Megérkezett Magyarországra a hitelpiaci válság
2008-10-09
A hitelpiaci válság jelei egyre nyilvánvalóbbak Magyarországon is, így leginkább ez a téma uralja a gazdaságpolitikai vitákat, politikai hasznot ebből a Fidesz remélhet, de csak rövid távon. A kormány benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét, azonban ha ellenzéki összefogással elfogadják az SZDSZ költségvetési plafonra vonatkozó javaslatát, akkor kénytelen lesz az egészet újratervezni a kabinet.
Monetáris politika
A jegybank kommunikációjának középpontjába az elmúlt hetekben az Egyesült Államokból induló hitelpiaci válság került: a múlt héten nyilatkozó Simor András után ezúttal Király Júlia próbálta megnyugtatni a lakosságot és a piaci szereplőket, mondván hogy a hazai bankrendszer stabil, a válságnak közvetlen hatása Magyarországon nem lesz.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Király Júlia, az MNB alelnöke | - Európa kevésbé szennyeződött, így védettebb a pénzügyi válságtól, mint az Egyesült Államok. Európa ma még védettebbnek tűnik: a piacok általános szennyeződése egyelőre csekélyebbnek látszik, az Európai Központi Bank időről időre sikerrel hárította el a bankközi piaci zavarokat, és az egyes európai államoknak gyors és hathatós intézkedéssel egyelőre többé-kevésbé sikerült izolálniuk egy-egy nehéz helyzetbe jutott pénzügyi intézményük problémáit. - A hazai bankrendszer erősnek és ellenállónak bizonyult, a hazai pénzügyi piacokra csak korlátozott mértékben tört be a vihar. Amit megéreztünk és amivel meg kell tanulnunk együtt élni, az a kockázatvállalás megdrágulása. - Az elmúlt évek gazdasági teljesítménye, adósságfelhalmozása miatt a befektetők szemében gazdaságunk gyakran még mindig sérülékeny, ezért finanszírozási költségünk jobban nőtt, árfolyamunk jobban ingadozott, állampapírpiacunk nagyobb turbulenciákat élt át, mint sok más, hozzánk hasonló fejlettségű országé. De bizalmi válság a bankrendszerben, a banki piacokon nincs - és ez megnyugtató. Ez a bankrendszer ma erős és sokktűrő. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Költségvetés |
| Hitelpiaci válság |
| Adócsökkentés |
A gazdaságpolitikai vitákat két téma uralta az elmúlt héten: a hitelpiaci válság hazai következményei és a jövő évi költségvetés. Az utóbbi aktualitását az adta, hogy hétfőn Veres János benyújtotta a büdzsé tervezetét: az abban leírt 3,2 százalékos hiánycél teljesíthetőnek tűnik, azonban a 3 százalékos növekedés prognózis túlzottan optimista. Ez hosszútávon gondot okozhat a kormánynak, ugyanis a tervezettől elmaradó növekedés támadási felület a gazdasági problémákért kizárólag a kabinetet okoló Fidesznek. Ráadásul elképzelhető, hogy az SZDSZ költségvetési plafonra vonatkozó javaslatát az ellenzéki pártok összefogásával fogják elfogadni –a kormány ugyanis nem támogatja a tervezetet-, ekkor pedig a kabinet kénytelen lesz egy hét alatt áttervezni a jövő évi költségvetést.
A hitelpiaci válság jelei egyre nyilvánvalóbban megjelennek hazánkban is. A kormány egyrészt csökkenteni igyekszik a probléma súlyát, másrészt bizonyítani akarja, hogy kisebbségből is képes lenne a helyzet kezelésére: a héten máris konkrét lépésekkel próbáltak segíteni a leginkább érintett kis- és középvállalkozásoknak. A Fidesz ezzel szemben pont arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy ilyen válságos helyzetben a felelőtlenség és veszélyes a kisebbségi kormány. Pusztán politikai szempontokat figyelembe véve a válság rövid távon kedvező a legnagyobb ellenzéki párt számára, hiszen a lakosság nagy része nem tud különbséget tenni külső és belső tényezők között, pusztán azt érzékeli, hogy a szocialisták vezetése alatt rosszul teljesít a gazdaság. Azonban ha a Fidesz kizárólag az MSZP-t teszi felelőssé a gyengébb teljesítményért, akkor esetleges kormányra kerülése esetén nehéz helyzetben lesz, hiszen a külső tényezőkkel szemben ők is tehetetlenek.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Veres János, pénzügyminiszter /hitelválság |
- Magyarországon a válságnak lesz növekedés-lassító és forrásszűkítő hatása, ám e két tényező kezelhető lesz. A kormány a múlt héten már hozott intézkedéseket a növekedéscsökkentő hatás kompenzálására. - 2009-es költségvetés ezekre a célokra tartalmaz forrásokat. Ezek felhasználását kell majd úgy szabályozni, hogy lehetőleg a leginkább érzékeny kis- és középvállalkozói kör juthasson forrásokhoz a következő évben. A büdzsé szigorú lesz, hiszen a 3,2 százalékos hiánycéltól nem tekinthet el Magyarország, de az adott célon belül, adott világgazdasági helyzetben megteendő intézkedéseket meg fogjuk tudni tenni, a költségvetésnek ehhez megvannak a megfelelő forrásai. |
| Veres János, pénzügyminiszter /hitelválság |
- Az OBA megfelelő forrásokkal rendelkezik, több mint 60 milliárd forint áll rendelkezésre ebben az alapban. - A magyar rendszer ráadásul előre befizetett összegeket tartalmaz, az utóbbi napokban olyan országokban volt szükség a kormányok beavatkozására, ahol a betétbiztosítási rendszer utólag befizetett összegre épül. Magyarországon minden intézkedés, minden szervezeti- és forrásfeltétel adott ahhoz, hogy a magyar betétesek befektetéseiket biztonságban tudhassák. |
| Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkár /hitelválság |
- Az amerikai válság hatására a londoni bankközi kamatláb (Libor) az utóbbi időben példátlan módon, 200 bázisponttal emelkedett, ami drágábbá teszi a bankközi piacokon is a hiteleket. - Az általános likviditási gondok miatt a magyar bankok, s rajtuk keresztül a cégek is nehezebben, drágábban jutnak hitelhez, s ez negatívan hathat az export alakulására és a reálgazdaság növekedésére is. Ha elfogadják a 700 milliárd dolláros amerikai költségvetési csomagot, akkor annak elsősorban bizalmi hatásai lesznek. |
| Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője /költségvetési plafon |
- Túl vagyunk az MSZP-vel, az MDF-fel és a Fidesszel való egyeztetéseken, mindhárom párt támogatásáról biztosított, hogy a költségvetési plafonra vonatkozó javaslatunk napirendre kerül a parlamentben, s a tárgyalások szakértői szinten folytatódnak. |
| Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter/hitelválság | - Sok évtizede nem tapasztalt gazdasági vihar napjait éltük, az első nagyobb hullámok azonban elültek. Az Országos Betétbiztosítási Alap hatmillió forintig garanciát nyújt a betéteseknek, a bankrendszer stabil, így elsődleges hatásai nem lesznek Magyarországra a krízisnek. - Természetesen várható, hogy az exportpiacok szűkülnek, és a hitelek drágulnak, amely főként a kis- és középvállalkozásokra lehet rossz hatással, ezért is nyújtotta be a kormánya a múlt hétvégén a kkv-kat támogató hatpontos csomagját. - A válságkezelés miatt az elmúlt hetekben mindenütt a világon megnövekedett az állam szerepe, ez tovább növeli a magyar parlament felelősségét is. Kiszámítható gazdaságpolitikára és higgadt, szakszerű politizálásra van szükség. |
| Varga Mihály, a Fidesz alelnöke/világgazdasági válság | - A kormány nem érti a kialakult helyzetet, nem látja be, hogy válsághelyzetben van Európa, és vele együtt Magyarország is. A szocialisták mai napig a téma elbagatellizálására törekednek, ahelyett, hogy végre felismernék a helyzet komolyságát. - A Fidesz elnökségi ülésén ismét megállapították: az energiaválságból élelmiszeriparii és financiális válsággá mélyülő folyamat igenis érinti Európát. Érezhető már az is, hogy a következő lépése ennek a válságsorozatnak egy reálgazdaságot érintő krízis lesz, ahol iparágak, vállalkozások és rajtuk keresztül munkahelyek kerülhetnek veszélybe. - Orbán Viktor már hónapokkal ezelőtt egy új helyzet várható kialakulásáról beszélt, amely számos kihívást hoz magával. Ezeknek pedig meg kell felelnie a kormánynak, fel kell készülnie a változásokra. - A Fidesz álláspontja szerint csak egy cselekvőképes, reagálóképes kormány tudja kordában tartani a Magyarországot is érintő. A krízist nem adónöveléssel, hanem éppen az adók csökkentésével lehet kezelni, a pénzt nem elvenni kell, hanem többet kell kint hagyni a vállalkozásoknál. Szükség van továbbá a pénzügyi felügyeleti rendszer szigorítására is. |
Elemzői kommentárok
Az elemzők minden témában pesszimisták: legtöbbjük szerint a hitelpiaci válságnak súlyos következményei lesznek, még a 700 milliárd dolláros segélycsomag megszavazása esetén is. Részben ennek köszönhetően a magyar gazdaság jövő évi növekedésével kapcsolatban is a legtöbben borúlátóak: mindenki csökkentette prognózisát, a Portfolio.hu felmérése szerint az elemzői konszenzus az idei évre 1,95 jövőre pedig 1,55 százalékos növekedést jósol.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató elemzője | - A magyar gazdaság kifelé araszol a gödörből, de ez is csak 2 százalékos gazdasági növekedést eredményezhet, miközben az egyensúlyi mutatók javulnak. - A Pénzügykutató lefelé módosította korábbi, idei évre vonatkozó 3 százalékos beruházási prognózisát 0,9 százalékra, ugyanakkor jövőre 4 százalékos ütemet vár. Az ipari termelés új, idei 4,2 százalékos növekedési mutatója is kisebb a tavasszal közölt 7 százaléknál. |
| GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúra-index | - Szeptemberben az ipari bizalmi index értéke jelentősen csökkent, s ezzel folytatódott az egész évre jellemző, az európai tendenciáknak megfelelő markáns romlás. Az elmúlt és a következő időszak termelésének, a rendelésállománynak – ezen belül különösen az exporténak – és a készleteknek a megítélése egyaránt romlott. Az áremelési szándék viszont enyhén csökkent, miközben a foglalkoztatási szándék (minimálisan) javult. - A magyar gazdaság kilátásait szeptemberben az ipari és építőipari cégek jelentősen rosszabbnak látták, mint egy hónappal korábban, a kereskedelmi cégek véleménye nem változott, a szolgáltatóké viszont javult. E tekintetben pesszimistább lett a lakosság is. - A GKI fogyasztói bizalmi index értéke 2008 júliusában – ha csak szerény mértékben is – de kitört két éve jellemző, rendkívül pesszimista sávból, s azóta lényegében változatlan. Szeptemberben különösen saját várható pénzügyi helyzetét látta reménytelibbnek a lakosság, de érezhetően tovább csökkentek az inflációs várakozásaik is. A megtakarítási lehetőségek minősítése viszont nem változott. |
| Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója | - Ha az amerikai képviselők nem fogadják el a csomagot, akkor várhatóan általános és kemény gazdasági recesszió lesz. Nem a csomag gazdasági hatása miatt – 700 milliárd dollár messze nem elég a problémák megoldásához –, hanem azért, mert elmélyül az amerikai bankrendszerrel kapcsolatos bizalmi válság. Ez pedig az egész világra kihat, mivel a bankrendszer is globális, és nem különül el amerikai vagy európai részre. - A válság rávilágít arra, hogy a nemzetközi pénzügyeket szigorúbban és multilaterális módon kell szabályozni. Olyan szabályozásra van szükség, amit az egész világon mindenki elfogad, s nem lesz például különálló az amerikai, az európai, s a ma legkevésbé szabályozott ázsiai reguláció. Az unió hosszabb távon akár jól is járhat a válsággal: egyrészt azért, mert ennek hatására az integráció elmélyülhet, másrészt Európa teret nyerhet az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. |
| Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője | - A 2008. júliusi export és import teljesítmény közötti 4 százalékpontos eltérés akár azt is jelentheti, hogy a hetedik hónapban a GDP 0,3 százalékát kitevő, külkereskedelmi mérlegtöbblet jelentős része elfogyhat 2008 végére. - Az import és export növekedésének, elmúlt években tapasztalt dinamikája 2008. második felében megfordult, így a kiviteli teljesítmény bővülése, jelentős visszaesés után 6-8 százalék lehet az év második felében, szemben a behozatal, várhatóan 10 százalékot meghaladó ütemével. - Az export dinamika visszaesése miatt a gazdasági növekedés 2 százalék körül marad 2008-ban, és 2009-ben sem lesz magasabb 2-2,5 százaléknál. A GDP bővülése leghamarabb 2010-ben haladhatja meg a 3 százalékot. |
| Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője | - A júliusi külkereskedelmi mérleget egy egyszeri kiadás is jelentősen rontotta: a magyarországi gázszolgáltatók az előző havinál 23 százalékkal több földgázt importáltak. A szolgáltatók igyekeztek az őszi, orosz áremelés előtt feltölteni készleteiket. - Az export bővülésében tapasztalt erős visszaesés mögött a külső dekonjunktúra áll. Magyarország számára kedvező lehet ugyanakkor, hogy a pénzügyi válságban leginkább érintett nyugat-európai országok mellett jelentős külkereskedelmi kapcsolatai vannak, a válságot kevésbé érző kelet-közép-európai országokkal is. - A pénzügyi válságot követő gazdasági recesszió hatására Magyarország növekedési kilátásai folyamatosan romlanak, így elképzelhető, hogy 2008-ban és 2009-ben is a GDP 2 százaléka alatt marad a gazdasági növekedés. |
| Csaba László, közgazdász | - Most még nem jelentene politikai kockázatot, ha a kormány az amerikai pénzügyi válságra hivatkozva visszavonná a jövő évi költségvetést. - A reális mértékű növekedéshez meg kell tervezni az adóbevételeket, de a kormány jelenleg olyan mértékű bevételtöbblettel számol, ami nincs összhangban a realitással. Például tavalyhoz képest tízszeresére teszik a gazdaság kifehéredéséből befolyó összeget, de ez az előrejelzés homokra épül. - A gazdasági növekedés felgyorsítása egy jófazonú gazdaságpolitikai reformmal lehetséges, amely tartalmazná a kiadáscsökkentést és az adóbevételek mérséklését is. |
| Joaquin Almunia, az EU pénzügyi biztosa | - Nagy kockázatot jelentene a jövő évi magyar deficitcél teljesítésére bármilyen, a költségvetési tervezetben már szereplő tételeken túli, további bevételcsökkentő javaslat. - A tervezetben kilátásba helyezett adócsökkentés jó irányba megy a növekedés ösztönzésének és a pénzügyi stabilitásnak a szempontjából, de további bevételkiesés már veszélyes lehetne a deficitre. |
Gazdasági mutatók
A gazdasági adatok tovább erősíthetik a borús kilátásokat: a külkereskedelemben megfordult a tendencia, csökken az export és növekszik az import, így elképzelhető, hogy a külkereskedelmi mérleg többlete elfogy az év végére. Ennek eredményeként továbbra is visszaesőben van az ipar. Optimizmusra csupán a szigorú költségvetési fegyelem adhat okot.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Ipari termelés, KSH | - Előzetes adatok alapján az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva 2008 augusztusában 5,9 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva pedig 1,2 százalékkal csökkent. - Az első hét hónapban az ipari export 7,1 százalékkal, júliusban pedig 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. - Az ipari termelés tavaly augusztusban 9,5 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 12,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. |
| Foglalkoztatottság, KSH | - A tartós munkaerőhiány a korábbi évekhez képest 2-3 ezer álláshellyel nőtt 2008. második negyedévében, így közel 38 ezer munkahely maradt tartósan betöltetlen. - A munkaerő iránti kereslet szezonális alakulásának köszönhetően a 2008. második negyedévében betöltésre váró álláshelyek száma 10 százalékkal kevesebb volt, mint az előző negyedévben, valamint 4,6 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakától. - A vállalatok a betölthető munkahelyek mintegy háromnegyed részére felsőfokú végzettséggel, illetve valamilyen szakképzettséggel rendelkező álláskeresőt "igényeltek"; irodai, ügyviteli munkát tartalmazó munkahely 6400 maradt betöltetlen. A költségvetési intézmények üres álláshelyeinek mintegy fele az egészségügyben és a szociális ellátásban jelentkezett, ahol elsősorban a szakképzett munkaerő iránt volt kereslet. |
| Külkereskedelem, KSH | - Az előzetesen közöltnél mintegy 126,1 millió euróval alacsonyabb, 100,9 millió euró (26,7 milliárd forint) volt az idén az első hét hónapban a külkereskedelmi termékforgalom többlete, szemben az egy évvel korábbi, 280,7 millió euró (70,5 milliárd forint) hiánnyal. - Az idén január-júniusban a külkereskedelmi mérleg 466 millió eurós (116 milliárd forint) többletet mutatott, ez 631 millió eurós (157 milliárd forint) javulást jelent a 2007. január-júniusi 165 millió eurós (41 milliárd forint) hiányhoz képest. Tavaly az első hét hónapban a külkereskedelmi mérleg hiánya 619,6 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 1,597 milliárd euróval. - Az idén júliusban a külkereskedelmi termékforgalom 6,113 milliárd euró (1424 milliárd forint) kivitel és 6,478 milliárd euró (1513 milliárd forint) behozatal mellett 365,1 millió euró (89,5 milliárd forint) hiánnyal zárt. |
| Költségvetési hiány, Pénzügyminisztérium | - A Pénzügyminisztérium prognózisában szereplő 80.5 milliárd forinttal szemben 58.4 milliárd forintot tett ki szeptemberben az államháztartás hiánya (önkormányzatok nélkül, pénzforgalmi szemléletben). - Az év kilencedik hónapjában a központi költségvetés 52.3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 4.4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 1.7 milliárd forintos hiánnyal zártak. - Szeptember végéig az államháztartás hiánya - szintén helyi önkormányzatok nélküli, pénzforgalmi szemléletben - 731 milliárd forint lett, ami a teljes éves aktuális hiányelőirányzat 70.8%-át teszi ki. |
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.