Ellentétes tendenciák a pártpreferenciákban

Októberben a közvélemény-kutatások adatai alapján a kormánypárt támogatottsága nőtt, míg a Fideszé nem változott érdemben. Az MSZP erősödése különösen a pártot választó biztos szavazók körében mondható jelentősnek, ami arra utal, hogy a miniszterelnök válságkezelő politikája valamelyest aktivizálta a baloldali szimpatizánsokat. Az MDF iránti bizalom - vélhetően a lehallgatási ügy és az elnökválasztás kapcsán kialakult belső feszültségek, valamint Lengyel Zoltán frakcióba kerülésének következtében - érezhetően csökkent. Az SZDSZ szavazóbázisa pedig egyetlen intézet mérése szerint sem haladja meg a kettő százalékot.

A pénzügyi válság eddigi kormányzati kezelése erősítette a miniszterelnök pozícióját, pártján belüli helyzetét pedig még inkább stabilizálhatja, hogy a közvélemény-kutatók mérései alapján javult az MSZP megítélése. Októberben a négy nagy intézet mindegyike szerint erősödött az MSZP támogatottsága, a teljes népesség és a biztos szavazó pártválasztók körében egyaránt. Utóbbi kategóriában a Századvég-Forsense 7, míg a Tárki 6 százalékpontos növekedést mért.

A legnagyobb ellenzéki párt bázisa - az előző hónaphoz hasonlóan - csupán kis mértékben változott. A pártot választani tudó biztos szavazók 58-65 százaléka szavazna a Fideszre egy mostani választáson. A választókorú lakosság körében a párt előnye legalább 10 százalék. A Medián - ahol a legnagyobb a pártot választani tudók aránya - kutatása szerint Orbán Viktor pártja 23 százalékkal előzi meg az MSZP-t.

Amennyiben a pártpreferenciák alapján az MSZP-t az elmúlt hónap nyertesének tekintjük, akkor a vesztes egyértelműen az MDF. Támogatottsága egyik bázison sem haladja meg a három százalékot. A Századvég-Forsense a választókorú népesség és a biztos szavazó pártválasztók között is csupán 1 százalékot mért. Két intézet - a Medián és a Szonda-Ipsos - felmérése alapján éri el a három százalékot a Dávid Ibolya vezette párt támogatottsága. Lengyel Zoltán belépése az MDF-frakcióba (október 13.) csak részben befolyásolhatta az eredményeket, a megkérdezések mintegy fele korábban lezajlott.

A volt koalíciós partner SZDSZ támogatottsága további veszteségeket szenvedett el, a vizsgált közvélemény-kutatások 1-2 százalékosra becsülik a párt szavazótáborát. A parlamenten kívüli pártok támogatottságát részletesen csak a Szonda-Ipsos vizsgálja.

Érdemes megjegyezni, hogy a biztos szavazó pártválasztók között a Jobbik stabilan mérhető párttá vált, az elmúlt két hónap mindegyikében 2 százalékot ért el. Ez jelzi azt is, hogy a Magyar Gárda kettészakadása körül kialakult belső konfliktus nem érintette hátrányosan a radikális pártot.

1. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztosan szavazó, pártot választani tudók között 2008 folyamán 

 

 

A Publicus Intézet október elején végzett felmérése szerint a választók többsége nem tudja, hogy ma hazánkban melyik párt van kormányon. Arra a kérdésre, hogy mely párt(ok)ból áll a kormány, a megkérdezettek csupán 43 százaléka válaszolt helyesen. A válaszadók negyede szerint még mindig MSZP-SZDSZ koalíció van, hat százalékuk pedig úgy gondolja, hogy az országot az MSZP-Fidesz nagykoalíció kormányozza.