Ez volt az őszi ülésszak

Míg az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végén még az volt a legfőbb kérdés, hogy cselekvőképes-e a kisebbségi kormány, addig az őszi ülésszak végére ez már egyáltalán nem volt kérdés, a kormány tartós parlamenti többséget tudott kialakítani. A cselekvőképességet a legfontosabb törvények problémamentes elfogadásán túl az is látványossá tette, hogy az ellenzéki pártok között hosszas vita alakult ki arról, hogy ki támogatja inkább a szocialistákat. Jövőre várhatóan leginkább az egyes tisztségviselők megválasztása, illetve a minősített többséget igénylő javaslatok elfogadása esetén lesz nehéz a kormányzati akarat érvényesítése, ám ez a kormány kisebbségi vagy többségi helyzetétől függetlenül fennáll. Ugyanakkor egyelőre érthetően alig esik szó a következő költségvetésről, amely minden bizonnyal éles viták tárgya lesz, hiszen a 2010-es választási év pénzügyi kereteit határozza majd meg.Az őszi ülésszak számokban

Az egypárti szocialista kormány első teljes ülésszakának törvényhozásra vonatkozó adatait nézve nem beszélhetünk lényeges változásról a koalíciós kormány időszakához képest. Sőt, ha a tavaszi ülésszakkal vetjük össze, akkor emelkedést tapasztalunk, mivel ősszel 16-tal több törvényjavaslat került elfogadásra. A nemzetközi szerződések száma pedig továbbra sem magas, ugyanannyi, mint tavasszal, s a többéves átlagot tekintve sem mutat kiugró változást.

                                                               Forrás: www.mkogy.hu

A kormány törvényalkotási aktivitása erősödött az előző törvényalkotási ciklushoz képest: tavasszal 53, míg ősszel már 69 önálló indítványt (határozati javaslatokkal, törvényjavaslatokkal, vita-kezdeményezésekkel együtt) nyújtott be a kormány. Az egész 2008-as évet nézve 122 törvényjavaslatról beszélhetünk, melyek közül 26 nemzetközi. Ezzel – a várakozásainknak megfelelően – a választási években regisztrált mennyiségekhez áll a legközelebb a 2008-as eredmény.

A következő ülésszakban – mivel a költségvetéshez vagy az adótörvényekhez hasonló nagy lélegzetvételű javaslat nem szerepel a napirend – az elfogadott törvényjavaslatok számának csökkenése várható. 


A számokon túl

A törvényhozás számokban mérhető teljesítménye ugyanakkor aligha mutatja meg a kormányzati munka minőségét, sem szakpolitikai sem pártpolitikai szempontból. Az adatokból most csak annyi szűrhető le, hogy az őszi ülésszak bizonyította a kisebbségi kormány működőképességét, illetve egyes törvényjavaslatokkal megerősítette pozícióját.

A szeptemberi üléskezdetkor a Ház 204 nem és 171 igen szavazattal utasította el az MDF-nek az Országgyűlés feloszlatására irányuló indítványát – itt a kormányt az SZDSZ segítette ki. Novemberben azonban az SZDSZ támogatása nélkül 190 igen és 184 nem mellett került elfogadásra az ún. Robin Hood-adó, melyet az energiacégekre kivetettek ki. Ezt követően pedig az SZDSZ által kezdeményezett, a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényt (plafontörvény) fogadta el az Országgyűlés 214 igen szavazattal, 160 ellenében, 2 tartózkodás mellett. December elején az MDF-frakció egy részének támogatásával a 2009-es adótörvényeket is sikerült elfogadtatnia (198 szavazattal 181 ellenében) a kormánynak a parlamenttel. A költségvetés főszámainak liberálisok általi támogatását követően pedig a jövő évi költségvetés elfogadása sem volt kétséges. Ezek mellett szintén kormányzati sikernek tekinthető az ún. bankmentőcsomag 377 igenes (egy tartózkodás) elfogadása, amint a Fidesz is támogatott.

A kisebbségi kormány stabilizálódásához a fentieken túl az is hozzájárult, hogy a kétharmados többséget igénylő, valamint az eleve kudarcra ítélt kérdések, javaslatok (pl. a pártfinanszírozás kérdése) lekerültek a napirendről. Ezek mellett pedig még továbbra is fennállnak az alkotmányos mulasztások – mint például az egyéni választókerületi határok rendezése –, melyek feloldására szintén nem is tett javaslatot a kormány.

Az ellenzéket tekintve az őszi ülésszak leglátványosabb, kölcsönös vádaskodásokat felvonultató vitája arról szólt, hogy szavazataival, távolmaradásával vagy épp megosztottságával melyik ellenzéki frakció támogatja leginkább a szocialista kormányt. Különösen nagy hangsúlyt kaptak a nyilvánosságban az interpellációs szavazások, amelyek 2008 végére az ellenzékiség bizonyításának eszközeivé léptek elő, tekintve, hogy - miniszteri felelősség hiányában – ezeknek az egyes törvények elfogadásával vagy elutasításával szemben nincs közvetlen politikai következménye. 


A következő ülésszak programja

A következő félév törvényalkotási programját tekintve a Ház – többek között – az új Polgári Törvénykönyv megalkotását, az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatot, valamint a szociális törvénycsomagot is újra napirendre kívánja venni. Továbbá ún. minősített többséget igénylő javaslatok is szerepelnek – azzal a kikötéssel, hogy abban az esetben képezik a program részét, ha a szükséges támogatás biztosított – a programban, úgy mint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997 . évi C. törvény módosítása vagy a minősített adat védelméről szóló törvénymódosítás.

A törvényjavaslatokon túl szintén minősítet többséget igényel bizonyos tisztségviselők parlament általi megválasztása is, melyek az elkövetkezendő ülésszakban szintén a Ház elé kerülnek, kerülhetnek. A legfőbb bírói tisztség 2008 júniusa óta betöltetlen, s miután decemberben, második nekifutásra sem sikerült megszavazni az államfő jelöltjét, februárban újra jelöli Havasiné Orbán Máriát a köztársasági elnök. Az államfő és az MSZP között látványosan elmérgesedett viszony azonban bizonyosan csökkenti a megválasztás esélyét. 2008 júliusában két alkotmánybírói szék is megüresedett, továbbá két ÁSZ alelnöki poszt és az adatvédelmi biztos pozíciója is betöltetlen. E tisztségek mindegyike az összes képviselő kétharmadának szavazatát igényli.

Az őszi ülésszak és a törvényalkotási program alapján az valószínűsíthet, hogy a kormány továbbra is igyekszik majd elkerülni az eleve bukásra ítélt javaslatok napirendre vételét – ezt jelzi a törvényalkotási programban a már említett kitétel is. A többi javaslatnál pedig várhatóan az eddigi gyakorlatot folytatja, azaz alkalmi koalíciók létrehozásával igyekszik elfogadtatni azokat, illetve stabilizálni saját helyzetét.