Gejzírkitörések Magyarországon?
Ahogy igyekezett Magyarország lemosni magáról az izlandi hasonlatot, úgy került egyre közelebb hozzá. A hétfői kamattartás után hatalmas meglepetést keltett a szerdai 300 bázispontos kamatemelés, amely egyelőre megállította a forint gyengülését, kérdéses azonban, sikerül-e középtávon is mederben tartani a hazai fizetőeszközt. A kormány megállapodást kötött a bankszövetséggel a hiteladósok védelme érdekében. Monetáris politika
A monetáris tanács hétfőn – a várakozásoknak tökéletesen megfelelően – 8,5%-on tartotta a kamatszintet, a forint rohamos gyengülése következtében azonban szerdán 300 bázispontos rendkívüli kamatemelést eszközölt, továbbá az eddigi +/- 1 százalékpontról +/- fél százalékpontra szűkítette az irányadó kamatláb körüli ún. kamatfolyosót, ami a piaci likviditás fokozását támogató lépés. A kockázatos lépés szerdán csak félig-meddig bizonyult hatékonynak: sikerült a 280 forintos szint alá parancsolnia az euró árfolyamát, látványos erősödés azonban nem következett be. A beavatkozást ugyanakkor csak a jövő heti fejlemények ismeretében lehet értékelni.
A vizsgált hét kevés jó híreinek egyike, hogy az infláció további mérséklődése várható, azonban a jelenlegi percről-perce változó helyzetben ez a tényező is bizonytalan.
Nyilatkozó | Nyilatkozat |
Simor András, az MNB elnöke (október 20.) | - A Monetáris Tanács hétfői ülésén nem volt más javaslat az alapkamat változatlanul hagyásán kívül. A jelenlegi pénzügyi piaci környezetben a monetáris tanács szükségesnek ítéli a szigorú monetáris kondíciók fenntartását. - A gazdasági folyamatokat áttekintve a monetáris tanács úgy látja, hogy az infláció – az elmúlt időszakban megfigyelt tendencia folytatásaként – tovább mérséklődhet, miközben a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat. A várható nemzetközi gazdasági folyamatok növelik annak a valószínűségét, hogy az olaj-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak tartósan csökkennek. A hazai dezinflációhoz ezek mellett a gazdaság növekedésének az európai dekonjunktúrából, valamint a belföldi hitelezés visszafogásából eredő lassulása is hozzájárul. |
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője (október 21.) | - Túl nyugodtak a hazai piaci szereplők, nem alakult ki olyan pánik a magyar piacon, ami a forint elleni spekulációt tovább gerjeszthetné. Jól jön a kétnapos szünet a hazai kereskedésben, és közel a trendforduló. - A forint gyengélkedése egy spekulációs buborék, ami hamarosan kipukkanhat. A spekuláció ugyanis csak akkor gerjeszthető tovább, ha van olyan szereplő, aki 290-es, vagy 300-as szinten is hajlandó forintot venni. Ehhez azonban a hazai gazdasági szereplők túl nyugodtak, így rövidesen kifulladás várható. - A kipukkadáshoz az kell, hogy a következő két napban a forint járja a saját útját, az sem baj, ha a magyar szereplők hiányában teljesen illikvid piacon akár a 290-et is megcsípi az árfolyam. Ezek után az erő kifogy a spekulációból, és néhány hét alatt jelentős korrekció következhet be a forint árfolyamában. |
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere (október 22.) | - Radikális lépésre volt szükség. Az irányadó kamat 300 bázisponttal 11,5%-ra történő emelése mögött egyértelműen az elmúlt napok drasztikus forintgyengülése áll. A jegybank feltehetően megpróbálja megakadályozni, hogy ezeken a gyengébb szinteken stabilizálódjon az euró-forint árfolyam. Magyarország az elmúlt napok során a globális piacok középpontjába került, a mai napon a külföldi média folyamatosan az ország gazdasági válságával foglalkozott, így radikális lépésre volt szükség. Feltehetően az MNB az elmúlt napok során már devizapiaci intervenciót is alkalmazott láthatóan kellő eredmény nélkül. A jelen helyzetben ugyanakkor nem vehető biztosra a kamatemelés eredménye, hiszen a globális likviditás teljesen kiszáradt, így nem automatikus, hogy a magasabb kamat növeli a keresletet a forinteszközök iránt. |
Tóth Gyula, az Unicredit elemzője (október 22.) | - A magyar állampapírpiac jelenlegi problémáinak fényében továbbra is úgy gondoljuk, hogy a lépés önmagában nem lehet a jegybank elsődleges választása, a kamatemelés hatékonyabbá tételéhez más eszközök bevetése is szükséges. Éppen ezért a Nemzetközi Valutaalappal történő megegyezés lezárása már nagyon közel lehet. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
Gazdasági válság |
Költségvetés |
Lex Mol |
A hétvégi nemzeti csúcs szinte teljesen következmények nélküli maradt, a válság egyre erőteljesebb hatása azonban cselekvésre ösztönözte mind a jegybankot, mind a kormányt. A drasztikus jegybanki kamatemelés után alkut kötöttek a kormány és a magyar kereskedelmi bankok vezetői a magyarországi lakossági devizahitelesek érdekeinek védelme érdekében. A kormány továbbá támogatja a Magyar Nemzeti Bankot abban, hogy minden lépést megtegyen, amit a forint védelmében szükségesnek lát.
A hiteladósok pánikszerű védelme, a költségvetés átírása, az adócsökkentés és adóegyszerűsítés elhalasztása, mind a gazdaság rövid távú túlélését segítő intézkedések, amelyek azonban nem biztos, hogy elegendőek bizonyulnak a drasztikus hatások mérséklésére. A Fidesz minden gazdasági szakvéleménnyel szembemenve továbbra is a lényeges, kiadáscsökkentés nélküli adócsökkentés szükségességét hangoztatja, a kormányénál fájdalmasabb intézkedések sorát követeli azonban az MDF. Révbe érhet a költségvetési plafon és a költségvetési tanács, az MDF és az SZDSZ viszonylagos konstruktivitása pedig egyre valószínűbbé teszi a költségvetés elfogadását.
Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök / a kormány és a Magyar Bankszövetség közötti alku |
1. A hiteladós kérésére a törlesztőrészletek rögzítése mellett a törlesztési időszak változtatását, meghosszabbítását engedélyezik a bankok annak érdekében, hogy ha valaki úgy építette be a családi költségvetésbe, hogy a törlesztés 20-30-40 ezer forintot visz el, akkor a hektikus árfolyammozgás, a nemzeti valuta gyengülése ne okozzon elviselhetetlen terhet. 2. Ha valakinek devizaadóssága van, és úgy gondolja a kialakult helyzetben, hogy túlságosan nagy kockázatot jelent az árfolyamok nagy kilengése, hogy szeretne több biztonságot nyújtó hitelszerződést, akkor áttérhet forinthitelre, és ekkor a bankok elfogadják azt, hogy ezt külön költség felszámítása nélkül megteszik. 3. Ha valaki alapvetően önhibáján kívül nehézségbe kerül, és nem tudja vállalni a törlesztést (pl. munkahely elvesztése miatt), akkor a bankok készek arra, hogy az adós kérésére a törlesztést átmenetileg csökkentsék, vagy fel is függesszék, egyedi döntések alapján. |
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök /gazdasági válság, költségvetés |
- Ha a pénzügyi válság miatt az az elemzői konszenzus alakulna ki, hogy még nagyobb mértékben csökkenteni kell a kormánynak a 2009-es költségvetés hiányát a külső sérülékenység mérséklése érdekében, akkor egy percig sem haboznánk még egyszer átdolgoztatni a törvényjavaslatot. - A jegybanknak és a kormánynak is sokfajta eszköz áll a rendelkezésére, hogy kezelje a helyzetet. Ezek az intézmények folyamatosan elemzik a kialakult helyzetet, és ha a vezetőik úgy látják, hogy beavatkozásra van szükség, akkor ezt meg fogják tenni. |
Veres János pénzügyminiszter /költségvetés |
- A büdzsé 1,2 százalékos növekedésre épül. - A GDP-arányos hiány 3,2 helyett 2,9 százalékos lesz. - Az infláció 4,3 százalékról 3,9 százalékra csökken. - A lakossági fogyasztás jövőre alig növekedhet, a korábbi élénkülést előrevetítő prognózison jelentősen rontott a kormány: 1,9%-ról 0,3%-ra mérséklődött a prognosztizált bővülés. - A nyugdíjak nem a tervezett 5,6 százalékkal, csak a prognosztizált infláció mértékében, 3,9 százalékkal nőnek, csakúgy, mint a családi pótlék. |
Kóka János, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetője /költségvetés |
- Új, az adórendszer egyszerűsítését és a gazdaság kifehérítését szolgáló törvény benyújtására kéri fel a kormányt az öt parlamenti párt. - A pártok abban is egyetértettek, hogy az MSZP és az MDF közös módosító javaslatában megfogalmazotthoz képest szigorúbb költségvetési plafon meghatározására van szükség, vagyis még jobban mérsékelni kell jövőre a kiadásokat, és létre kell hozni egy stabilitási és adóreformalapot. - A pártok alapvetően megegyeztek a költségvetési tanács összetételében: biztosan delegál a tanácsba egy tagot a köztársasági elnök, valamint a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék. |
Simor András, az MNB elnöke / gazdasági válság | - Az eddig megtett – kormányzati és jegybanki lépések – nem alapvetően a forint árfolyamának erősítését célozták, hanem azt, hogy a pénz- és tőkepiacok szegmensei működhessenek. Nem azért kötöttünk megállapodást az Európai Központi Bankkal az 5 milliárd eurós hitellehetőségről, mert erre most szükség van, ezt végső mentsvárnak tekintjük. A jegybank azonban figyelemmel kíséri a forint árfolyamát és, ha úgy látja, hogy az veszélyezteti az inflációs cél elérését, vagy a pénzügyi stabilitást, közbe fog lépni. Ma még azonban nem világos, hogy a forint gyengülése átmeneti, vagy trendszerű folyamatot jelent, de fundamentális okok nem indokolják a gyengülést. - Nem érzem úgy, hogy a devizahiteleseket meg kellene menteni. Volt már ennél nagyobb forintárfolyam-kilengés is, akkor sem nőtt meg jelentősen a hitelek törlesztőrészlete. Tudomásul kell venni, hogy nincs ingyen ebéd, olyan megoldás nincs, ami senkinek nem kerül pénzbe. - Az ország kedvezőtlen megítéléséért különösen a 2002-2006 közötti rossz gazdaságpolitika okolható, a lakosság magas devizahitel-állománya, illetve az ugyancsak magas rövid lejáratú külső adósságállomány is ront rajta. A gazdaságpolitikában kedvező folyamatok indultak be, a piac azonban tart a visszarendeződéstől. A piac túlértékeli a lakossági devizahitelek kockázatát, mivel Magyarországon a devizahitelezés sokkal konzervatívabban, szigorúbban folyt, mint más országokban. - A jelenlegi helyzetben csak óvatosan lehet adócsökkentésről beszélni, úgy, hogy az ne veszélyeztesse a stabilitást. Szükség van ugyan a terhek csökkentésére, de csak a kiadáscsökkentéssel egy időben, vagy inkább ez után nyílik rá lehetőség. A módosított költségvetésben csak néhány kiadáscsökkentő intézkedés történt, de ez csak annyira elég, hogy a deficitcélt néhány tizedponttal lejjebb lehessen vinni, ennek csak prezentációs célja van, így az idei év végétől az ország teljesítheti a maastrichti kritériumot és kikerülhet a túlzott deficiteljárás alól. Ennek üzenetértéke van. - A tankönyvek szerint recesszió közeli állapotban a költségvetésnek költenie kell a növekedés fenntartásához, ez azonban Magyarországra nem igaz, a túl magas államadósság és költségvetési hiány miatt. Ezért a növekedést más eszközökkel, a strukturális reformokkal kell beindítani. Remélem, hogy ezt a politikai erők is felismerik, csakúgy mint azt, hogy ebben a helyzetben mindenkinek kompromisszumot kell hoznia. |
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára / költségvetés |
- 13,5 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal számol októberre a Pénzügyminisztérium az államháztartásban a helyi önkormányzatok nélkül. Ezzel az első 10 hónap összesített deficitje 745,4 milliárd forint lesz. A tárca múlt heti jelzése alapján az idénre is csökkentett éves deficitcél 928,9 milliárd forintos nominális értéket jelent az eddigi 1031,9 milliárd forint helyett. - A tárca által a múlt héten jelzetteknek, illetve a szombaton benyújtott, átdolgozott 2009-es költségvetési törvényjavaslatban található információknak megfelelően az idei évre eddig hivatalos GDP-növekedési prognózis 2,4%-ról 1,8%-ra csökken, illetve az éves átlagos inflációra vonatkozó prognózis 6,5%-ról 6,4%-ra módosul. Az idei évi eredményszemléletű államháztartási hiánycél a GDP arányában 3,8%-ról 3,4%-ra csökken egy 103 milliárd forintos kiadásvisszafogási intézkedéscsomag segítségével. Ez úgy jön össze, hogy a fejezeti egyensúlyi tartalékokból az eddig fel nem használt 57 milliárd forint zárolásra kerül, a központi egyensúlyi tartalék 20 milliárdos keretének zárolása is bekövetkezik, továbbá az uniós társfinanszírozásnál, és az elkülönített állami pénzalapoknál összesen 26 milliárd forintot tervez megtakarítani a PM. |
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke / gazdasági válság |
- Az elmúlt időszakban a kormány a forintot mesterségesen erős állapotban tartotta, ha viszont az árfolyam a reális áron mozgott volna 250 és 260 forint között, akkor a jelenlegi 274 forintos euróárfolyam nem keltené az összeomlás érzését, és nem alakult volna ki rossz pszichózis. - A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogyha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a megoldása a forintválságnak. Ezzel a bizalmi helyzettel, amiben most a miniszterelnök és kormány van, nem lehet a forint esését megakadályozni. A bizalmi válságot a rossz vezetés okozza, egy jobb vezetéssel viszont megoldható a bizalmi válság, megvédhető a forint is. - Egy 10 milliárd eurós növekedési programra van szükség, amelyből 5 milliárd az adócsökkentés, és 5 milliárd az európai uniós pénz lenne. |
Dávid Ibolya, az MDF elnöke /gazdasági válság |
- Egy évig be kell fagyasztani a nyugdíjakat, a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, s erről a munkaadóknak és a munkavállalóknak is meg kell állapodniuk a versenyszférára vonatkozóan. Egy évre fel kell függeszteni a 13. havi nyugdíj kifizetését. A közszférában el kell törölni az idei jutalmakat, bónuszokat. - Fel kell függeszteni a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnénk - Az így megtakarított kiadások ellentételeként meg kell szüntetni a 4 százalékos szolidaritási adót, a kis- és középméretű vállalkozások részére be lehet indítani egy 150 milliárd forintos hiteltámogatási programot, 2010-től pedig el lehet kezdeni az adóreformot is. |
Avarkeszi Dezső, az IRM államtitkára / Lex Mol | - A törvény módosításának célja az Európai Bizottság által megalapozottan kifogásolt rendelkezések hatályon kívül helyezése, ami elősegítheti a bizottság által Magyarország ellen 2007. november 13-án indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetését. A törvényjavaslat által érintett kisebb korrekciók az Európai Bizottsággal kötött kompromisszum eredményei, amelyek nem veszélyeztetik a törvény eredeti célját, vagyis a magyarországi stratégiai vállalatok ellenséges felvásárlásának megakadályozását. |
Elemzői kommentárok
Az ICEG véleménye szerint a prognózisok szavatossága mindössze három hét, a vizsgált időszak azonban azt bizonyította be, hogy még ennél is rövidebb. Egyre erősödik az a vélekedés, hogy jövő évben nem csak lelassul, de el is marad a növekedés, az elemzők a jövőben várhatóan egyre nyíltabban beszélnek a recesszió veszélyéről is.
Elemző | Legfontosabb állítások |
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója | - A forintárfolyam stabilizálódásához szigorú államháztartásra és a lakosság megtakarítási hajlandóságának számottevő növekedésére van szükség. Nem kizárt, hogy tovább kell csökkenteni a költségvetés hiánycélját. A magyar gazdaságpolitikának rövid távon a növekedés helyett a stabilitásra kell koncentrálnia. 2009-ben nulla százalékos GDP-növekedés várható, de az is lehetséges, hogy csökkeni fog a nemzeti össztermék. A devizahitelek magas hazai szintje valóban kockázatot jelent a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából, ám azonnali és teljes leállításuk még súlyosabb következményekkel járna. |
Pellényi Gábor, az ICEG European Center kutatója | - A prognózisok szavatossága mindössze három hét; ennyi idő alatt a Világbank legutóbbi világgazdasági elemzése is elavult. Az ICEG legfrissebb előrejelzése 1,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,8 százalékos inflációval, 8 százalékra ugró munkanélküliséggel számol. Az év végéig el kell felejteni az adócsökkentést, annak a híre önmagában is növelné a befektetők kockázatérzetét. |
Gazdasági mutatók
Továbbra is jelentős az építőipar visszaesése, bár április óta az augusztusi 6,3% a legalacsonyabb érték. Augusztusban az előző hónaphoz képest stagnált a kiskereskedelmi forgalom – három hónap után tehát megállt a csökkenés. Az év első nyolc hónapjának adatai alapján a reálkeresetek érzékelhetetlen mértékben emelkedtek.
Mutató fajtája | Adatok |
Létszám és kereset, KSH (2008. január-augusztus) | - Az év első nyolc hónapjában a költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 944 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,5%-kal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,1%-kal emelkedett. - A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 8 hónapjában 195.500 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188.700 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 215.900 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 8,0%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 5,7%-kal, a versenyszférában dolgozóké pedig 9,4%-kal volt magasabb. Augusztusban a bruttó átlagkeresetek 7,2%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. - Január–augusztusban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120.400 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89.500 Ft-nak, a szellemi foglalkozásúaké 154.800 Ft-nak felelt meg. A nettó kereset így átlagosan 7,1%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,1%-os, a költségvetési szervezeteket pedig 5,5 %-os növekedés jellemezte. - A 206.900 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 8,4%-kal volt magasabb az előző év január–augusztusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5%-ot tett ki. - A január–augusztusi reálkereset (a fogyasztóiár-index 6,8%-os növekedése mellett) 0,3%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. |
Építőipar, KSH (2008. augusztus) | - Az építőipari termelés volumene 2008 augusztusában kiigazítatlan adatok alapján 6,3%-kal, munkanaptényezővel kiigazítva 4,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Összehasonlításul: a tavaly augusztusi visszaesés 15,6%-os volt. - Szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva a termelés 3,8%-kal haladta meg az előző havit. Az év első nyolc hónapjában a termelés 10,2%-kal maradt el a 2007. azonos időszakitól. |
Kiskereskedelem, KSH (2008. augusztus) | - Augusztusban az előző hónaphoz képest stagnált a kiskereskedelmi forgalom, tavaly augusztushoz képest azonban 1,4 százalékos a volumen esése. |