Mélyrepülésben a politikai és a fogyasztói bizalom
A választók egyre inkább tapasztalják a recesszió hatásait. A bizonytalanná váló munkahelyek, a drasztikusan emelkedő hitelterhek és a világból érkező pesszimista hírek eddig nem látott mélységekbe taszítják a lakossági közhangulatot. Mindezek azt eredményezik, hogy a közfigyelem elfordul a politikától. A januári pártpreferencia vizsgálatok nem mértek elmozdulást az előző hónap adataihoz képest. A Szonda Ipsos kutatása szerint a választók döntő többsége – majdnem 90 százaléka – úgy érzi, hogy a politikai elit a válság hatásainak csökkentése helyett saját pozícióinak erősítésére koncentrál.
A januári közvélemény-kutatások az MSZP támogatottságában nem mutattak jelentős változást. A felnőtt lakosság körében 15-19 százalék között mozog a párt bázisa. Viszonylag kicsi az eltérés a négy nagy intézet adatai között a biztos szavazó pártválasztók tekintetében is. Ezen a bázison 28-32 százalék a kormánypárt támogatottsága. A Medián felmérése szerint a válaszadók 26 százaléka azt tartatná a legjobbnak, ha maradna a Gyurcsány-kormány. Ez az arány utoljára 2008. februárban volt ekkora.
A Fidesz továbbra is jelentős fölénnyel vezeti a népszerűségi versenyt. A teljes népesség körében a legnagyobb bázist (42 %) a Medián mérte, míg a legkisebbet (24 %) a Századvég-Forsense. A nagy eltérés egyik oka az lehet, hogy a pártpreferencia nélküliek aránya (azok, akik nem tudnak, vagy nem akarnak válaszolni a pártszimpátiára vonatkozó kérdésre) az előbbi intézetnél 30 százalék, utóbbi esetében viszont 56 százalék. A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében három intézet mérése szerint is 61 százalék. Egyedül a Századvég regisztrált ennél kisebb (55) értéket.
1. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztos szavazó, pártot választani tudók között 2008-2009 folyamán.
A két kis parlamenti párt közül az SZDSZ megítélése nem változott. Továbbra is a választók 1-3 százaléka támogatja a liberális pártot. A pártpreferenciával rendelkező biztos szavazók legfeljebb 2 százaléka választaná őket. Az MDF bázisa kismértékben szűkült januárban. A Szonda-Ipsos és a Tárki is csupán 1 százalékra becsüli a Dávid Ibolya által vezetett párt támogatottságát a felnőtt lakosság körében. Januárban a Medián és a Századvég-Forsense is közzétette a Jobbik támogatottságára vonatkozó méréseit. Ezek alapján elmondható, hogy a radikális jobboldali párt bázisa mérhető lett, a választókorú népesség 1-2 százaléka szavazna a Jobbikra. A Szonda-Ipsos kutatása alapján januárban a párt lett a „harmadik erő”, ugyanis támogatottsága mindkét bázison meghaladja az MDF és az SZDSZ támogatottságát.
2. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében.
1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2009 januárjában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)
Intézet |
Medián |
Századvég-Forsense |
Szonda-Ipsos |
Tárki |
|
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MPSZ |
42 (+1) | 24 (-) | 32 (+1) | 34 (-1) | |
MSZP |
19 (-1) | 15 (+1) | 17 (-2) | 17 (+1) | |
SZDSZ |
3 (+1) | 1 (-1) | 1 (-) | 2 (+1) | |
MDF |
3 (-1) | 2 (-) | 1 (-1) | 1 (-2) | |
KDNP |
1 | - | 1 (-) | - | |
MIÉP |
- | - | 1 (+1) |
- |
|
Jobbik | 1 | 1 (-) | 2 (-) | - | |
Egyéb |
1 | 2 (-) | 3 (+1) | 4 (-1) | |
Nem tudja/nem válaszol |
30 (+1) | 56 (-) | 43 (+1) | 42 (+2) | |
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MPSZ |
61 (-1) | 55 (-2) | 61 (+4) | 61 (-) | |
MSZP |
29 (+1) | 32 (-) | 28 (-4) | 30 (+4) | |
SZDSZ |
2 (+1) | 1 (-2) | 2 (-) | 2 (-) | |
MDF |
4 (-1) |
3 (-) |
2 (-1) | 2 (-2) | |
KDNP |
1 |
- |
1 (-) | - | |
MIÉP |
- |
- |
1 (+1) | - | |
Jobbik |
1 |
3 (-) |
4 (+1) |
- |
|
Egyéb | 2 | 8 (+6) | 3 (-) | 5 (-2) |
A táblázatban szereplő számok egészre kerekített értékek, így előfordulhat, hogy az arányok összege nem adja ki a 100 százalékot. A Századvég-Forsense és a Szonda-Ipsos által mért támogatottságok összege a biztos szavazó pártválasztók között 102, így a tényleges értékek néhány tizeddel kisebbek lehetnek.
2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2009 januárjában (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás).
Intézet |
Medián |
Századvég - Forsense |
Szonda-Ipsos |
Tárki | |
Választókorú lakosság (Teljes népesség) |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
23 (+2) |
9 (-1) |
15 (+3) |
17 (-2) | |
Biztos szavazó pártválasztók |
|||||
Fidesz-MSZP különbség |
32 (-2) |
23 (-2) |
33 (+8) |
31 (-4) |
3. Ábra: A közvélemény-kutatások technikai adatai, valamint az MSZP és a Fidesz bázisának változása a megelőző hónaphoz képest.
Történelmi mélyponton a fogyasztói bizalom
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által havonta közzétett konjunktúra kutatás januári eredményei azt mutatják, hogy a lakossági várakozások mélyponton vannak. A fogyasztói bizalmi index mérésének kezdete, 1996-óta nem volt ilyen alacsony.
Felmérés az EP-választás előtt
Januárban publikálta az Európai Bizottság legfrissebb Special Eurobarometer felmérését, melynek témája a közelgő Európai Parlamenti választás volt. Az adatfelvételek a válság európai begyűrűzésének elején, 2008 októberében és novemberében történtek.
A kutatás egyik kérdésében azt mérte fel, hogy a válaszadók mit szeretnének a kampány központi témájának. A három legtöbbször említett téma a gazdasági növekedés, a munkanélküliség, illetve az infláció volt. Az első két téma kiemelten aggasztja a magyarokat. A 27 tagállam közül csak kettőben említették többen a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget, mint az EP választási kampány fő témáját.
EU27 átlag | Magyarország | |
Gazdasági növekedés | 51 % | 71 % |
Munkanélküliség | 49 % | 70 % |
Infláció | 47 % | 60 % |
A szavazási hajlandóság tekintetében elmaradunk a tagállamok átlagtól. Ugyanakkor a közép-kelet-európai régióban hazánkban ígérik a legtöbben biztosra szavazatukat.
Biztosan szavazók aránya | |
EU27 átlag | 28 % |
Magyarország | 23 % |
Csehország | 20 % |
Románia | 20 % |
Bulgária | 19 % |
Lengyelország | 15 % |
Szlovákia | 15 % |
Az uniós átlaghoz (39%) képest Magyarországon lényegesen többen vannak (65%) azok, akik európai polgárként akkor éreznék jobban magukat, ha harmonizálnák a tagállamok között a szociális ellátó rendszert (egészségügy, nyugdíjak, stb.). Az unós átlagtól való kiemelkedően nagy eltérés arra utal, hogy a magyarok többsége szerint önmagában az egységesítés miatt javulna az erősen kritizált hazai ellátó rendszer színvonala. Mindez visszavezethető magyar lakosság alapvetően paternalista gondolkodására, és jelzi, hogy a többség úgy gondolja a jólét pusztán politikai- állami döntés függvénye.