Nyaraló választók - változatlan pártpreferenciák
Júliusban a parlamenti pártok szavazótáborában, illetve a politikusok népszerűségében nem történt jelentős elmozdulás. A négy nagy közvélemény-kutató intézet júliusi felmérései alapján a kormányzó MSZP szavazótábora egy-két százalékkal - statisztikailag nem szignifikáns mértékben - csökkent. A Fidesz támogatottsága ugyanakkor némileg emelkedett, ami arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor Kéri-körből kiszivárgott szavainak, az MSZP negatív kampánya ellenére sem volt tartós hatása a pártpreferenciákra. A kisebb pártok támogatottsága stagnál, a felmérések alapján jelenleg sem az SZDSZ, sem az MDF nem jutna be a parlamentbe.
A Szonda-Ipsos közvélemény-kutatása lényegében az egy hónappal korábbi eredményeket adta vissza. Az MSZP és a legnagyobb ellenzéki párt közti különbség a júniusi nagy arányú csökkenés után most kismértékben nőtt. A szocialisták esetében egyedül a Tárki mért két százalékos erősödést a biztos szavazó pártválasztók körében. Csökkent viszont az MSZP-vel szemben korábban tapasztalt erős elutasítás.
Az elmúlt hónapban leginkább a Fidesz támogatottsága változott, vélhetően azért, mert az Orbán-beszéd miatt korábban bizonytalanná vált támogatóik ismét kiálltak a párt mellett. A Fidesznek sikerült visszaszereznie a júniusban elfordult támogatói egy részének a bizalmát. A választókorú lakosság harmadának rokonszenvét tudhatja magáénak. A két szélső értéket a Medián (44 %) - amelynek júliusi felmérése a szokásoshoz képest kétszer annyi ember megkérdezésével készült -, illetve a Századvég-Forsense (27 %) mérte. A bizonytalanok aránya továbbra is magas, ez árnyalja az MSZP és a Fidesz közti jelentős különbséget.
Az SZDSZ a politikusok között a népszerűbbek közé tartozó új pártelnökkel sem tudott javítani megítélésén. A felmérések szerint messze elmarad a parlamenti küszöbtől. Az MDF sem teljesít sokkal jobban a liberális pártnál: egyedül a Medián jelez négy százalékos támogatottságot a biztos szavazó pártválasztók körében. A Dávid Ibolya vezette párt helyzete annyiból jobb, hogy az MDF a legkevésbé elutasítottabb párt, így jobban számíthat a most még bizonytalanok szavazataira.
Intézet |
Medián |
Századvég-Forsense |
Szonda-Ipsos |
Tárki |
|
Minta mérete (fő) |
2400 | 1000 |
1500 |
100 |
|
Adatfelvétel ideje |
Július 4-15. | Július 9-16. |
Július 18-25. |
Július 2-18. |
|
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MPSZ |
44 (+3) | 27 (+2) | 32 (+1) | 33 (+1) | |
MSZP |
20 (-) | 13 (-1) | 18 (-) | 16 (-1) | |
SZDSZ |
2 (-1) | 1 (-1) | 2 (-) | 2 (-) | |
MDF |
3 (-) | 1 (-1) | 2 (-) | 2 (-1) | |
KDNP |
- | - | 1 (+1) | - | |
MIÉP |
- | - | 1 (-) |
- |
|
Jobbik | - | - | 1 (-) | - | |
Egyéb |
3 (-) | 3 (+1) | 1 (-) | 4 (-1) | |
Nem tudja/nem válaszol |
28 (-2) | 55 (-) | 42 (-2) | 43 (+2) | |
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MPSZ |
66 (+5) | 65 (+2) | 60 (-1) | 61 (-) | |
MSZP |
26 (-2) | 25 (-1) | 28 (-) | 29 (+2) | |
SZDSZ |
2 (-1) | 3 (-) | 3 (-) | 2 (-2) | |
MDF |
4(-) |
3 (-2) |
3 (-) | 3 (-) | |
KDNP |
- |
- |
1 (+1) | - | |
MIÉP |
- |
- |
1 (-1) | - | |
Jobbik |
- |
- |
1 (-) |
- |
|
Egyéb | 2 (-2) | 4 (+1) | 2 (-) | 5 (-) |
Intézet |
Medián |
Századvég - Forsense |
Szonda-Ipsos |
Tárki |
|
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
24 (+3) |
14 (+3) |
14 (+1) |
17 (+2) | |
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
40 (+7) |
40 (+3) |
32 (-1) |
32 (-2) |
A Medián a Népszabadság megbízásából július elején végzett felmérést, melyben a melegfelvonuláson történt atrocitások megítéléséről kérdezte a közvéleményt. Az eseményekért a válaszadók 77 százaléka az ellentüntetés szervezőit nagymértékben felelősnek tartja, de 48 százalékuk szerint a melegek is ugyanennyire okolhatók a kialakult helyzetért. Az elmúlt három évben jelentősen erősödött a társadalmi intolerancia. Míg 2005 tavaszán 29 százalék gondolta úgy, hogy állami, jogi eszközökkel korlátozni, szabályozni kellene a homoszexuálisok életét, addig 2008 júliusában ez az arány 42 százalékra emelkedett.
A TÁRKI-CEORG (Central European Opinion Research Group) együttműködés keretében 2008 májusában felmérést végeztek a Visegrádi Együttműködés tagállamaiban arról, hogy a lakosság miként látja saját országának gazdasági helyzetét. A válaszok alapján a lengyelek elégedettek a legjobban az aktuális állapottal: 32 százalékuk szerint jó a lengyel gazdaság helyzete. A csehek és a szlovákok 24, illetve 26 százaléka gondolja ugyanezt. Nálunk elhanyagolható - mindössze 2 százalék - azok aránya, akik jónak gondolják a magyar gazdaság aktuális állapotát. Az országok jövőjével kapcsolatban már nincsenek ekkora különbségek. A legpesszimistábbak a magyarok, 33 százalékuk vélekedik úgy, hogy rosszabb lesz jövőre a gazdaság helyzete. Kissé "lemaradnak" a csehek és a szlovákok 31-31 százalékkal. A lengyeleknek mindössze 10 százaléka pesszimista.