Elbizonytalanodó Fidesz-szavazók

A novemberi pártpreferencia mérések eredményei azt mutatják, hogy – elsősorban a legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak elbizonytalanodása miatt – tovább csökkent az MSZP és a Fidesz támogatottsága közti különbség. A gazdasági válság magyarországi hatása egyre élénkebben foglalkoztatja a lakosságot, melynek hangulata, várakozásai évek óta nem tapasztalt mélypontra kerültek.

Az MSZP támogatottságában stagnálást, illetve minimális mértékű emelkedést mutatnak az általunk vizsgált közvélemény-kutató intézetek novemberi felmérései. Ez az elfogadott megszorítások tükrében pozitívumként értékelhető a kormánypárt szempontjából. A vizsgált hónapra nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebbségi kormány működőképes lehet, a parlamenti többség biztosított, Gyurcsány Ferenc kompromisszumos politizálása pedig folytatódhat. Az adatfelvételek időpontja alapján megfigyelhető, hogy az MSZP támogatottságának bővülése a hónap vége felé fokozatosan csökkent, az utolsóként kérdező Szonda-Ipsos kutatása már 1 százalékpontos csökkenést mért.

A Fidesz megítélése ugyanakkor egyértelműen romlott az októberi eredményekhez képest. A teljes népesség körében a Századvég-Forsense felmérése alapján a 24 százalékra olvadt a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága. Ez az elmúlt másfél év legkisebb értéke. Ugyanakkor a Medián szerint az MSZP még így is 22 százalékkal van lemaradva. Az elmúlt három hónapban 1-7 százalékponttal csökkent a Fidesz szimpatizánsainak aránya a biztos szavazó pártválasztók körében. 

1. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztos szavazó pártot választani tudók között 2008 folyamán.

A két kis parlamenti párt támogatottsága továbbra is az 1-3 százalékpontos sávban maradt. Egyedül a Tárki becsüli 5, illetve 4 százalékra az SZDSZ és az MDF bázisát a biztos szavazó pártválasztók között. Az SZDSZ által kezdeményezett plafon-törvény november 17-i elfogadása után készült a Szonda-Ipsos preferencia mérése, a választói támogatottságban azonban nem tükröződött a párt parlamentbeli sikere.

2. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében.

1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2008 novemberében négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

 
2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2008 novemberében (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás).

3. Ábra: A közvélemény-kutatások technikai adatai, az MSZP és a Fidesz bázisának változása októberhez képest.

A válságkezelő lépések társadalmi megítélése

November első felében a Medián és a Századvég-Forsense is mérte a társadalom véleményét az IMF-hitelről, valamint a kormány tervezett hiánycsökkentő lépéseiről. Arra vonatkozóan, hogy a hitel Magyarország előnyére, vagy hátrányára válik-e, a két intézmény némileg különböző eredményt adott. A Medián adatai alapján a lakosság fele szerint előnyére, 31 százaléka szerint hátrányára válik, míg a népesség majd ötöde (19 %) nem tudott válaszolni a kérdésre. A Századvég-Forsense kutatásában a válaszadók 35 százaléka gondolta úgy, hogy hasznos az országnak az IMF-megállapodás, 43 százalék szerint pedig káros. A teljes népesség 13 százaléka egyik állítással sem értett egyet.

Meglepően erős ugyanakkor a válság kezelésére hozott kormányzati intézkedések elfogadottsága. A 13. havi nyugdíj maximalizálását a Medián szerint a válaszadók 70, a Századvég-Forsense szerint pedig 68 százaléka elfogadja.