A Fidesz elégedett lehet a decemberi közvélemény-kutatásokkal

A 2008-as év utolsó közvélemény-kutatásai alapján elmondható, hogy a két nagy párt közötti különbség az őszi hónapok csökkenése után ismét emelkedett. A kis pártok közül az SZDSZ tovább gyengült, míg az MDF valamelyest erősödött. A parlamenten kívüli pártok közül a Jobbiknak sikerült elérni a 2 százalékos támogatottságot a teljes népesség körében. Ez egyértelműen a radikális jobboldali párt erősödését jelzi, amit a pártpolitikai oldalról az élesedő Fidesz-Jobbik konfliktus is érzékelhetővé tesz. Decemberben jelentős médiavisszhangot váltott ki az a kutatás, amely szerint Orbán Viktor az év végére átvette a vezetést a politikusok népszerűségi rangsorában. Ez önmagában azonban nem sokat jelent, ennél jóval kedvezőbb adat a Fidesz elnöke számára, hogy megítélése 2008 folyamán végig stabil maradt.

Decemberben a kormányzó szocialisták bázisában csökkenés következett be. A Századvég-Forsense felmérése szerint a választókorú népesség csupán 14 százalékának bizalmát élvezik. Ez négy százalékkal kevesebb a megelőző hónapénál. Ugyanakkor a vizsgált közvélemény-kutatók felének kutatása alapján ezen a bázison nem változott az MSZP támogatottsága. Ezért valószínűsíthető, hogy a csökkenés egyik oka a felmérések módszertanából adódó természetes korrekció. A biztos szavazó pártválasztók között viszont már egységesebb képet mutattak az intézetek: ebben a körben csak a Szonda-Ipsos nem regisztrált csökkenést. A válság miatt folyamatosan romló közhangulat tehát sok kormánypárti szavazót bizonytalanított el.

A Fidesz megítélésének változása a teljes népesség körében nem egyöntetű a négy intézet szerint. A legerőteljesebb növekedést (4 %) a Tárki mérte. A választani tudó biztos szavazók közül viszont többen támogatják az ellenzéki pártot, mint novemberben. Annak ellenére, hogy a bizonytalanok arányában jelentős különbségek vannak, a biztos szavazó pártválasztók között a négy intézet hasonlóan ítéli meg a Fidesz támogatottságát. Az 57-62 között mozgó érték meggyőző előnyt jelent a párt számára.

1. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztos szavazó pártot választani tudók között 2008 folyamán. 



Az SZDSZ továbbra sem tudott elmozdulni, bázisa a választásra jogosultak mindössze 1-2 százaléka. Ez az arány a biztos szavazó pártválasztók között sem emelkedik lényegesen. Az MDF támogatottsága kissé javult. A Medián felmérése alapján a választani tudó, biztos szavazók öt százaléka választaná a konzervatív pártot. 

2. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében.




1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2008 decemberében négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2008 decemberében (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás).

3. Ábra: A közvélemény-kutatások technikai adatai, az MSZP és a Fidesz bázisának változása novemberhez képest.



Összefogást várnak a választók 

A Szonda-Ipsos a Népszabadság kérésére készített egy közvélemény-kutatást december 18-án. Ebben arra voltak kíváncsiak, hogy a lakosság miként vélekedik a miniszterelnök által kezdeményezett válságkezelő egyeztetésről. Gyurcsány Ferenc kezdeményezését a válaszadók nagy többsége (a kormánypárti szavazók 91, az ellenzékiek 65 százaléka) helyeselte. Orbán Viktor visszautasította a meghívást, ezt a válaszadók 71 százaléka helytelenítette. A Fideszt támogatók majdnem fele (46 %) szintén nem tartotta helyesnek az elutasítást. A felmérés készítői szerint általánosan elmondható, hogy a választók többsége - még az ellenzéki szavazók nagyobb része (53 %) is - elvárja a pártok összefogását a válság enyhítése érdekében.

Vezető politikai szereplők népszerűségi mutatói 2008-ban

A Szonda-Ipsos havi rendszerességgel készít felmérést a közéleti szereplők népszerűségéről. A kutatás módszertani tulajdonsága, hogy a négy pontnál nagyobb változások tekinthetők statisztikailag jelentősnek. Ekkora mértékű különbség két hónap között azonban csak ritkán következett be, ezért az egyes politikusok megítélését hosszabb távon érdemes vizsgálni.

2008-ban következett be először, hogy egyetlen vizsgált személy népszerűsége sem érte el az 50 pontot. Ez jól tükrözi a lakosságban kialakult, és egyre erősödő bizalmatlanságot a politikai szereplők iránt. Az elmúlt évben Sólyom László, Dávid Ibolya és Fodor Gábor szenvedték el a legnagyobb népszerűség-vesztést.

4. Ábra: Vezető politikai szereplők népszerűségi mutatói 2008-ban. Az ábrán nem szerepel Szili Katalin, valamint Göncz Kinga, akik rendszeresen a legnépszerűbb öt politikus között vannak. 



2008 novemberében a felmérés alapján Orbán Viktor lett a legnépszerűbb politikus. A hír jelentős média-megjelenést generált, ugyanis - bár statisztikailag nem jelentős változásokból nem szabad túlzottan nagy következtetéseket levonni - a népszerűségi rangsorok mindig komoly politikai hírértékkel bírnak, és elsősorban a politikusokra hatnak. A felmérés szerint egyébként a Fidesz-elnök úgy lett első, hogy a népszerűségében nem történt jelentős változás, az első három helyezett között pedig csak tizedek döntöttek. Annyi viszont biztosan megállapítható, hogy a Fidesz vezetőjének megítélése az év folyamán stabil maradt, amit csak kevés politikus mondhat el magáról.

Tágabb kontextusban nézve a 2008-ban tapasztalt általános bizalomvesztés nem most kezdődött. 8-10 évvel ezelőtt a mostani politikusok lényegesen jobb népszerűségi mutatókat értek el. Gyakori volt a 60, vagy annál nagyobb eredmény is. Ezt jól mutatja Orbán Viktor népszerűségének alakulása is.

5. Ábra: Orbán Viktor népszerűségi mutatója 1998 és 2008 között.