Reform és/vagy bukás
2009-01-29
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament rendkívüli ülésén a várakozásokat felülmúló mélységű, ezer milliárdos adórendszerbeli átalakítást jelentett be. A Fidesz továbbra is a kormány felelősségét hangsúlyozza, míg a kispártok kényszerhelyzetbe kerülhetnek, hiszen korábbi követeléseik egy jelentős részét visszahallották a miniszterelnök programbeszédében.
Monetáris politika
Az MNB elnöke a héten úgy nyilatkozott a Költségvetési Bizottság rendkívüli ülésén, hogy a gazdasági visszaesés jóval nagyobb lehet a korábbi prognózisban szereplő 1,7 százaléknál, és akár még az elemzők által várt 2,5 százalékot is meghaladhatja. Simor András és Király Júlia alelnök is hangsúlyozta, hogy a Jegybanknak nincs konkrét árfolyamcélja, nincs olyan meghatározott szint, ahol beavatkozna. A válság kezdeti, hirtelen döntéseket igénylő időszaka után az utóbbi hetekben egyre tisztábban kirajzolódik az MNB politikája: óvatos, de folyamatos kamatcsökkentés, még ha ez a forint jelentős, de a pénzügyi stabilitást nem veszélyeztető gyengülésével is jár.
| Nyilatkozó | Nyilatkozat |
| Simor András, az MNB elnöke | - A Magyar Nemzeti Bank február végén jelenteti meg új 2009. évi prognózisát, a novemberi jelentés pesszimista változatában még 1,7 százalékos gazdasági visszaesést jelzett. A februári jelentésben várhatóan a korábban leírt 1,7 százalékos gazdasági csökkenésnél nagyobbat, az elemzők által prognosztizált 2,5 százalékosnál is súlyosabb visszaesést vázol fel az MNB. - A jelenlegi monetáris kondíciók mellett a pénzromlás kisebb lehet az MNB 3,0 százalékos inflációs céljánál. Indokolt az alapkamat óvatos további csökkentése, mivel a gyorsított kamatcsökkentés veszélybe sodorhatja az ország pénzügyi stabilitását. - A jegybanknak nincs árfolyamcélja, ennek ellenére figyel a forint árfolyamának alakulására, elsősorban amiatt, hogy az országban fennmaradjon a pénzügyi stabilitás. Magyarországon ugyanis a lakosságnak jóval nagyobb a devizában felhalmozott hitelállománya, mint a környékbeli országok állampolgárainak. - Azért is fontos az óvatos kamatpolitika a jegybank részéről, mert jelenleg a külföldi befektetők Magyarországot nem az uniós országokkal, hanem olyan államokkal sorolják egy csoportba, mint Mexikó, Brazília és a Fülöp-szigetek. Magyarország kockázati megítélése alapján az ország kockázati felára jelenleg 350 bázispont, miközben például Lengyelországé 200 bázispont. |
| Király Júlia, az MNB alelnöke | - A jegybanknak nincs árfolyamcélja, de figyel a forint árfolyamára. Az árfolyamnak nincs olyan kitüntetett, egyértelműen meghatározható szintje, amely mindenképpen jegybanki beavatkozást igényelne. - A jelenlegi helyzetben a forint gyengesége ellenére is megnyugtató, hogy a pénzpiac visszanyerte likviditásának egy részét, és az állampapír-piac is feléledt. - A történéseknek biztosan lesz olyan hatása, hogy bizonyos adósok nem tudják majd visszafizetni a devizahiteleiket. De ne felejtsük el, hogy ugyanezek az adósok korábban, a forinterősödés idején jelentős nyereséghez jutottak. Az árfolyamgyengülés és a nem fizetők aránya közötti kapcsolat nem lineáris, de a bankok jövedelmezősége a bedőlő hitelek arányának növekedése miatt biztosan romlani fog. A gyenge forintnak viszont van jó hatása is: segíthet a recesszió leküzdésében és szerepe lehet a külső egyensúly megteremtésében. - A jegybank megtette, amit kellett a bankrendszer likviditásának javítása érdekében. A jegybank több százmilliárd forinttal növelte a bankok likviditását, és devizaforrásokat biztosított számukra. Az eurólikviditást nyújtó egynapos swap rendelkezésre állás, az euro- és forintlikviditást nyújtó swap gyorstenderek, állampapír-vásárlási aukciók, a kéthetes fix és a hat hónapos változó kamatozású fedezett hiteltenderek bevezetése mind-mind ennek hatékony eszköze volt. 5 százalékról 2 százalékra mérsékeltük a jegybanki tartalékrátát, ami önmagában 460 milliárd forintos többletlikviditást jelentett a bankoknak. |
Gazdaságpolitikai vitatémák
| A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái |
| Reformok |
| Gazdasági válság |
| Gazdasági növekedés |
A hét legfontosabb eseménye a - valószínűleg a következő időszakot is meghatározó - csütörtöki rendkívüli parlamenti ülés volt. Gyurcsány Ferenc felszólalásában puszta iránymeghatározásnál - mely az ülés eredeti célja lett volna - többet mondott. A kormány ezermilliárdos adócsökkentést kíván végrehajtani - a különadó és a szolidaritási adó eltörlése, az szja és a munkáltatói járulék jelentős csökkentése által - melynek fedezetéül emelnék az áfát, bevezetnék az egységes vagyonadót és átalakítanák a szociális juttatások rendszerét. Mindemellett rendeznék a pártfinanszírozás kérdését, és csökkentenék a parlamenti és önkormányzati képviselők számát. A bejelentett intézkedésekkel a miniszterelnök nagy kockázatot vállalt, hiszen kérdés, hogy képes lesz-e bizonyítani a választóknak: a válság bekövetkeztével radikálisan új helyzet állt elő, mely egyfajta új kezdetet is jelent.
A Fidesz számára kedvezőtlen, ha ezekben az ügyekben visszautasítja a kormány javaslatait, így igyekszik inkább kitérni a vita elől, és arról beszélni, hogy ki a felelős a helyzetért.
A két kisebb parlamenti párt szintén nehéz helyzetben találta magát, hiszen a kormányfő által bejelentett program legtöbb pontja szerepelt az MDF vagy az SZDSZ elvárásai között, így hitelességük kockáztatása nélkül nehezen tudnának nemet mondani. Stratégiájuk várhatóan a költségvetés elfogadásakor látottakhoz hasonlóan fog alakulni, azaz az általuk is megszavazott javaslatokat próbálják majd saját sikerükként felmutatni.
| Nyilatkozó / Nyilatkozat témája | Nyilatkozat |
| Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök /reformok |
- Életünk 2009-ben nehezebb lesz, még akkor is, ha mindent megteszünk, és minden úgy sikerül, ahogy szeretnénk. A kormány tompítani tudja a világválság hatásait, de sérülni fognak az érdekek és a lehetőségek. - Magyarország gondjainak kétharmadát okozzák a világban zajló történések, a kisebbik hányad annak a következménye, hogy az elmúlt évtizedben belpolitikai háborúskodás, gyűlölködés, a politika nyelvének, magatartásának eróziója volt jellemző. - A magyar gazdaság teljesítménye idén várhatóan 2,5-3 százalékkal csökken, miközben az Európai Unió is recesszióban van. A világgazdasági válság nyomán gyengülnek a devizák, ez jellemző az angol fontra vagy a zlotyra, amely 40 százalékkal értékelődött le, a forint pedig 10-15 százalékkal a korábbi 255-260 forintos euróárfolyamról. Be kell fejezni az elmúlt 10 év politikai háborúját, az illúziókeltés helyett reális célokat kell kitűzni és át kell alakítani az igazgatási rendszert. A legfontosabb most a rövid távú válságkezelés feladatának megoldás. - Jelentősen és határozottan kell csökkenteni a személyi jövedelemadót és a tb-járulékot, ezzel egyidejűleg el kell törölni a vállalkozások, magánszemélyek különadóját. A kormány ezermilliárd forintos átcsoportosítást tervez az adórendszerben. Ehhez jelentősen szűkíteni kell az adórendszerben meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten kell növelni az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót. - Kisebb parlamentre van szükség, és át kell alakítani az országgyűlési képviselők javadalmazását, költségtérítését. Jelentősen csökkenteni kell az önkormányzati képviselők számát, az önkormányzati igazgatás méretét. Ezek mellett hozzá kell nyúlni a pártfinaszírozáshoz is. Ha a politikai elit önmagát védi, el fogja veszíteni a lehetőséget arra, hogy minimális változásokat kezdeményezzen. Vagy képesek vagyunk a hazugságokkal szembenézni és magunk is változni, vagy az ország nem lesz képes megtenni mindazt, amire nagy szüksége van. - A kormány - az adórendszerrel szinkronban - átalakítaná a szociális és jóléti támogatások rendszerét: például bruttósítaná és megadóztatná a családi pótlékot. |
| Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter/gazdasági válság | - Nem a kapitalizmus van válságban, hanem most éppen egy válságos korszak van a kapitalizmusban. A kapitalizmus ideológia nélküli, a mohóságra és a félelemre, azaz a két legalapvetőbb emberi ösztönre, illetve ezek egyensúlyára épülő rendszer. Az elmúlt bő évtizedben az inga a mohóság irányába lengett ki, most pedig a félelem a domináns tényező. Az azonban lehetséges, hogy a kapitalizmus jelentős átalakulás előtt áll. - Az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválságból, illetve politikai következményeiből érdemes tanulni, és arra odafigyelni, hogy az antidemokratikus politikai erők ne erősödhessenek meg. Fel kell hagyni a saját, sok-sok éve tartó önámításunkkal, konfliktuskerülésünkkel, a saját problémáinkkal való szembe nem nézéssel, és meg kell oldani azokat a régóta húzódó ügyeket, melyek megoldása nélkül Magyarország nem tud előrelépni. - Magyarország számára a válságból való kilábalás első feltétele, hogy kíméletlenül szembenézzünk a helyzettel. Van egy rövid lefolyású pénzügyi válság, de utána kialakul egy reálgazdasági válság. Ennek eredménye, hogy kevesebb lesz a pénz a piacon, beszűkülnek az exportpiacok és mindezek következtében tömegesen nő a munkanélküliség. A kormánynak ebben a helyzetben munkahelyek megtartását segítő programokkal kell előállnia. Ennek kezelésére jelentettünk be korábban egy 1400 milliárd forintos finanszírozási csomagot, amely az exportot hivatott segíteni. - A gazdasági miniszter szerint Magyarországon a körülbelül 57 százalékos - az EU 65 százalékos átlagához képest nagyon alacsony - foglalkoztatási mutatót is növelni kellene. |
| Dávid Ibolya, az MDF elnöke /reformok |
- Semmit sem valósított meg a kormány az eddigi tanácskozások javaslataiból. - Az MDF a tisztességes közteherviselés pártján áll, ehhez egykulcsos adózásra van szükség. - A puha válságkezelés nem válságkezelés: a felmérések szerint az állampolgárok készek bevállalni egy komolyabb reformsorozatot. |
| Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke /reformok |
- A világgazdasági válság még a frissen megválasztott Barack Obama amerikai elnököt is elődje politikájával való szakításra kényszeríti. - A Fidesz adjon fel az előrehozott választások követelésével, az MSZP pedig vállalja, hogy végre a cselekvés útjára lép. Az SZDSZ-nek is önkritikusnak kell lennie, hiszen kormánypártként hibázott 2005-2006-ban. - Érdemi tárgyalásokra van szükség, hogy legyen megállapodás a politikai erők között az euróbevezetés céldátumáról. Szociális csomag, szociálpolitikai reform, illetve pártfinanszírozási, valamint ügynök- és összeférhetetlenségi törvények is kellenek. Ezenkívül helyett kell adni az új gondolatoknak is: ide tartozhatnának a megújuló energiaforrások kérdései is. |
| Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője /reformok |
- Gyurcsány Ferenc elfelejtett beszámolni több fontos dologról is. Egy szót sem szólt például a gazdasági növekedés kérdéséről. A növekedés ugyanis nem a mostani válság hatására torpant meg Magyarországon, hanem 2004-óta csökken. 2009-re már 3 százalékos csökkenés várható. Ez azért furcsa, mert a környező országokat is nagyon súlyosan érintette a válság, mégsem került egyik sem recesszióba, csak mi. - Nem volt szó az államadóság kérdéséről sem: Magyarország államadósága a GDP-hez viszonyítva ugyanis folyamatosan nőtt az elmúlt néhány évben. 2004-ben 59,4 százalék, 2005-ben 61 százalék, 2006-ban 65 százalék, 2007-ben 67, 2008-ban pedig 68 százalék volt. Idén pedig 71,1 százalék a magyar állam adósága. - Gazdasági hanyatlás és magas államadóság. Ez Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének. A gazdasági növekedésre és az államadóságra vonatkozó adatokból tisztán látszik, nem arról van szó, hogy a válság egy virágzó és jól működő államra csapott le, hanem egy olyan országra, mely már évek óta bajban van. A régióban minket döntött le lábunkról leginkább a válság, s ennek Gyurcsány Ferenc az oka. - A szocialista kormány mindent elrontott. Az, hogy Gyurcsány Ferencnek már nincs hitele, annak is betudható, hogy a miniszterelnök minden nap mást mond: páros napokon nem, páratlan napokon azonban lát lehetőséget érdemi adócsökkentésre. Ennek a kétségbeesett vergődésnek a legjobb lenne méltóságteljesen véget vetni. |
Elemzői kommentárok
Az elemzők között két kérdésben gyakorlatilag nincs vita: Magyarország és az egész világ súlyos válság elé néz, és hazánk a jelenlegi helyzetből csupán valódi strukturális reformokkal, a kiadási oldal jelentős megkurtításával párhuzamos adócsökkentéssel tudna kilábalni. A magyar gazdasági recesszió számszerű mértékében továbbra sincs konszenzusos álláspont a szakértők között.
| Elemző | Legfontosabb állítások |
| Surányi György, a Jegybank volt elnöke | - A tőkés gazdaság jellege olyan, hogy válságokon át fejlődik. A nácizmus feletti győzelem Nyugat-Európában megteremtette az emberarcú kapitalizmust, amit azonban 1990 táján, a kommunizmus összeomlásával fölváltott egy szélsőségesen a piac önszabályozására építő rendszer. - Az elmúlt mintegy másfél évtizedben az Egyesült Államok GDP-je évi 3-3,5 százalékos növekedést produkált, de a mediánjövedelem nem emelkedett. Ez azt jelenti, hogy valahol, valakiknek a kezében elképesztő vagyonoknak kell összpontosulniuk, ami szükségképpen a kapitalizmus genetikai problémáját, a kereslethiányt erősíti. Ha ugyanis a lakosság többsége nem képes folyamatosan bővülő jövedelmével keresletet, fogyasztást bővíteni és ezzel húzóerőt gyakorolni a beruházások bővítésére, akkor megáll a növekedés, válság jön létre. - Az állam beavatkozása megkerülhetetlen és a gazdasági veszteségek jelentős része megfelelő gazdaságpolitikával visszaszerezhető. - A kormánynak elsődleges feladata a munkanélküliség növekedésének megakadályozása. - A jegybanknak fogalma sincs arról, hogy azt a hiányzó likviditást, amivel nap mint nap találkozunk a piacon, milyen eszközökkel, milyen csatornán keresztül nyomja vissza a gazdaságba. A jegybank állításával szemben nem lehet likviditásbőségről beszélni, amikor 12 százalékos betéti kamatot hirdetnek és a várható infláció 1-1,5 százalék. Aki ezt fölveszi, az vagy csal, vagy csődbe megy. |
| Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató tudományos főmunkatársa | - A gazdaság összkeresletének élénkítését nem a fogyasztás, hanem a foglalkoztatás bővítésével lenne célszerű előmozdítani. Ezért az szja csökkentése nem tűnik jó megoldásnak, ehelyett inkább a járulékcsökkentés kecsegtet biztató eredményekkel. - A járulékcsökkentés persze nem eredményezheti a tervezett államháztartási hiány túllépését. A kieső adóbevételeket rövid távon a kiadási keretek vártánál alacsonyabb, akár 2 százalék körüli inflációhoz való igazítása kompenzálhatja. - Hosszú távon elkerülhetetlenül hozzá kell nyúlni a nagy ellátórendszerekhez, így az egészségügyhöz, a nyugdíjrendszerhez, a szociális hálóhoz, az oktatáshoz és a közigazgatáshoz. Gesztusértékű lenne a parlament létszámának és a képviselők fizetésének csökkentése, a pártfinanszírozás rendbetétele is. - Mindeközben látni kell, hogy - úgy tűnik rövid- és hosszú távon egyaránt - Magyarország szempontjából nagyon kedvezőtlenek a külső gazdasági feltételek. Ha egyszer majd a globális recesszió fellendülésbe vált, Európa akkor is a legutolsók között lesz. Ennek oka a kontinens versenyképességbeli lemaradása mellett az Európai Központi Bank túlságosan is konzervatív monetáris politikája, mely valószínűleg egyből megszorítással válaszolna egy növekedést kísérő inflációs nyomásra, valamint a Növekedési és Stabilitási paktum, mely szigorú fiskális politikát követelne meg. A kilábalást az is gátolja, hogy az Európai Unió mindeddig nem mutatott erőteljes és egységes fellépést a válság megoldásában. |
| Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter | - Magyarország 2001 és 2006 között durván túlköltekező, mesterséges élénkítésre alapozott, a belső fogyasztás növelését célzó, külső és belső hitelfelvétellel finanszírozott jövőfelélő gazdaságpolitikát folytatott. De a két éve tartó megszorító keresletkorlátozó gazdaságpolitika nyomán sem látszanak a kibontakozás jelei, és ezt nem lehet csak a nemzetközi pénzügyi válság számlájára írni. - 2008. október végére Magyarország az államcsőd küszöbére került, a forint leértékelődése miatt a valutaválság lehetősége is felrémlett. Az ikerdeficit, ikereladósodás, ikerbizalmatlanság mesterhármasa a szakadék szélére lökte az országot, innen visszarántani csak az EU és az IMF 20 milliárd eurós hitelének bizalomerősítő hatásával lehetet. - Több reform együttes végrehajtása segítheti azok teljesülését. A legfontosabb területek az egészségügy, az oktatás, a nyugdíjrendszer, a közigazgatás és a közteherviselés. - Elfogadom, hogy nincs mód egyszerre minden terület átfogó reformjára, de ragaszkodom ahhoz, hogy a reformok értelme elsősorban a társadalom uralkodó magatartás mintáinak, értékrendjének és hétköznapi kultúrájának a gyökeres megváltoztatása. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a reformok kritikus tömege. |
| Ecostat konjunktúra-index | - A konjunktúra-indexek Európa-szerte továbbra is kedvezőtlen gazdasági feltételeket és eredményeket vetítenek előre, időben kisebb-nagyobb eltolódásokkal. A hazai vállalakozói körök egyre erősebben érzik, hogy a gazdasági válsággá fejlődött pénzügyi krízis kiterjedt és elhúzódó lesz. - Az ECOSTAT TOP-100 nagyvállalati konjunktúra indexe 2009 januárjában 57.0 százalék, másfél éves visszatekintésben a legalacsonyabb érték. - A kis- és középvállalati konjunktúra-index januárban 62.0 százalék, amely csak minimális mértékben jelent elmozdulást előző havi értékétől. |
| Csaba László, közgazdász | - Túlzóak azok a becslések, amelyek 3-4 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizálnak 2009-2010-re. - A munkát terhelő adók és járulékok csökkentését más adónemek rovására a költségvetés kiadási oldalának csökkentésével kell társítani, ez utóbbi azonban az ellátások szűkítését eredményezi. Egy olyan népszavazás után, ami nyilvánvalóvá tette, hogy az emberek ezt nem akarják, a lépés nem tűnik reálisnak. - Ilyen döntésekhez csak akkor lehet támogatást szerezni, ha azok valamilyen transzcendens cél - például az euró bevezetése vagy a gyors gazdasági növekedés megteremtése - érdekében születnek. Azt, hogy adótechnikai, vagy rövid távú gazdaságpolitikai megfontolások miatt valamelyik csoport azt mondaná, hogy az eddig neki juttatott jövedelemről lemond, nem tartom elképzelhetőnek. - Kinek kell csinálnia, milyen felhatalmazás alapján, milyen határidővel és milyen cél érdekében - ezekre a kérdésekre kell válaszolni. Ha nincs alanya a változtatásoknak, mitől történne bármi másképp, mint az elmúlt hét évben. - A magyar gazdaság nem mozog szorosan együtt a világgazdasággal, így nem jellemző, hogy ha Amerikában egy százalékos a visszaesés, akkor itt három. Ennek következtében a részpiacokon nem olyan rossz a helyzet, hiszen a tudományigényes termékek, az alkatrészek kereslete kevésbé konjunktúraérzékeny, mint a tömegáruké. Emiatt a kilencvenes évektől kezdve az ország exportteljesítménye jobb volt, mint amire a Pénzügyminisztérium számított. |
| Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója | - Vannak olyan válságjelenségek, amelyek kapcsán az adó önmagában semmilyen szerepet nem játszik: ha bezár egy autógyár Magyarországon, akkor azt semmilyen adóintézkedés nem nyitja ki újra. - Bár az adónak nincs nagy szerepe a válságrendezésben, az egyáltalán nem mindegy, hogyan alakul a költségvetési hiány és hogyan kell azt a továbbiakban finanszírozni. Azt tartanám helyesnek, ha a gazdasági krízis visszafogása érdekében olyan adócsökkentést rendelnének el, amelynek forrását az állami kiadások visszafogásával teremtenék meg. - A kamatadó felfüggesztésével az emberek nem húznának elő és fektetnének be a százmilliókat, mivel érdemi összegek nincsenek a vánkosokban. |
| Heim Péter, az AEGON vezető stratégája | - A válság mérséklésére az egyetlen megoldás a potenciális növekedési ütem célzott és drasztikus emelése, amit az adók és a járulékok azonnali, mintegy ezermilliárd forintos csökkentésével, az egykulcsos családi adózás rögtöni bevezetésével, az egyéb adókedvezmények eltörlésével és a kiadások 1300 milliárd forintos mérséklésével lehet elérni. - Az exportpiacok nagyon lanyhák és attól, hogy gyengébb az árfolyam, nem fogunk tudni többet exportálni, miközben belföldi piacaink is gyengék, nincsenek megtakarítások, a vállalkozások kis- és középvállalati szinten folyamatosan csőd közeli helyzetben vannak. - A nagyvállalatok még viszonylag jól működnek, de mivel az anyacégeik komoly problémákkal küszködnek, kifejezetten nehéz a helyzet ott is. A magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja 2 százalék, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaságban az átlagos hozam, amit a magánszektorban el lehet érni, az infláció fölött 2-3 százalékkal van. - Úgy tűnik, a kormányzat abban a tévhitben él, hogy az IMF-pénz megoldotta a problémákat és a nehezén túl vagyunk, pedig a neheze csak most jön. |
| Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke | - A pénzügyi stabilitás megőrzése és a bankrendszer egyensúlyának megteremtése a legfontosabb feladat a jelenlegi gazdasági helyzetben Magyarországon. - A reformokat a társadalom jelentős része elfogadná. - Fontos, hogy hosszú távra gondolkodjanak a politikai erők, és hogy meginduljon a kommunikáció a reformokról. |
Copyright 2024. Political Capital Policy Research and Consulting Institute. Minden jog fenntartva.