Ellenzéki koalíció az adócsomag mögött
Az országgyűlés elfogadta a jövő évi adócsomagot, a többséghez ezúttal MDF-es, független, fideszes és KDNP-s képviselők is hozzájárultak. A szocialista kormány mostani lendületét a Nemzeti Csúcs összehívása óta fentartott kompromisszumos politikai stratégia folytatásával és a reformok újbóli meghirdetésével kívánja fenntartani. A Fidesz gazdaságpolitikai szempontból visszatért a 2006-os kampányában megfogalmazott üzeneteihez. Az SZDSZ és az MDF, a kormányt kisegítő parlamenti politizálása között az a legfőbb különbség, hogy az SZDSZ egységesen szavazott az költségvetés fő számaira és az adótörvényekre is, míg az MDF megosztott volt, ami nem pártszerű működésre utal.
Monetáris politika
Király Júlia, a Nemzeti Bank alelnöke a héten úgy nyilatkozott, hogy válsághelyzetben a forint árfolyamának stabilitása a legfontosabb: ezzel vélhetően jelezni kívánta, hogy az MNB a későbbiekben is lépni fog a hazai fizetőeszköz elleni támadás esetén, és kamatcsökkentést is csak akkor hajt végre, ha az nem veszélyezteti az árfolyamot.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Király Júlia, az MNB alelnöke | - A jegybank nem az inflációs félelmek miatt, hanem a pénzügyi stabilitás érdekében döntött október 22-én 300 bázispontos kamatemelésről. A Lehman Brothers szeptember 15-i csődje előtt csak pénzügyi turbulencia jellemezte a világot, azóta pénzügyi válságról, totális bizalom vesztésről van szó. - Az Európai Unió dezintegrálta a nem euróövezeti tagokat, így Magyarországot is, amikor csak az euróövezet tagjai fölé emelt ernyőt. - A gazdaság szereplői számára a forint árfolyamának stabilitása igen fontos. Háborús időkben a forint volatilitása azaz árfolyamának kilengése a legnagyobb ellenfelünk. - A mai helyzetben a jegybank egyik feladata, hogy működtesse a pénzügyi rendszert, s az első eredményként könyvelte el, hogy már van egyhetes pénz az euró piacon. - A jelenlegi előrejelzés szerint 2010-re az árstabilitást jelentő 3 százalékra csökken. Az MNB prognózisa szerint a GDP jövőre 1,7 százalékkal esik vissza, az optimista forgatókönyv nulla közeli visszaesést jelez, 2010-ben 0,5 százalékos növekedés várható, az optimista változat 2,0 százalék. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Gazdasági válság |
| Adóreform |
| Költségvetés |
A héten a parlament elfogadta jövő évi adómódosításokat. A költségvetés keretszámairól való szavazáshoz hasonlóan most is a kormány akarata érvényesült, még ha a többség összetétele ezúttal más is volt: az SZDSZ nem szavazott a javaslatok mellett, támogatta azt viszont néhány MDF-es, a legnagyobb ellenzéki pártból korábban kilépett két független, valamint sajtóhírek szerint tévedésből két Fideszes és egy KDNP-s képviselő is.
Maga az adócsomag forradalmi változásokat nem tartalmazott, néhány egyszerűsítés és a fekete gazdaság elleni büntetés jelent csupán újdonságot. Gyurcsány Ferenc nem akarja hagyni, hogy a kormány az akut válság elmúltával veszítsen lendületéből, így egyre többet beszél egy újabb reformszakasz kezdetéről. Ennek keretében politikai szempontból nyílvánvalóan nem véletlen az önkormányzati reform hangsúlyozása: ennek elfogadásához ugyanis kétharmados többség szükséges, ráadásul az önkormányzatok többségében Fideszes képviselők ülnek, így könnyebben hárítható a felelősség az ellenzékre.
A Fidesz továbbra is azzal érvel, hogy a kormány szembemegy az európai trendekkel, hiszen gazdaságélénkítés helyett megszorít. Míg korábban az állt a középpontban, hogy a válság az elmúlt hat év hibái miatt érte nehéz helyzetben az országot, addig mostanra inkább a kríziskezelő döntéseket támadják. A legnagyobb ellenzéki párt bírálta a szocialistákat a 13. havi juttatások elvonásáért, hiszen így felszippanthatják az emiatt csalódott szavazókat is.
A SZDSZ taktikai okokból nem szavazta meg az adótörvényeket, mert így továbbra is megtarthatta ellenzéki arcát. Mind Fodor Gábor, mind Kóka János indul a frakcióvezetői posztért, ami újra felerősítheti a belső vitákat, melyek közül az egyik legfontosabb a kormányhoz való viszony lehet.
Az örökösödési illeték eltörlése fejében megszavazott adótörvények kapcsán az MDF nem tudta látványossá magyarázó erejűvé tenni a kormánnyal kötött politikai kompromisszumát, annak ellenére sem, hogy szorosan kötődő ügyről van szó, mely sikerként mutatható fel egy többéves alkufolyamat után.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára /gazdasági válság |
- A válság kezelésére, a gazdasági stabilitás biztosítására a kormány hat pontból álló tervet állított össze, amelynek megvalósítására az európai uniós pénzek átcsoportosításával 1400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. - A stabilitás érdekében a kiemelt feladatok között szerepel a munkahelyek megtartása, az új munkahelyek teremtésére a vállalkozókat járulékcsökkentő konstrukciók bevezetésével igyekszik érdekeltté tenni a kormányzat. |
| Gyurcsány Ferenc miniszterelnök /adóreform |
- Én tudom, hogy a választóknak kedvezne, ha azt mondanám, hogy lesz adócsökkentés, és ennek máshol nincs következménye, de nem mondanék igazat a választóknak. Csak azért, hogy a választók népszerűt halljanak tőlem, nem hazudhatok nekik. |
| Gyurcsány Ferenc miniszterelnök /gazdasági kilátások |
- A tegnapi parlamenti szavazás igazolta és a december 15-i költségvetési zárószavazás igazolni fogja az önálló szocialista kormány cselekvőképességét. Ezt a cselekvőképességet pedig arra kell használni, hogy visszatérjünk a változások és reformok politikájához. - Kabinetem nem kíván kétszer ugyanabba a folyóba lépni, így széleskörű társadalmi egyeztetés fogja megelőzni a reformokat, s csak azokat valósítjuk meg, melyhez megszerzik a társadalmi többséget. - Az adórendszer átalakítása, belső átcsoportosítása szükséges. Ennek megfelelően már tavasszal megállapodást szeretnék kötni a következő két év intézkedéseiről. Csak átcsoportosításra látok lehetőséget, általános adócsökkentésre nem. - A szociális rendszerre fordítható kiadások csökkentésére nem látok lehetőséget. - A felsorolt intézkedéseknek nem csupán társadalmon és kormányon keresztül kell átívelnie, hanem pártokon és ciklusokon át is. |
| Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője /adócsomag |
- Azt javaslom az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportjának, ne szavazzák meg a kormány jövő évi adócsomagját. A javaslatok nem segítik a munkahelyteremtést, nem egyszerűsítenek. A szabad demokraták önálló javaslatokat készítenek, amelyek az adóreform megkezdését, a járulékfajták csökkentését, a kivételek és mentességek körének szűkítését, a vállalkozásokat és az élőmunkát terhelő közterhek mérséklését, érdemi egyszerűsítéseket szorgalmaznak. |
| Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője /költségvetés |
- A Fidesz és a KDNP módosító javaslatot nyújt be, amely azt szolgálja, hogy a jövő évi költségvetést megalapozó törvényből kerüljön ki a 13. havi nyugdíj elvétele. - A válságkezelés receptjét az európai országok adócsökkentésben, kamatcsökkentésben és növekedési programok bevezetésében látják. Semmiféle gazdasági és költségvetési kényszer nem indokolja a 13. havi nyugdíj elvételét. A kormánynak önmagán kellene spórolnia. - A Fidesznek azért is harcolnia kell a 13. havi nyugdíj megőrzéséért, mert a párt korábban megállapodást kötött a nyugdíjas szervezetekkel, amelyben vállalták, hogy küzdenek a nyugdíjak reálértékének megőrzéséért. |
| Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője /költségvetés |
- A Gyurcsány-kormány szembemegy Európával, ahol kamat- és adócsökkentés a válasz a gazdasági válságra. A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogyha már nem hallgat az ellenzéki pártra, akkor fogadja meg más európai országok javaslatait és a gazdaságélénkítést, az adókönnyítést helyezze előtérbe. - A kormány másfél hónapja ismerte fel, hogy valóban válság van Magyarországon, de a válságot kezelni és nem félrekezelni kell, ahogy azt a kormány teszi. |
| Orbán Viktor, a Fidesz elnöke /reformok |
- A jelenlegi helyzetben azért nem látható a fény az alagút végén, mert az ország nem alagútban van, hanem gödörben. Ennek oka, hogy 2004 óta minden egyes kormányzati év alacsonyabb gazdasági növekedést produkált, mint az azt megelőző esztendő. Európai összehasonlításban legrosszabb kormánya Magyarországnak van, ezért tart ott az ország, ahol tart. Ráadásul a kormány válságkezelésre adott válaszai rosszak, nem enyhítik, hanem súlyosbítják a helyzetet. A kormányzati politika aknamezőre vezeti az országot. - A munkanélküliség megfékezhető, a munkahelyek megvédhetőek, feltéve, ha a szükséges lépéseket megteszi a parlament. A Fidesz négy reformot tart fontosnak: politikai- és kormányzati reform, adóreform, foglalkoztatási reform, valamint fejlesztéspolitikai reform. - A kormány az egyik héten az SZDSZ-t vásárolja meg a parlamenti szavazáskor, a másik héten meg az MDF-et. Ha ez kevés, akkor egy-egy árulót a Fideszből is megvásárol, vagy éppen független képviselőt ültet be a miniszteri székbe. Ebből változás nem lesz . |
Elemzői kommentárok
Az elmúlt hónapban mind az ECOSTAT, mind a GKI által készített konjunktúra-index jelentőset esett gyakorlatilag minden szektorban: mindez jelzi, hogy a pénzügyi válság már itthon is átterjedt a reálgazdaságra. A héten megszólaló legtöbb szakértő újfent az adóreform fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzetben ez nem járhat kiadási többlettel, csupán átcsoportosítással.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Dejmán Sándor, a VOSZ elnöke | - Hosszú válságra kell készülnünk. - Cak átfogó reformokkal lehet radikálisan javítani Magyarország versenyképességén, de ehhez nagykoalíciós politikai felállás szükséges. Ha Magyarországon nem tudjuk megteremteni a munka iránti tiszteletet, magunk mögött hagyni a dzsentri mentalitást, s nem tudunk változtatni azon a deformált gondolkodásmódon, amely érzelmi és nem érdek alapon választ politikai pártokat, akkor Magyarország tovább hanyatlik majd. - A tudásalapú társadalomban számomra fontosabbak a jól képzett szakmunkások, mint a szociológusok és pszichológusok. |
| Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója | - Bár az adórendszer szükséges változtatásához jelenleg igen szűk a gazdaságpolitika mozgástere, a következő három-négy évben a GDP 50 százalékáról 40 százalék alá kell szorítani az újraelosztás arányát. - Csak a költségvetési kiadások csökkentése adhat alapot a már százszor elmondott adó és járulékcsökkentések bevezetésére. - Nincs ma realitása annak, hogy a fekete-szürke gazdaságban eltitkolt legalább ezer milliárd forintnyi adó befolyik a költségvetésbe a jelenlegi adóterhelés mellett, mert akkor vállalkozások sokasága szűnne meg. |
| Kondrát Zsolt, a MKB Bank vezető elemzője | - Az MKB Bank GDP alappálya előrejelzése jövőre 0,7 százalékos visszaesést mutat, a pesszimista forgatókönyv szerint a visszaesés 1,4 százalék lesz. - Az MKB Bank több változatot dolgozott ki a várható kamatpályára: a legnagyobb valószínűséggel (40 százalék) 2009 végére 7,0 százalékra esik az alapkamat. Ugyanakkor 30-30 százalék esélye van ennél gyorsabb illetve lassabb kamat csökkenésnek, optimista esetben 6,0 százalékra esik a jövő év végére, pesszimista forgatókönyv esetén viszont csak 10 százalékra. - Az MKB Bank alapesetben 245 forintos euró árfolyammal számol 2009 átlagában, a pesszimista forgatókönyv 265 forint/euró. |
| ECOSTAT konjunktúra-index | - A konjunktúra indexek Európa szerte kedvezőtlen gazdasági feltételeket és eredményeket vetítenek előre, időben kisebb-nagyobb eltolódásokkal. A hazai vállalakozói szféra bizalmi mutatói novemberben visszaestek minden vállalatcsoportban és majd minden ágazatban. Hazai viszonylatban az előző hónapok alig változó bizalmi mutatói október-novemberben számottevően csökkentek. - Az Ecostat TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2008 novemberében 60,6 százalék, az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 18,4 százalékponttal csökkent. - A kis- és középvállalati konjunktúra-index 62,0 százalék, augusztus óta a gazdasági kilátások romlanak, a kedvezőtlen változással a bizalmi indexek csökkennek. A konjunktúra index novemberi visszaesése elérte a 15 százalékpontot. - A TOP-100 vállalatok a működésük szempontjából meghatározó gazdasági feltételekben nem számít annak kedvező változásra. A fizetőképes kereslet szűkülése mindkét relációban érzékenyen érinti a szektort. |
| GKI konjunktúra-index | - Az októberi történelmi mélypont után novemberben tovább zuhant a GKI konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke, amely elsősorban az üzleti várakozások esésének következménye. - Az iparban tovább romlott az előző időszak termelésének és különösen a következő időszak kilátásainak megítélése. Nagyfokú elégedetlenség tükröződik a rendelésállományokkal, ezen belül az exportrendelésekkel kapcsolatos véleményekben. Lényegesen kedvezőtlenebbé vált a foglakoztatási szándék. A saját termelésű készletek szintje viszont mérséklődött. A vállalati tervek összegzése alapján jövőre a beruházási kiadások várhatóan nominálisan is csökkennek az ideihez képest. - A magyar gazdaság kilátásainak megítélése e felmérések történetében még soha és egyetlen ágazatban sem volt ilyen alacsony szinten. A fogyasztók véleménye azonban októberhez képest már alig romlott. |
| Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke | - A banki szférából kiinduló, a világot sújtó válság Magyarországon és Közép-Kelet-Európában bizalmi válságként jelentkezett, ami azután forrásoldali krízissé vált. - Az itteni bankok kevés belső megtakarítással rendelkeztek, és ezáltal nagymértékben rá voltak utalva a nemzetközi hitel- és tőkeáramlásra. Ebből következik, ha ez a folyamat megbillen, akkor az erre a gyakorlatra építő bankszektorban mindez forrásoldali válságként jelentkezik. - A válságkezelés nem bankmentésről szól, hanem a működőképes gazdasági rendszer, a gazdaság folyamatosságának a megmentése a feladat. Ha a pénzügyi szektorban bizalmi válság alakul ki, akkor válság lesz a reálszférában is. |
Gazdasági mutatók
A napvilágot látott gazdasági adatok is inkább a pesszimista hangulatot erősítik: a munkanélküliség emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, átlagos időtartalma továbbra is több, mint másfél év, és a második negyedévben a beruházások visszaesésének üteme is tovább gyorsult.
| Mutató fajtája | Adatok |
| Ipari termelői árak, KSH | - Októberben az ipari termelői árak az előző havinál 3,4 százalékkal, míg az egy évvel korábbiaknál 7,8 százalékkal voltak magasabbak. - Az ipar belföldi értékesítési árai októberben 1,2 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, míg az egy évvel korábbihoz képest 13,2 százalékkal emelkedtek. - Az ipari exportértékesítés árai szeptemberhez képest 5,1 százalékkal, míg az egy évvel korábbinál 3,8 százalékkal voltak magasabbak. Az előző hónaphoz mért exportértékesítési árindexet nagymértékben befolyásolta a forint főbb devizákkal szembeni árfolyamváltozása. |
| Munkanélküliség, KSH | - A munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt az idén az augusztus-októberi időszakban, megegyezett a harmadik negyedévivel és 0,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. - A foglalkoztatottak száma 3 millió 916 ezer volt, szemben az egy évvel korábbi 3 millió 940 ezerrel, a munkanélkülieké 328 ezret tett ki, megegyezett a harmadik negyedévivel és 17 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. A vizsgált időszakban a 15-74 éves népesség 55,1 százaléka, a 15-64 éveseknek 62 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 64,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. - A munkanélküliek fele egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap. |
| Beruházások, KSH | - A második negyedévi 2.1%-ról 2.3%-ra gyorsult a nemzetgazdasági beruházások éves szintű visszaesésének mértéke az idei harmadik negyedévben. - A feldolgozóipari beruházások éves visszaesési üteme 2.4%-ról 1.6%-ra mérséklődött július-szeptember között, másrészt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ág beruházásainak volumene 3.6%-kal nőtt a tavalyi szinthez képest. |
