Nem jött be a Megegyezés
2008-09-03
Megegyezés című programjával Gyurcsány Ferencnek nem sikerült áttörést elérnie, pozíciója továbbra is instabil. A kétes megalapozottságú programnak eddig nem sikerült kellő politikai támogatást szerezni, felerősítette azonban az ország leminősítésének kockázatát. Nem adnak okot optimizmusra a friss foglalkoztatási adatok sem.
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Megegyezés című program |
| Új Tulajdonosi Program |
A várakozásoknak megfelelően a miniszterelnök Megegyezés című programja, és annak költségvetésre gyakorolt várható hatása szinte minden egyéb témát háttérbe szorított az elmúlt héten. A gazdaság további fehérítésére épülő program szakmai megalapozottsága erősen kétséges, politikai támogatása (vagy annak hiánya) pedig eldöntheti a kormány további sorsát. A miniszterelnök „semmilyen személyes árat nem tart nagynak” a cselekvési program támogatásáért, amit egyértelműen a megosztott SZDSZ irányából vár; a párt mozgástere viszont minden eddiginél szűkebbnek látszik, miután a hét végén teljes egyetértésben utasította el a programot, mondván, az nem az ország érdekét, hanem Gyurcsány Ferenc politikai túlélését szolgálja.
Az irat leginkább üdvözölt része, hogy az egyensúlyi célok betartását továbbra is sérthetetlennek tartja, erősen vitatott azonban, hogy a szociális támogatások terén nincsenek felszabadítható források, illetve hogy nincs mód a közszféra létszámának további csökkentésére sem; az önkormányzatok számának és létszámának csökkentése újra és újra felmerül.
Időközben az Új Tulajdonosi Program is feléledt tetszhalott állapotából: az Állami Autópálya Kezelőben, a Magyar Villamos Művekben és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítóban válhatnak elsőként tulajdonossá az állampolgárok.
| Az intézkedések hatása (milliárd forint) |
|
| Járulékcsökkentés (5 százalék), 140 ezer forintos jövedelemig, áprilistól | -165 |
| Szja felső kulcsa 2 millió forinttól kezdődik | -70 |
| Új 18 százalékos nyereségadó (különadó megszűnik) | -25 |
| 11 százalékos eho a természetbeni juttattatásokra | 55 |
| Jövedéki adók emelése (szesz, dohány) | 55 |
| Rehabilitációs hozzájárulás növelése | 25 |
| Cégautós elszámolás szigorítása | 10 |
| Összesen: | -145 |
| Forrásai | |
| Kiadáscsökkentés | 65 |
| Fejezeti tartalékok zárolása | 80 |
| Összesen: | 145 |
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök, MSZP / Megegyezés című program | - Bizalomból az első lépést meghitelezzük, megfinanszírozzuk. Azzal, hogy jövőre elindul a program, lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaság szürke- és fekete rétegeiben lévő pénzeket előcsalogassuk, azaz kifehérítsük. A cél az, hogy ne mások rovására kelljen kevesebb adót fizetni, hanem többen fizessenek egy kicsit kevesebbet. |
| Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter / Megegyezés című program | - Mindig az a vád velünk szemben, hogy csak ígérünk – most meg az a baj, hogy ígéretünket betartjuk és eltöröljük a különadót? S ezzel a társasági adó kulcsa is 18 százalékos lesz, ami nemzetközi összehasonlításban sem magas. Ezzel az egyszerűbb adórendszer felé mozdulunk: 18 százalékos társasági adó, a személyi jövedelemadó is ebbe az irányba halad a sávemeléssel; lassan eljutunk oda, hogy az adófizetők legnagyobb része számára lesz egy kvázi 18 százalékos „egykulcsos” adó. |
| Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke / Megegyezés című program | - A fő problémát abban látom, hogy ez a bizonytalanság programja. Legfontosabb tartalmi kifogásunk az, hogy az adócsökkentést a gazdaság kifehérítéséből remélt pluszbevételekre alapozza, ami irreális. A mi kiindulópontunk változatlanul az állami szerepvállalás visszaszorítása a gazdaság autonómiájának javára. Az adócsökkentésnek is csak így van értelme. - A másik fő probléma a hitelesség. Úgy gondolom, sem Gyurcsány Ferenc, sem a kormány körül nincs meg az a közbizalom, ami egy ilyen volumenű program végrehajtásához szükséges lenne. - A programnak ugyanakkor több erénye is van. Igent mondtunk a költségvetési egyensúly fenntartására, amit azért is tartok fontosnak, mert amit közösen elrontottunk, azt közösen is kell jóvátennünk. Igent mondtunk az áfa változatlanul hagyására, és helyes iránynak tartjuk egyes adófajták eltörlését is. A foglalkoztatás bővítése, a gazdaság kifehérítése, az adóék csökkentése, bizonyos oktatáspolitikai intézkedések, ezek mind-mind jó irányba mutató lépések. - Megválasztásom után világossá tettem, hogy milyen politikát fogunk követni. A kormányt cselekvésre bírni, s ha ez nem megy, akkor szakértői kormány felállítását tartjuk szükségesnek, és mindezen lépések után beszélhetünk az előre hozott választásokról. Most, a cselekvési program ismeretében, úgy látom, hogy a leggyorsabb cselekvési lehetőséget a szakértői kormány mielőbbi felállítása biztosíthatja. |
| Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője / Megegyezés című program | - Nincs tárgyalás az SZDSZ és az MSZP között, sem a jövő évi adótörvényekről, sem a költségvetés tervezetéről. Arról sem tudok, hogy bármiféle szándék lenne a tárgyalásra, de ha a kormányoldal megkeresi a liberális pártot, akkor nyitottak vagyunk a találkozóra. Az SZDSZ saját adócsomaggal nem készül, azt pedig egyelőre nem lehet megjósolni, a kormány javaslatához nyújtunk-e majd be módosító indítványokat. - A liberális párt adókoncepciója ismert; egykulcsos irányba mutató, jelentős kiadáscsökkentést és egyben adóteher-csökkentést céloz. Megvárjuk, amíg a kormány törvényjavaslatát a parlament elé terjeszti, és ahhoz képest alakítja ki álláspontját. - A miniszterelnök adójavaslatai nem biztatóak, hiszen a kormányfő szerint nincs mód a kiadáscsökkentésre. Emellett a csomag nem következetes, és nem tartalmaz teherkönnyítést. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke / Megegyezés című program | - 2005 óta ez a hetedik program, amit Gyurcsány Ferenc közzétesz, de ahogyan az előző hattól, ettől sem várható semmilyen látható eredmény. Ezért mondjuk, hogy ez szimpla beetetés, Gyurcsány Ferenc újabb kommunikációs offenzívája. A program alkalmatlan arra, hogy bármit is segítsen az ország helyzetén. |
| Dávid Ibolya, az MDF elnöke / Megegyezés című program | - A szerdán részleteiben is megismert adócsomag nem más, mint a korábbi koalíciós partner álultimátumának teljesítése. Amit az SZDSZ kért, az MSZP megadta. |
| Daróczi Dávid, kormányszóvivő / Új Tulajdonosi Program | - Az eddigi bejelentésekkel összhangban az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK), a Magyar Villamos Művek (MVM) és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) lesznek az első olyan vállalatok, amelyekben az Új Tulajdonosi Program keretében kedvezményesen válhatnak tulajdonossá az állampolgárok. - A kormány még a múlt hét szerdán döntött véglegesen az Új Tulajdonosi Program első szakaszában érintett vállalatokról. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-ből legalább 25 százalék mínusz egy szavazati jogát biztosító részvénypakett kerülhet a polgárok tulajdonába 2009. május 31-éig. Az MVM-ben jövő év november 30-áig a 75 százalék plusz egy szavazati jogot biztosító magyar állami részesedés felett szerezhetnének tulajdonrészt a programban részt vevők, míg a villamos művekről leválasztott Mavir Zrt. legalább 25 százalék mínusz egy, de legfeljebb 50 százalék mínusz egy szavazati jogot biztosító részvényeit jövő év szeptember 30-ig jegyezhetnék a tervek szerint a befektetők. - A programból befolyó összeget a kormány az államadósság törlesztésére fordítaná. |
Elemzői kommentárok
A vizsgált héten az elemzői megállapításokat is uralta a Megegyezés, amelynek irányát és céljait ugyan egyetértés övezi, fehéredésből azonban irreálisnak tűnik a tehercsökkentés bevételi oldalának megteremtése. A biztos forrásokon kívül – az idézett elemzők szerint – hiányzik többek között az ösztönzők radikális átalakítása, az új munkaerő bevonása a termelésbe, a kisadók megszüntetése. A Standard&Poor’s számításai szerint a program potenciálisan a GDP értékének mintegy 1 százalékával növelheti az államháztartási hiányt 2010-ig, minek következtében kilátásba helyezte Magyarország leminősítését is.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Standard & Poor's | - Összességében jó irányba mutat a magyar kormány adócsökkentési tervezete, nem hiteles azonban az az elképzelés, hogy a finanszírozást a gazdaság kifehérítésével oldják meg. Leminősítést eredményezhet az államadósság-ráta stabilizálásának elmaradása: annak idején a BBB+ szintű szuverén magyar devizaadósi osztályzatot a ház azért rontotta negatívra, mert tartott attól, hogy a magyarországi költségvetési konszolidáció előbb-utóbb leáll. Az adócsökkentési csomag alátámasztani látszik ezt a várakozást: csak ez a terv potenciálisan a GDP értékének mintegy 1 százalékával növelheti az államháztartási hiányt 2010-ig. - A kockázatokat csökkenti a vártnál jobb eddigi költségvetési teljesítmény; a kormány a 2009-es adócsökkentéseket jórészt finanszírozni tudná más, kisebb adóemelésekkel és költségvetési túlteljesítéssel, anélkül hogy túlzottan eltérne a 3,2 százalékos jövő évi hiánycéltól. A 2010-es újabb adócsökkentési forduló mögül azonban már hiányozna az ellentételező finanszírozás, és emiatt az államháztartási hiány 4,2 százalékra emelkedne vissza a 2009-re korábban prognosztizált 3,7 százalékról. |
| Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója | - Akkor lenne jelentős hatása egy ilyen csomagnak, ha az adócsökkentés mértéke, illetve az egyéb lépések iránya miatt új munkaerő lépne be a termelésbe, erről azonban nincs szó. Az átlagbér környékén ugyan valóban csökken a marginális adókulcs, de egyéb elvonások révén az átlagos adóterhelés alig változik. - Az ösztönzők sokkszerű átalakítására lett volna szükség, amely alapvetően formálja át a gazdasági szereplők eddigi viselkedését, de ehhez túlságosan korlátozott kört érint a program. Nem nyúl például a munkavállalás ellen ösztönző szociális rendszerhez, amely jelenleg a legnagyobb versenyképességi hátrány. Legfeljebb az átlagjövedelem környékén legálisan foglalkoztatott keresők köre bővülhet, de a valós foglalkoztatási hatásba bele kell kalkulálni, hogy a feketén foglalkoztatottak száma hasonló nagyságrenddel csökkenhet. |
| Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója | - Megvalósítható, de kockázatos a kormányfő 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentő programja. A gazdaság fehéredése hozhat ugyan többletbevételt, de az állam kiadásait is csökkenteni kell. - A program iránya jó, a négy százalékos vállalati különadó eltörlése és a munkáltatói járulék tíz százalékpontos csökkentése, amelyből az első körben jövőre öt százalékpont valósulhat meg, megegyezik azzal a javaslattal, amit a nemzetközi tanácsadók összeállítottak. A különadó eltörlése közel 200 milliárd forintos tehertől mentesíti a vállalkozásokat, ugyanakkor ennek közel harmadát visszaveszi a kormány, ha a társasági nyereségadót 16 százalékról 18 százalékra emeli. - Mivel a program az adócsökkentés lényegi forrását a gazdaság fehéredésében jelölte meg, az igazi kockázat az, hogy vajon a kisebb adóterhelés rábírja-e az adózók szélesebb körét a fekete-szürke tevékenység feladására, és valódi adózókká válnak-e. - A mi javaslatunkban forrásként szerepelt az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás emelése 8000 forintra és az ingatlanadó bevezetése is, valamint a személyi jövedelemadó átalakítása, 10-20-30 százalékos kulcs mellett. Magyarország versenyképessége akkor állítható helyre, ha az újraelosztás jelenlegi 50 százalék feletti szintje legalább 10 százalékponttal csökken, ami az állami kiadások lefaragása nélkül elképzelhetetlen. - Kiadáscsökkentés ebben az 1000-1200 milliárd forintos programban tételesen nem szerepel, ugyanakkor a jelzett 300 milliárd forintos adócsökkentési alapot nyilván azzal a céllal hozná létre a kormány, hogy ha a fehéredés nem hozza meg a kívánt bevételeket, akkor ennyivel csökkenti a kiadásokat. |
| Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője | - Az adócsökkentési program a kívánt irányban indult el, ugyanakkor jelentős kockázatot jelent a fehéredésre építő bevételi oldal. A gazdasági fehéredési program 2007-ben 80 milliárd forint többletbevételt hozott a költségvetésnek, de a jegybank szakértői éppen a héten közzétett inflációs jelentésükben aggályukat fejezték ki az összeggel kapcsolatban. - Bár a fehéredést illetve a láthatatlan gazdaságból származó jövedelmeket nagyon nehéz becsülni, tapasztalati tény, hogy az adó-, illetve járulékcsökkentés csak hosszabb távon hoz többletbevételéket. Mivel a munkaadói járulék öt százalékponttal való csökkentése egy év alatt 350 milliárd forintot jelent, ha ezt 2009. április elsejétől vezetik be, akkor 263 milliárd esik ki a költségvetésből, azaz ennyit kellene fehéredésből pótolni. |
| László Csaba, a KPMG partnere, a Medgyessy-kormány első pénzügyminisztere | - Bár korántsem látszik minden részlet – például az, hogyan, mekkora kapacitásbővítés után ellenőrzi majd az APEH a közterhek fizetése alól kibújókat –, soknak tűnik ez a gazdaságfehérítésből származó 1000-1200 milliárd forint ilyen rövid idő alatt. Az sem teljesen világos, honnan kerül elő az „első lökésnek” szánt 170-180 milliárd forint a költségvetésből, amikor a kormányfő a javaslat első ismertetésekor még kategorikusan kijelentette: nincsenek pluszforrások. - A járulékcsökkentés eredménye az első években aligha érződik majd, de bizonyára lesznek olyan vállalkozások, amelyeknek sokat segít. Első lépésként nem rossz, de a kezdeményezést mindenképp tovább kell vinni a következő időszakban. Nagy könnyebbség lenne a versenyszférában tevékenykedők számára, ha megszűnnének a kis adók, az osztalékadó 35 százalékos kulcsa, és bevezetnék – még ha egy magas összegnél is – a munkáltatók járulékfizetésének plafonját. Ezek a büdzsé szempontjából apró módosítások, de nagyban javíthatnák a közhangulatot, és egyelőre nem szerepelnek az adóprogramban. |
| Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke | - Az irány jó, ám lényegesen nagyobb lépésekkel, nagyobb kockázatot vállalva kellene haladni. Azokban a régióbeli országokban, ahol ezt megtették – ma már látszik –, meg is lett az eredménye. A gazdaságfehéredés eleve viszonylag megfoghatatlan kategória, akkor aztán végképp, ha időközben folyamatosan változnak a szabályok. A különadót például valószínűleg be sem kellett volna vezetni, ezért annak megszüntetése nem túl nagy fegyvertény. - A társasági adó 18 százalékra emelésének akkor lenne a költségvetés szempontjából is érezhető hatása, ha az adóleírás szabályai mindenkire egységesen vonatkoznának, és például a multinacionális nagyvállalatok adóterhelése az átlagos 11-13 százalékról szintén 18-ra emelkedne. A nagy cégek nem emelik majd jelentősen foglalkoztatottjaik számát a járulékcsökkentésnek köszönhetően, a kis- és középvállalkozások pedig minden bizonnyal osztalékként kezelik az így a kasszában maradó pénzt. Ez a javaslatcsomag a közgazdasági összefüggések szempontjából legalábbis kétséges. |
| Barcza György, a K&H Bank vezető közgazdásza | - Ha a GDP évente két százalékkal nő, akkor adócsökkentésre jövőre ennek felét, egy százalékot fordít a kormány, ami megközelítőleg 300 milliárd forint. Az adócsökkentési program reálértéken tartja a kiadásokat, ugyanakkor kiadáscsökkentést nem tartalmaz. - A magyar gazdaság alapproblémája az 50 százalék feletti adócentralizáció, amely legalább 10 százalékponttal magasabb a szlováknál. Ha az adócsökkentési program nem vált ütemet, akkor az ország csak 10 év múlva érheti el a szlovákok jelenlegi centralizációs mértékét, márpedig ez nem egy igazán vonzó perspektíva. - Ha négy százalékos gazdasági növekedés mellett, például 2003-ban vagy 2004-ben hirdetnek meg egy ilyen programot, akkor 2009-re már elérhető lett volna a 40 százalékos adócentralizáció, a mostani lassabb gazdasági növekedés mellett azonban ez csak 10 év alatt valósulhat meg. |
| Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója | - Nem lehet pontosan tudni, hogy lesznek-e még egyéb – esetleg adónövelő – elemek is a bejelentett csomagban. Az irány, amelyet a program kijelölt, alapvetően helyes, de az arra szánt összeghez hasonlóan gazdaságélénkítő hatása is csekély mértékű lesz. Pozitívumként kell kiemelni a vállalati különadó eltörlését, amelyet eleve csak ideiglenes jelleggel vezettek be. Ez sok külföldi befektető számára jelentett visszatartó erőt a további források bevonásához, így most okozhat némi beruházásélénkülést. - Úgy azonban, hogy semmilyen kiadási tételhez nem nyúl a kormány, nagyobb élénkítés nem képzelhető el. Kedvező, hogy az áfakulcshoz nem nyúl a csomag, mivel az abból eredő inflációs többlet több kárt okozott volna, mint amennyi előny az adócsökkentésből származhatna. |
| Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője | - A csomag korlátozott – nettó 150 milliárdos – mérete okán nem várható számottevő gazdasági hatás. A szociális kiadások olyan jellegű változtatása, amely érdemben növelné a versenyképességet, várhatóan nem történik, és a csekély kiadáscsökkentés is fűnyíró-elvű. A csomag inkább a vállalkozásoknak kedvez, a lakosságot érintő lépésével lényegében kiegyenlítik egymást. - Pozitívum, hogy a 3,2 százalékos jövő évi deficitcélt nem veszélyezteti a csomag, legfeljebb 0,2-0,3 százalékos túllövés lehet valószínű. A kiadási szerkezetváltás, főleg az önkormányzati rendszer racionalizálása hiányzik viszont a csomagból. A hosszabb távú növekedés ösztönzéséhez pedig elengedhetetlen lenne az oktatási rendszer struktúrájának átalakítása, a munkapiac igényeihez történő igazítása, de ez is csak jelszavakban szerepel a programban. |
Gazdasági mutatók
Augusztusban stagnált a GKI konjunktúraindexe: a felmérés szerint az üzleti várakozások nem változtak, a fogyasztói várakozások minimálisan romlottak. Továbbra sem javulnak a foglalkoztatási mutatók, minden vonatkozásban romlás figyelhető meg a tavalyi év azonos időszakához képest. Egy magyar munkanélküli átlagosan még mindig több mint másfél évig nem talál munkát. A gazdaság húzóerejét visszaadni hivatott beruházások továbbra is csökkenést mutatnak.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Foglalkoztatottság és munkanélküliség, KSH (2008. május-július) | - A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,6%-a, a 15–64 éveseknek 61,5%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 64,1%-a jelent meg a munkaerőpiacon. - 2008 május–júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 894 ezer volt, ami 54 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,9%-nak felelt meg, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. - A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 316 ezer volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,5 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő júniusban: EU-15: 6,9%, EU-27: 6,7%, Magyarország: 7,2%.) - A munkanélküliek 18,6%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, ez 0,8 százalékponttal magasabb, mint a megelőző évben. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,3%-nak felelt meg. - A munkanélküliek 49,7%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap. |
| Népmozgalom, KSH (2008. január-június) | - Az előzetes adatok szerint 2008 első félévében 47 925 gyermek született, 2,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A halálozások száma 66 074 volt, ami 2 százalékos csökkenés 2007. január-júniushoz képest. A természetes fogyás 18 149 fő volt, 2540-vel kevesebb az egy évvel korábbinál. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 35 ezer fő volt. |
| Beruházás, KSH (2008. II. negyedév) | - 2008 II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene – az előzetes számítások alapján – 2,1%-kal csökkent a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Folyó áron a beruházások teljesítményértéke 1026,5 milliárd forint volt. A nemzetgazdasági beruházások az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint – 1,1%-kal bővültek. 2008 első félévében összesen 1835,5 milliárd forintot költöttek beruházásra, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. |
| Ipari termelői árak, KSH (2008. július) | - Az ipar belföldi értékesítési árai 2008. júliusban az előző hónaphoz képest 1,2%-kal, a 2007. júliusival összehasonlítva 13,3%-kal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés árai az előző hónaphoz viszonyítva 2,1%-kal, az egy évvel korábbiakhoz mérten 3,4%-kal csökkentek. A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző hónapinál 0,7%-kal alacsonyabbak, az egy évvel korábbiaknál 3,7%-kal magasabbak voltak. |
| GKI konjunktúraindex, (2008. augusztus) | - Az üzleti szférán belül az ipari és építőipari bizalmi index kissé csökkent, a kereskedelmi és szolgáltatói viszont emelkedett, de a változás minden ágazatban nagyon kicsi. Az ipari bizalmi index augusztusi csökkenése ellenére az idei júniusi mélypont felett maradt. A gyengülésben elsősorban az elmúlt időszaki termelés és a saját termelésű készletállományok romló megítélése játszott szerepet. A rendelésállományról és a termelési kilátásokról alkotott vélemény érdemben nem változott. Romlott azonban az exportrendelések megítélése, miközben javult a foglalkoztatási szándék. - Az építőipari bizalmi index értéke augusztusban – kéthavi emelkedés után – csökkent. Miközben a termelési helyzet megítélése ismét javult, a rendelésállomány értékelése tovább romlott. Kissé kedvezőtlenebbé vált a foglalkoztatási hajlandóság is. - A kereskedelmi bizalmi index értéke 2008-ban szinte folyamatosan nő. Augusztusban az eladási pozíció minősítése enyhén, a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozások számottevően javultak, a készletszint megítélése azonban romlott. - A szolgáltató cégek várakozása július után augusztusban is javult. Miközben a várható forgalom megítélése sokkal kedvezőbb lett, az elmúlt három hónapra vonatkozó üzletmenet megítélése és a foglalkoztatási szándék enyhén pesszimistább lett. - Az iparban, az építőiparban és különösen a szolgáltató szférában az áremelési törekvés csökkent, a kereskedelmi cégek körében viszont emelkedett. Érezhetően csökkentek a lakosság inflációs várakozásai is. - Augusztusban a magyar gazdaság kilátásait több hónapi javuló tendencia után minden ágazatban kissé rosszabbnak tartották a válaszadók, mint júliusban, a fogyasztók véleménye azonban, ha minimálisan is, de javult. - A GKI fogyasztói bizalmi index értéke az áprilisi mélypont után júliusig folyamatosan nőtt, majd augusztusban minimálisan csökkent, gyakorlatilag stagnált. A július-augusztusi érték két éve a legmagasabb. Augusztusban a lakosság rövid távú megtakarítási képességét érezhetően, saját várható pénzügyi helyzetét némileg rosszabbnak látta, mint júliusban. A munkanélküliségtől való félelem viszont csökkent, s kedvezőbb lett a megélhetési költségekről alkotott vélemény is. |
| 2008 | ||||||||||||
| jan | feb | márc | ápr | máj | jún | júl | aug | |||||
| GKI fogyasztói bizalmi index | -47,8 | -47,6 | -52,4 | -55,4 | -52,3 | -46,1 | -42,9 | -43,5 | ||||
| GKI üzleti bizalmi index | -9,7 | -6,7 | -7,9 | -10,9 | -7,3 | -10,0 | -8,1 | -8,1 | ||||
| GKI konjunktúraindex | -19,6 | -17,3 | -19,5 | -22,5 | -19,0 | -19,4 | -17,1 | -17,3 | ||||
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.