Nyaraló választók - változatlan pártpreferenciák

2008-08-06

Júliusban a parlamenti pártok szavazótáborában, illetve a politikusok népszerűségében nem történt jelentős elmozdulás. A négy nagy közvélemény-kutató intézet júliusi felmérései alapján a kormányzó MSZP szavazótábora egy-két százalékkal - statisztikailag nem szignifikáns mértékben - csökkent. A Fidesz támogatottsága ugyanakkor némileg emelkedett, ami arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor Kéri-körből kiszivárgott szavainak, az MSZP negatív kampánya ellenére sem volt tartós hatása a pártpreferenciákra. A kisebb pártok támogatottsága stagnál, a felmérések alapján jelenleg sem az SZDSZ, sem az MDF nem jutna be a parlamentbe.

Szonda-Ipsos közvélemény-kutatása lényegében az egy hónappal korábbi eredményeket adta vissza. Az MSZP és a legnagyobb ellenzéki párt közti különbség a júniusi nagy arányú csökkenés után most kismértékben nőtt. A szocialisták esetében egyedül a Tárki mért két százalékos erősödést a biztos szavazó pártválasztók körében. Csökkent viszont az MSZP-vel szemben korábban tapasztalt erős elutasítás.

Az elmúlt hónapban leginkább a Fidesz támogatottsága változott, vélhetően azért, mert az Orbán-beszéd miatt korábban bizonytalanná vált támogatóik ismét kiálltak a párt mellett. A Fidesznek sikerült visszaszereznie a júniusban elfordult támogatói egy részének a bizalmát. A választókorú lakosság harmadának rokonszenvét tudhatja magáénak. A két szélső értéket a Medián (44 %) - amelynek júliusi felmérése a szokásoshoz képest kétszer annyi ember megkérdezésével készült -, illetve a Századvég-Forsense (27 %) mérte. A bizonytalanok aránya továbbra is magas, ez árnyalja az MSZP és a Fidesz közti jelentős különbséget.

Az SZDSZ a politikusok között a népszerűbbek közé tartozó új pártelnökkel sem tudott javítani megítélésén. A felmérések szerint messze elmarad a parlamenti küszöbtől. Az MDF sem teljesít sokkal jobban a liberális pártnál: egyedül a Medián jelez négy százalékos támogatottságot a biztos szavazó pártválasztók körében. A Dávid Ibolya vezette párt helyzete annyiból jobb, hogy az MDF a legkevésbé elutasítottabb párt, így jobban számíthat a most még bizonytalanok szavazataira.


1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2008 júliusában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Századvég-Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Minta

mérete (fő) 

2400 1000

1500 

 100

Adatfelvétel

ideje

Július 4-15.        Július 9-16.

Július 18-25.  

Július 2-18.  

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MPSZ

44 (+3) 27 (+2) 32 (+1) 33 (+1)

MSZP

20 (-) 13 (-1) 18 (-) 16 (-1)

SZDSZ

2 (-1) 1 (-1) 2 (-) 2 (-)

MDF

3 (-) 1 (-1) 2 (-) 2 (-1)

KDNP

- - 1 (+1) -

MIÉP

- - 1 (-)

-

Jobbik - - 1 (-) -

Egyéb

3 (-) 3 (+1) 1 (-) 4 (-1)

Nem tudja/nem válaszol

28 (-2) 55 (-) 42 (-2) 43 (+2)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MPSZ

66 (+5) 65 (+2) 60 (-1) 61 (-)

MSZP

26 (-2) 25 (-1) 28 (-) 29 (+2)

SZDSZ

2 (-1)  3 (-) 3 (-) 2 (-2)

MDF

 4(-)

3 (-2)

3 (-) 3 (-)

KDNP

-

-

1 (+1) -

MIÉP

-

-

1 (-1) -

Jobbik

-

-

1 (-)

-

Egyéb 2 (-2) 4 (+1) 2 (-) 5 (-)

 

 

2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2008 júliusában (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

Intézet

Medián

Századvég - Forsense

Szonda-Ipsos

Tárki

Választókorú lakosság (Teljes népesség)

Fidesz-MSZP különbség

24 (+3)

 14 (+3)

 14 (+1)

17 (+2)

Biztos szavazó pártválasztók

Fidesz-MSZP különbség

40 (+7)

40 (+3)

32 (-1)

32 (-2)

 

 A Medián a Népszabadság megbízásából július elején végzett felmérést, melyben a melegfelvonuláson történt atrocitások megítéléséről kérdezte a közvéleményt. Az eseményekért a válaszadók 77 százaléka az ellentüntetés szervezőit nagymértékben felelősnek tartja, de 48 százalékuk szerint a melegek is ugyanennyire okolhatók a kialakult helyzetért. Az elmúlt három évben jelentősen erősödött a társadalmi intolerancia. Míg 2005 tavaszán 29 százalék gondolta úgy, hogy állami, jogi eszközökkel korlátozni, szabályozni kellene a homoszexuálisok életét, addig 2008 júliusában ez az arány 42 százalékra emelkedett.

A TÁRKI-CEORG (Central European Opinion Research Group) együttműködés keretében 2008 májusában felmérést végeztek a Visegrádi Együttműködés tagállamaiban arról, hogy a lakosság miként látja saját országának gazdasági helyzetét. A válaszok alapján a lengyelek elégedettek a legjobban az aktuális állapottal: 32 százalékuk szerint jó a lengyel gazdaság helyzete. A csehek és a szlovákok 24, illetve 26 százaléka gondolja ugyanezt. Nálunk elhanyagolható - mindössze 2 százalék - azok aránya, akik jónak gondolják a magyar gazdaság aktuális állapotát. Az országok jövőjével kapcsolatban már nincsenek ekkora különbségek. A legpesszimistábbak a magyarok, 33 százalékuk vélekedik úgy, hogy rosszabb lesz jövőre a gazdaság helyzete. Kissé "lemaradnak" a csehek és a szlovákok 31-31 százalékkal. A lengyeleknek mindössze 10 százaléka pesszimista.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384