Válságkezelés Magyarországon és a régióban
Magyarországon a gazdasági válság kezelésének eddigi legélesebb vitái kezdődtek meg a január 29-én megtartott rendkívüli parlamenti ülés után. A Gyurcsány Ferenc által bejelentett ezermilliárdos adócsomag láthatóan meglepetésként érte a többi pártot. Azzal pedig, hogy a miniszterelnöknek sikerült meglepetést okoznia, képes volt kezdeményező szerepét is megtartani az előrehozott választásokat követelő Fidesszel szemben. Ugyanakkor a kormány nem konkretizálta és nem definiálta közérthetően terveit a nyilvánosság számára, így a Fidesz megszorításként pozicionálhatta a kormány terveit. Eközben a gazdasági recesszió elmélyülése miatt a régió valamennyi országa rendkívüli intézkedések meghozatalára kényszerül.
Rendkívüli helyzet, rendkívüli ülés
A kormány szempontjából a rendkívüli parlamenti ülés egyik legfontosabb célja a kivételes állapot hangsúlyozása volt. A válsághelyzet nyomatékosítása a kormány számára előnyös, mivel növeli a rendkívüli intézkedések indokoltságát, valamint látványossá teszi a kormány nemzeti csúcs óta folytatott kompromisszum-kereső és felelősség-megosztó politikáját. Érzékelhető, hogy a kormány igyekszik a korábbinál jóval óvatosabban közelíteni a változtatások kérdéséhez. A széleskörű, előzetes szakmai egyeztetések és tanácskozások részben elkerülhetővé teszik az esetleges későbbi konfliktusokat a szakmai- és érdekvédelmi szervezetekkel, részben pedig külső szereplőkkel erősíthetik meg a kormányzati álláspontot.
A miniszterelnök által meghirdetett adóátrendezés érezhetően meglepte az ellenzéki pártokat, és maga mellé állította a piaci szereplőket. Azzal pedig, hogy a miniszterelnöknek sikerült meglepetést okoznia, képes volt kezdeményező szerepét is megtartani az előrehozott választásokat követelő Fidesszel szemben.
Ugyanakkor a kormány nem konkretizálta és nem definiálta közérthetően terveit a nyilvánosság számára, így a Fidesz - kihasználva a lehetőséget - egyszerűen megszorításként pozicionálta a kormány terveit. Ráadásul a kormányzati kompetencia vonatkozásában hátrányos is lehet a bejelentés a kormány számára. Az SZDSZ, az MDF és a Fidesz a kormányfőt igyekezett szembesíteni decemberi, az adócsökkentést elutasító kijelentéseivel, a konzekvens gazdaságpolitikát kérve számon a miniszterelnökön.
Az ellenzéki pártok számára azonban összességében nem kedvező a szocialista adócsomag terve, mivel ezzel adócsökkentő kezdeményezéseik érdektelenné válhatnak a nyilvánosságban. A Fidesz ezért rögtön rálicitált a kormányra: 1200-1300 milliárdos csökkentés ígérve, a két kisebb parlamenti párt pedig néhány saját javaslatot igyekszik jól láthatóvá tenni.
Intézkedések a régióban
A világgazdasági válság hatására a régió több országában is módosítani kellett a költségvetésen. A kisebb fogyasztás és termelés miatt az államnak csökken az adóbevétele, miközben az áremelkedés elmarad a várttól, ami szintén csökkenti a bevételeket, különösen a termékek árával arányos ÁFA-bevételeket.
A Magyarországi viták több helyütt is lejátszódnak, így például a szlovák ellenzék is adócsökkentést követel, a kormány pedig arról beszél, hogy nem lehet az adóbevételeket csökkenteni. Általánossá vált a hazaira jellemző politikai és gazdasági dilemma: vagy a hiány nő, vagy a költségvetési kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének valamilyen kombinációjával kell fenntartani az egyensúlyt. A további megszorítások eközben növelik a lakossági elégedetlenséget, alááshatják a kormányba vetett bizalmat, és további országokban is elvezethetnek olyan erőszakos demonstrációkhoz, mint amilyenek Litvániában, Lettországban vagy Bulgáriában voltak láthatóak.
Megszorító intézkedések a régió más országaiban
| Ország | Elfogadott és várható intézkedések a költségvetési hiány egyensúlyban tartására |
| Románia | - 20 százalékos létszámcsökkentés a minisztériumokban és a központi kormányzati adminisztrációban - Közalkalmazotti bérek és nyugdíjak befagyasztása - Anyasági segély mérséklése |
| Csehország | - A minisztériumi tartalékok zárolása és átcsoportosítása - Egyes állami beruházások leállítása |
| Lengyelország | - 17 milliárd zlotyi megtakarítás, még bizonytalan forrásból (lehetséges lépések: bürokrácia leépítése, hadsereg átalakítása.) |
| Szlovákia | - A kiadáscsökkentés mértéke és konkrét módja még bizonytalan. - A kormány a költségvetési hiány növekedésével számol |
| Lettország | - 1,41 milliárd euró megtakarítás - A közszféra béreinek 15 százalékos csökkentése - Forgalmi adó növelése |
| Litvánia | - A közszféra béreinek 12 százalékos csökkentése - Növekvő osztalékadó-és társasági adó |
Ezzel együtt is nagyon különböző azonban a politikai-gazdasági mozgástér az egyes országoknál: a szlovák kormány például állami beruházások fokozása és munkahelyteremtő programok révén fogja növelni a hiányt, Magyarország vagy Románia viszont érdemben nem növelheti a hiányt az IMF nyomása és a befektetői félelmek miatt.
Mindegyik régiós ország módosítani kényszerült gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisait, legnagyobb mértékben a balti országok, amelyeket a legsúlyosabban érint a válság.
A bruttó nemzeti össztermékre vonatkozó becsléseket valamennyi régiós országot illetően csökkentették.
A munkanélküliség legnagyobb mértékben Szlovákiát fenyegeti, a prognózisok 10% feletti munkanélküliséget valószínűsítenek; az országot különösen súlyosan érintheti az autóipari recesszió.
Jól látszanak a különböző, költségvetési hiányt érintő stratégiák az előrejelzésekben: míg több régiós ország is valószínűleg növelni fogja a kiadásait, hogy enyhítse a válság hatásait, addig Magyarország és Litvánia további kiadásmérséklésre kényszerül.
