi csúcsához képest július közepéig több mint 14 százalékot erősödött a forint az euróval szemben, s bár a Concorde korábban a forint erősödésére számított, az azonban nem várt mértékeket ért el az utóbbi négy hónap folyamán. - Az utóbbi hónapokban lezajlott forinterősödésnek kiváltó okai belső, illetve külső eredetűek voltak. A magyar gazdaságpolitika érdeme, hogy megszűnt a jegybank hitelességét (és lehetőségét) csorbító árfolyamsáv, amivel párhuzamosan a Monetáris Tanács is egyre szigorúbb hangnemet ütött meg. Ez a hozzáállás jelentősen rontotta a forint gyengülésére pozicionált befektetők kilátásait, akik ezen befektetéseik felszámolására kényszerültek, ezzel hozzájárulva a forint erősödéséhez. Ezt a folyamatot támogatta időben egyre nagyobb részben a hazai eszközeiket fedező külföldiek által kötött fedezeti pozíciók felszámolása, kifuttatása. - Egy árfolyam reális helyzetét meghatározni meglehetősen nehézkes dolog. Az elmúlt évtized árfolyammozgásait vizsgálva azonban az a gyanú, hogy a 230 forint alá gyengült euróárfolyam eltérhetett a korábbi reálfelértékelődési trendtől, azaz a korábbi évek egyensúlyi reálfelértékelődési sávjából a forint az erős irányba tört ki. Az infláció, növekedés, egyensúlyi folyamatok alapján nem kizárt tehát, hogy egy a jelenleginél gyengébb, 240 forint feletti árfolyam lenne a reális. |
Gazdasági mutatók
A Szonda Ipsos és a Figyelő közös Hogylét indexe szerint a tavalyi év azonos időszakához képest borúlátóbbak a magyarok, egyre kevesebben tudnak félretenni, sőt a korábbi megtakarításokat felélők aránya is nőtt. Mindez összecseng a májusi kiskereskedelmi KSH-adatokkal, amely szerint az összforgalom volumene elmaradt a tavalyitól. A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok minden vonatkozásban romlást mutatnak (hat éve nem dolgoztak ilyen kevesen Magyarországon), az álláskeresés átlagosan több mint másfél évig tart.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Foglalkoztatottság és munkanélküliség, KSH (2008. április-június) | - A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,3%-a, a 15–64 éveseknek 61,2%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 63,7%-a jelent meg a munkaerőpiacon. 2008 április–júniusában a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 869 ezer volt, ami 74 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5%-nak felelt meg, ami 1,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. - A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 319 ezer volt, ami - 7,6%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,6 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő májusban: EU-15: 6,6%, EU-27: 6,5%, Magyarország: 7,4%.) A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya 17,5% volt, ami 0,6 százalékponttal magasabb, mint a megelőző évben. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,8%-nak felelt meg. - A munkanélküliek 49,4%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap. |
| Kiskereskedelem, KSH (2008. május) |
- A kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2008. májusban 1,6%-kal, az első öt hónapban 2,4%-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a kiskereskedelmi eladások volumene az előző hónap szintjéhez képest 0,2%-kal mérséklődött. |
| A Szonda Ipsos és a Figyelő közös Hogylét indexe (2008. március-június) | - Stagnált a Szonda Ipsos és a Figyelő közös Hogylét indexe március és június között. A mutató értéke 35 pont volt, ez arra utal, hogy az egy évvel korábbi helyzethez képest – akkor 37 pont volt az index – borúlátóbb lett a lakosság. A gazdasági közérzetet a Szonda Ipsos és a Figyelő 2007 márciusában kezdte el mérni a felnőtt magyar népességet reprezentáló 1500 fő válaszai alapján negyedévente kiszámított Hogylét-mutatóval. - „Szűkösen, de megélünk a jövedelmünkből” – így jellemzi a megkérdezettek 70 százaléka saját háztartása anyagi helyzetét most is, akárcsak az elmúlt másfél évben mindig. Viszont minden eddig mértnél kevesebb, mindössze 10 százalék mondta azt, hogy nincsenek megélhetési gondjai, ha akar, még félre is tud tenni (a korábbi felmérések során még a megkérdezettek 12–16 százaléka nyilatkozott így). A válaszadók 10 százaléka már arra kényszerült, hogy hozzányúljon korábbi megtakarításaihoz. Korábban ezt csupán 7-8 százalék állította. A lakosság 8 százaléka pedig már csak külső segítséggel tudja biztosítani a megélhetését. A túlnyomó többség korábban is úgy látta, bajban van az ország gazdasága, de most minden korábbinál többen, 54 százaléknyian mondták, hogy komoly válságban van a gazdaság. Az elmúlt évben jobbára 45-50 százalék körül ingadozott ez az érték. |
