Szűkülő mozgástér, közeledő álláspontok

2009-02-20

Az elmúlt napokban a válság újabb mélypontját érte el a régióban, a magyar gazdaság megint nehéz napokat él át. Mindez az MNB szempontjából a legtöbb elemző szerint a kamatcsökkentési ciklus végét jelentheti. A megváltozott körülmények miatt a többség már élesen bírálta a miniszterelnök hétfőn bejelentett csomagját, szinte minden megszólaló egyhangúlag a jelentős kiadáscsökkentést hiányolta.

Monetáris politika

A Monetáris Tanácsnak nagyon feszült és annál is bizonytalanabb környezetben kell hétfőn dönteni az alapkamat szintjéről: a forint árfolyam ugyan némileg stabilizálódott a gyenge szinten, de egyre erősebbek azok a hangok, melyek egy esetleges valutaválságtól féltik az egész régiót. Az MNB nyugodtan próbál reagálni a helyzetre, azt hangsúlyozzák, hogy megvannak a megfelelő eszközeik a szélsőséges árfolyammozgások megakadályozására. Az elemzők döntő többsége a hétfői ülésen a kamat tartására számít, de több emelést valószínűsítő nyilatkozat is volt.

Nyilatkozó	Nyilatkozat
Simor András, az MNB elnöke	- A jegybanknak nincs árfolyamcélja, de káros az, hogy a forint árfolyama az utóbbi időben erősen hullámzott. - Az MNB-nek megvannak az eszközei arra, hogy ezt a nagyarányú kilengést tompítsa. Az árfolyam kilengéshez ugyanis nehezen tudnak alkalmazkodni a gazdaság szereplői.
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke	- Csak akkor célszerű belépni az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe, ha már biztosan kezd közeledni Magyarország a maastrichti kritériumok teljesítéséhez. - Ugyanakkor továbbra is fontosnak tartom, hogy minél hamarabb csatlakozzon Magyarország az euróövezethez.
Goldman Sachs	- Amennyiben a következő napokban ismét jelentősen gyengülne a forint, akkor a Magyar Nemzeti Bank lehet, hogy kamatemelésre kényszerülne, amelynek mértéke legalább 100 bázispontos kellene, hogy legyen.
Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője	- A fundamentumok továbbra is lehetővé, sőt szükségessé teszik a monetáris kondíciók lazítását. (Hitelpiaci szempontból is kulcskérdés a forint kamatok szintje, a deviza hitellehetőségek drasztikus beszűkülése, illetve megdrágulása miatt ahhoz, hogy a hitelkereslet ne essen vissza óriási mértékben -és ez ne tolja még mélyebb recesszióba a gazdaságot - elengedhetetlen lenne, hogy a forint kamatok mérséklődjenek). - A jegybank ugyanakkor az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozta, hogy pénzügyi stabilitási megfontolások prioritást élveznek - így pedig a monetáris politikának óvatosnak és fokozatosnak kell maradnia. Azóta azonban tovább gyengült a forint, a jegybanki kommunikációban is egyre többször megjelent az a motívum, hogy a forint túlzott volatilitása káros, így a 300 feletti árfolyam minden bizonnyal az óvatosabb tagok táborát erősíti. A forint gyengülését látva a piacból is kiárazódtak a kamatcsökkentési várakozások, sőt kamatemelési várakozások jelentek meg. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a forint árfolyamát nem a kamatkülönbözet mozgatja, a leértékelődés globális és régiós tényezőkkel van összefüggésben, a forint a zloty-val kéz a kézben gyengül (sőt a lengyel deviza relatíve sokkal gyengébb teljesítményt nyújt), a forint valószínűleg ugyanilyen pályát futott volna be 50 bázisponttal magasabb, vagy 50 bázisponttal alacsonyabb alapkamat mellett is.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője	- A hozamkonvergencia összeomlott, a hosszú forward felár korábban soha nem látott szintekre szélesedett, nemcsak az állampapíroknál, de az IRS-nél (interest rate swap) is. A hozamkonvergencia megszakadása részben oka lehet a forint volatilitásnak, kihullott az egyik stabilizáló tényező. Azt is látni kell, hogy a hozzánk hasonló cipőben járó országoknál (Ukrajna, Románia) az ősszel megemelkedett a belföldi kamatszint, majd ott is maradt. Általában a jegybankok a likviditás szűkítésével a bankközi kamatokon keresztül indirekt módon szigorítottak, a kamatok ezekben az országokban megemelkedtek, majd ott is maradtak. Mi viszont az elmúlt hónapokban szembe mentünk az árral.

Gazdaságpolitikai vitatémák

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai témái

Reformok

Költségvetés

Gazdasági növekedés

Gyurcsány Ferenc hétfőn a parlamentben is ismertette a kormány válságkezelő csomagját, de a bejelentett intézkedések legtöbbje már korábban kiszivárgott. A miniszterelnök beszéde mentes volt bármiféle politikai víziótól, érezhetően azt a rövid távú válságkezelés motiválta. A csomag terheit megpróbálta a lehető legjobban szétteríteni időben, rövidtávon a költségvetésben keletkezett lyuk pótlása volt a legfontosabb cél, bizonyos reformintézkedések például csak hat év múlva lépnének érvénybe. Gyurcsány Ferenc többször hangsúlyozta, hogy csak olyan intézkedéseknek van értelme, amit a lakosság még elfogad.
Az elmúlt hetekben, amikor a csomag részletei folyamatosan napvilágot láttak, az elemzők és a kisebb parlamenti pártok is azt késői és kicsi, de a helyes irányba tett lépésnek minősítették. Az utóbbi napokban azonban a válság újabb mélypontjára ért a régióban, a körülmények gyorsan megváltoztak, az ország újra a szakadék szélén találta magát. Így a hét második felében már sokkal élesebben támadták minden fronton a miniszterelnök csomagját, a jó irány helyett a késedelemre, de még inkább a mélységre helyeződött a hangsúly. Bár korábban úgy tűnt, hogy a miniszterelnök legalább az EP-választásokig stabilizálta pozícióját, és csomagját nagy valószínűséggel a kis parlamenti pártok támogatni fogják, de a helyzet jelentősen megváltozott. Újra felerősödtek a kormányfő távozását sürgető hangok, az SZDSZ egyre határozottabban ragaszkodik a jelentős kiadáscsökkentéshez. Egyfajta konszenzus látszik kialakulni a politikai erők között abban, hogy alapvető változásokat hozó válságkezelő csomagra van szükség.

Nyilatkozó / Nyilatkozat témája	Nyilatkozat
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök /reformok	- Az adó- és járulékátalakítások összességében nagyjából semleges (idei) költségvetési hatásúak, miközben a gazdasági visszaesés mértéke 3% körüli lehet. Ennek nyomán az államháztartási deficitcél a GDP 2.7-2.9%-ra emelkedhet az eddigi 2.6%-ról, de ez úgy lehetséges, hogy az állam idén a költségvetésben tervezettnél mintegy 200-220 milliárd forinttal kevesebbet költ. A kiadások jövőre 550, míg 2011-ben 650 milliárd forinttal maradhatnak el attól, mint amit a kormány közép távú költségvetési terve tartalmaz. - A tervezett átalakítások azt célozzák, hogy az ország potenciális gazdasági növekedési üteme a jelenleginél 1.5-2.0%-ponttal magasabb legyen, és az 57% körüli, nemzetközi viszonylatban igen alacsony foglalkoztatási ráta közép távon 65-70%-ra nőjön.
Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök /reformok	- Az átalakítás ezen szakaszában nem foglalkozunk nagy, mély intézményi reformokkal, mint amilyen az egészségügy vagy az oktatás megújítása, mert az éppen azzal járna, amit el akarunk kerülni, elbocsátásokkal. - Amivel most foglalkozunk, vagyis az adó- és a szociális rendszer átalakítása munkahelyeket teremt, illetve munkavállalásra ösztönöz. A nyugdíjrendszer átalakítása is inkább arra ösztönzi az embereket, hogy dolgozzanak, ameddig tudnak, mert ők maguk és az ország is a munkából lesz sikeres. Ha túl vagyunk ezen a szakaszon, és elindul a növekedés, akkor kell majd nekiállni újra az egészségügyi, az oktatási és egyéb reformoknak. Aki 2010-ben a választók elé áll, annak meg kell mondania, mit csinál ezekkel a rendszerekkel. - Nem bátorság kérdése, hogy milyen változások lesznek az országban. Engedni kell az országnak, hogy felkészüljön a változásokra. Nincs reform, ha az emberek nem értik, és nem támogatják azokat, és csak a miniszterelnök bátor. - A kormány lehetősége az, hogy olyan gazdaságpolitikát csinál - Magyarországon ez a szerkezetátalakító reformpolitika - amelyet a piacok üdvözölnek. Ez a mi dolgunk elsősorban, ezt tesszük, ezt is tettük.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /kiadáscsökkentés	- Harminchárom milliárd forinttal csökken az idén az agrárium működésének támogatása. - A minisztérium költségvetési fejezetéből további négymilliárd forintot zároltak. Egyetlen mezőgazdasági termelő sem kap kevesebb támogatást az idén, mint tavaly. - A tárca a gazdálkodók idei tevékenységét megkönnyítendő, több hitelprogramot is kezdeményez annak érdekében, hogy forrásokhoz jussanak az agrárvállalkozások. Ezt az MFB Zrt. a kereskedelmi bankokon keresztül finanszírozza.
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára /költségvetési hiány	- Önkormányzatok nélkül februárra 294,2 milliárd forint, az első negyedévre 586,2 milliárd forint államháztartási hiányt vár a Pénzügyminisztérium. - Erre az évre GDP-arányosan eredményszemléletben, a helyi önkormányzatokkal együtt 2,9 százalékos hiányt, pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül 2,7, önkormányzatokkal pedig 3,2 százalékos deficitet vár a Pénzügyminisztérium annak figyelembevételével, hogy a GDP idén 3-3,5 százalékkal visszaesik. - Januárban az államháztartás 37,8 milliárd forint többlettel zárt.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője /reformok	- Magyarországnak a jelenlegi helyzetben a bizalom és a hitelesség helyreállítására és reményre lett volna szüksége, hogy van kiút a válságból, Gyurcsány Ferenc azonban ehelyett a reménytelenség csomagját jelentette be hétfőn a parlamentben. - A csomag brutális megszorító intézkedéseket és adóemeléseket tartalmaz, ami miatt Magyarországon mindenkinek, kivétel nélkül, rosszabb lesz. - A csomag ugyanazokon az alapvetéseken nyugszik, mint a 2006-os megszorítások, amelyek miatt Magyarország véglegesen a kudarc útjára lépett. A reménytelenség csomagja emellett teljes mértékben ellentétes az európai válságkezelési módszerekkel, hiszen más uniós országok adócsökkentő, növekedést ösztönző lépéseket vezetnek be, és segítenek az embereknek átvészelni a válságot, nem pedig újabb terheket raknak rájuk. - A kormány és Gyurcsány képtelen a hitelesség és a bizalom helyreállítására, a miniszterelnök hétfői beszéde óta növekedett a bizonytalanság és a hiteltelenség, hiszen szerdán a Budapesti Értéktőzsde indexe a válság kitörése óta a legalacsonyabb értéket érte el, az euró árfolyama pedig folyamatosan 310 forint közelében van. A január 29-i rendkívüli parlamenti ülésen elmondott miniszterelnöki beszéd után szabadult el az euró árfolyama.
Daróczi Dávid kormányszóvivő /forintárfolyam	- A keddi tárgyaláson a miniszterelnök arra kérte a bankelnököt és a minisztert, vizsgálják meg, léteznek-e olyan nem szokványos piaci módszerek, amelyekkel meg lehet védeni a forintot. - A kormányfő azt is kérte, mérjék föl, hogy ezek az eszközök milyen előnnyel járnak, és cserébe mi lenne az áruk.
Veres János, pénzügyminiszter /adócsomag	- A bejelentett adóváltoztatások összege mind 2009-ben, mind 2010-ben a költségvetés szempontjából lényegében nullszaldós. - Ha a gazdaság visszaesése a tervezettnél nagyobb, s emellett az infláció a tervezett 4,5 százaléknál alacsonyabb lesz, akkor a 2,6 százalékos GDP-arányos hiány megtartása érdekében a kormány további megtakarítási döntéseket fog hozni.
James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap delegációjának vezetője /reformok	- A gazdasági korrekció elkerülhetetlen Magyarországon a magas államadósság és a külső finanszírozás nehézségei miatt. - A magyar kormány teljesítette az IMF hitelszerződésben vállalt feltételeket. - Az IMF 3-3,5 százalékos gazdasági visszaesésre számít Magyarországon, miközben az GDP arányos államháztartási hiány 3 százalékon belül marad.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke/adócsomag	- Gyurcsány Ferencnek a válság megoldására tett javaslatait épp a miniszterelnök személye miatt nem lehet komolyan venni. Hol ezt mondja, hol azt. - Páros napokon azt mondja, hogy nem lehet adót csökkenteni, páratlan napokon viszont azt, hogy mégis csak lehet.

Elemzői kommentárok

A héten a gazdasági elemzők erőteljesen kongatták a vészharangot: a korábbi alapvetően pozitív nyilatkozatok után ezúttal már mindenki élesen bírálta a miniszterelnök csomagját, leginkább azért, mert a magyar gazdaság számára elengedhetetlennek nevezett kiadáscsökkentés szinte teljesen hiányzik belőle.

Elemző	Legfontosabb állítások
Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke	- A magyar gazdaságban megrendült a bizalom: mind a külföldi, mind pedig a belföldi szereplők kivárásra játszanak. Tudnivaló, hogy Magyarországon a megtakarítások messze nem fedezik a beruházások forrásigényét, égető szükség van a külföldi tőke bevonására. A külföldi befektetők most elkerülnek bennünket, s ezen csak a bizalom visszaállításával lehet változtatni. Sajnos, a miniszterelnök hétfőn bejelentett intézkedései erre nem voltak alkalmasak. - Egy jegybank akkor tud a legjobban működni, ha a politikusok békén hagyják. Nálunk 1990 óta folyamatosan érik politikai támadások a jegybankot. Jelen pillanatban azonban nem a monetáris politikával van a legnagyobb baj Magyarországon, hanem a költségvetési politikával. Az MNB természetesen nem hagyhatja figyelmen kívül, mi történik a forint árfolyamával, de csak két eszköze van arra, hogy beavatkozzon a folyamatokba: a kamat és az intervenció. Az utóbbi mindenképpen csak átmeneti lehet. Viszont a jegybank azzal is kedvező irányban befolyásolhatja a kormányt, ha a nyilvánosság előtt hangoztatja a véleményét, ha szükségesnek látja, vállalva akár azt is, hogy ezzel kiváltja a mindenkori kormány nemtetszését. - Az eredendő bűnt akkor követte el a gazdaságvezetés, amikor magasra feltornászta a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiányát. S bár ezen a téren sikerült javulást elérni, a piacok továbbra is büntetnek bennünket. A bizalom helyreállítása végett az eddigieknél jóval erőteljesebben kell mérsékelni a vállalkozásokat sújtó elvonásokat, mindenekelőtt az adókat és a járulékokat, egyidejűleg pedig drasztikusan vissza kell fogni a kiadásokat úgy, hogy a költségvetési hiány és az államadósság csökkenjen.
Békesi László, volt pénzügyminiszter	- A miniszterelnök "alibicsomagot" mutatott be, amelynek semmi köze a bizalomerősítéshez, a versenyképesség helyreállításához vagy a nagy rendszerek átalakításához. - Nevetséges arról beszélni, hogy 2014-től értékalapú ingatlanadót vezetnek be vagy, hogy 2016-tól évente négy hónappal emelik a nyugdíjkorhatárt. Épeszű ember ilyet nem mond. Ha valaki azt akarja, hogy hangosan röhögjön a világ, akkor kell ilyeneket mondani. Most 2009 van, a csőd itt van a nyakunkon, az állami kiadásokat kellene csökkenteni. - A gazdaság csak akkor tud kilábalni a bajból, ha export és beruházás vezérelt, egyensúlyőrző, megtakarításokat ösztönző politikát folytat. ehhez a végrehajtás eszközrendszerében más mixre van szükség, mint amit az ország az elmúlt nyolc évben folytatott. Laza fiskális politikával, a teljesítményektől elszakított jövedelempolitikával, és egy ortodox monetáris politikával nem lehet egészséges pályán tartani a gazdaságot. Kőkemény fiskális, növekedést támogató monetáris, és szigorú jövedelempolitikára van szükség.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke	- Két hónapon belül eldől, hogy a kormány most bejelentett, egyebek között a munkabérterhek mérséklését célzó intézkedései nyomán javul-e a gazdaság helyzete. - Az új adószabályok változtatása viszont jó esetben 2010-ben fejti ki teljes mértékben a hatását. Mindemellett a hazai gazdaság élénkülése az európai piac meglódulásától is függ. Magyarországon is sok múlik a német válságkezelés sikerességén. Ha a német gazdaság lendületet vesz, és eredményt mutat már az első félév végén, az a magyar gazdaságra is hat. Ma a magyar gazdaság teljesítményét úgy lehet leírni, hogy az európai GDP mínusz 2 százalék. - Harmóniát kell teremteni a rövid és a hosszú távú intézkedések között. Nincs vita arról, hogy a munkabérek terheit csökkenteni kell, a reálgazdaságba pénzt kell juttatni, de az is tény, hogy a reálgazdaság teljesítményhiányát és lehetőséghiányát egyoldalúan nem lehet áthárítani a lakosságra. A fogyasztás csökkentésének vannak ésszerű határai. - A válság mérséklésére irányuló valamennyi intézkedésnek ki kell zárnia, hogy Magyarországon villanyoltás legyen, vagyis az a szemlélet érvényesüljön, hogy a válságkezelés könnyebb módja a meglévő szabályok kiiktatása, és az egyszerűsítés jegyében eltekintenek az engedélyek beszerzésétől. Még egyszer nem követhetjük el azt a hibát, amit a magyar gazdaság a kilencvenes évek elején elkövetett, hogy a privatizációs átmenetben kiiktatta az ellenőrzést.
Wood & Co.	- Amíg teljes részleteiben nem válnak ismertté a kormány közkiadási tervei, addig nem lehet teljes bizonyossággal kizárni annak kockázatát, hogy nem sikerül a magyar államháztartási hiányt a 3 százalékos GDP-arányos határ alatt tartani. Ám ha a magyarországi recesszió a vártnál is mélyebbnek bizonyulna, az IMF közbelépne, és szükség esetén megemelné a gazdaság támogatására szolgáló készenléti keretet. - A forint vissza fog erősödni, különösen a második félévtől, és megvan a lehetőség arra, hogy Magyarország az idén, de legkésőbb jövőre az ERM-II. tagja legyen. - A foglalkoztatás adóterheinek csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése hosszú távon pozitív hatású lesz, mivel a magyar gazdaság szerkezeti hiányosságai közül orvosol néhányat. - A forgalmi és a jövedéki adók emelése hozzávetőleg 3 százalékponttal emelheti az éves szintű inflációt, amely a jövő év elején átmenetileg elérheti az 5-6 százalékot, ez azonban nem fogja befolyásolni az MNB pénzügypolitikáját.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa	- A kormányzat adótervei nem tekinthetők érdemi reformoknak, az csak akkor képzelhető el, ha ténylegesen csökken a teljes adóterhelés is. - Ha adóátrendezésnek fogjuk fel a lépéseket, akkor az irány elfogadható, főként ha a három szorító tényezőt, a gazdasági válságot, a konvergenciaprogramot és a versenyképességet is figyelembe vesszük. - Ha a társasaági adóból valóban minden kedvezményt megszüntet a kormány, akkor a különadó eltörlése ellenére emelkedne az összteher. A gazdasági élénkítéshez, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmények a mai gazdasági helyzetben fontosak lehetnek.
Járai Zsigmond, az MNB volt elnöke	- 2008 októberére csúszott a szakadék szélére a magyar állam, akkorra teljesen elvesztettük a befektetői bizalmat, mindenki kivonta a pénzét Magyarországról, kölcsönt pedig senki nem adott. Így az adósságainkat sem tudtuk fizetni, hiszen azokat mindig új hitelekből álltuk. Ezt a fizetésképtelenséget nevezik államcsődnek. Így most az IMF hiteleiből fizetjük az adósságainkat. Azonban ez a pénz is elfogy egyszer, a jelek szerint anélkül, hogy bármit is változtatnánk a gazdaság helyzetén. - A kormány válságkezelése legalább akkora válságot okoz, mint a válság maga, azaz kapkodóak, rosszak a kormány lépései. Drasztikusan át kellene alakítani az adórendszert, csökkenteni kellene az adókat, ahogy a költségvetési kiadásokat is - ezzel lehetne a vállalkozások versenyképességét növelni.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója	- Egyetlen gazdaság sincs akkora bajban a globális recesszió miatt, mint a magyar, mert az államháztartási hiány drasztikus csökkentése jelentősen lefékezte a gazdasági növekedést. - Magyarország gazdasága sérülékenyebb, mint a hozzánk hasonló adottságú visegrádi országoké, amely a pénzügyi válság körülményei között egyértelműen megmutatkozott. - Ennek okai: Magyarország volt az az ország, ahol a legnagyobb mértékben, és szinte egyedüliként nőtt az államadósság az elmúlt időszakban, rendkívül magas hiányt halmozott fel az ország, és noha 2006 után ezt sikerült valamennyire csökkenteni, áldozatul esett a gazdasági növekedés. Egyfajta átváltás történt. Igaz, hogy az államháztartás hiánya erőteljesen lecsökkent, ez azonban nagyon jelentősen fékezte a gazdasági növekedést. Most tehát egy nagyon gyenge növekedési potenciállal, de magas államadóssággal rendelkező ország vagyunk, ennek a kettőnek a kombinációja nagyon kedvezőtlen. - Miközben a magyar kormány már korábban is számos lehetőséget elszalasztott, az októberi egy súlyos mulasztás volt, hiszen akkor lett volna lehetőség bejelenteni komoly kiadáscsökkentő intézkedéseket, azt is elmagyarázva a lakosságnak, hogy ez nem csak elvonást jelent. Ha ezzel kisebb adók járnak, akkor az rövid távon is sok adófizetőnek kedvező, középtávon pedig a magasabb gazdasági növekedés következtében mindenkinek jó. - Nincs magyar átok, tehát nyugodtan lehetnek a szociális és jóléti kiadásokat csökkenteni. Azok az érvek, amelyek a társadalom tűrőképességéről szólnak, nem állják meg a helyüket. Az tény, hogy az elmúlt években folyamatosan azt az üzenetet kapták az emberek - főleg az ellenzék részéről, de a kormány részéről is -, hogy kevés erőfeszítést kell tenniük, majd az állam gondoskodik róluk. Meg kell magyarázni, hogy ez a politika alacsony gazdasági növekedéssel jár és olyan rossz spirálba kerüléssel, ami úgy írható le: egyre gyengébb gazdaság, egyre kisebb növekedés. Emiatt egyre nehezebb kipaszírozni a gazdaságból azt az adómennyiséget, ami a kiadások fedezéséhez kell. Ez még tovább gyengíti a gazdaságot.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője	- Az intézkedések szükségességének a felismerése már nem halogatható. Meg is kaptuk az újabb „adóreform”-ígéretet (a sokadikat), s hogy az államháztartás jövőbeni kiadásait esetleg átrendezik, mérséklik azok növekedését. A hangsúly sajnos nem a kiadások mihamarabbi lefaragására irányul; az adóváltozásokban bízik a kormányzat. - A lényegében nullszaldós adóátcsoportosítások kísértetiesen hasonlítanak a tavaly szeptemberben a parlament elé terjesztett, majd visszavont kormányzati csomagra. Az irány tekintetében a szakemberek már régen egyetértenek. A munkát terhelő, nemzetközi összehasonlításban is túlzott mértékű közterheket kell csökkenteni. -Ennek forrása lehetőleg a kiadások mérséklése. Erre azonban a politika nem hajlandó. A felelőtlen osztogatás, a jövő felélése után a visszavétel konfliktusát (szavazatvesztést) nem vállalják fel. A halogatás pedig csak növeli a konfliktust! Az aránytalanná duzzasztott adórendszer belső átalakítására valóban szükség van.
Csaba László, közgazdász	- A tervezett intézkedések sikere nagyobb részben függ attól, hogy ki mondja, és kisebb részben attól, hogy mi van a csomagban. - A Gyurcsány Ferenc kormányfő által hétfőn bejelentett lépéssel két baj van: a kis méretű, alapvetően a belső átrendezéseket tartalmazó intézkedési együttesnek korlátozott hatása lehet, de ennél súlyosabb, hogy nem hiszik el. Ha valakinek 49 programja volt, és mindegyik élt két hetet, akkor annak nincs hitele. - Leghamarabb 2013-ra lehet a magyar gazdaságban élénkülés. - 2010-ig folytatódik a mostani "tili-toli", majd alakul egy új kormány, amely támogatást szerez a programjához, 2011-ben kezdi el megvalósítani programját, és egy évvel később beteljesíti azt.

Gazdasági mutatók

A napvilágot látott gazdasági adatok szerint a tavalyi évben, ugyan minimálisan, de nőttek a reálkeresetek. A részletes adatok szerint az ipar decemberi történelmi visszaesését a feldolgozóipar drasztikus megtorpanása okozta, ami az exportmegrendelések jelentős visszaesésével magyarázható.

Mutató fajtája	Adatok
Bérek, KSH	- A reálkereset 2008-ban 0,7 százalékkal nőtt - a fogyasztóiár-index 6,1 százalékos növekedése mellett 2007-hez viszonyítva. - Tavaly a bruttó átlagkeresetek összességében 7,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 6,8 százalékkal haladták meg az előző évit. Az elmúlt év január-novemberében a reálkeresetek 0,9 százalékkal nőttek - a fogyasztóiár-index 6,3 százalékos növekedése mellett 2007 január-novemberhez viszonyítva. - A bruttó átlagkeresetek 2007-ben összességében 8,0 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 2,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 8,0 százalékos növekedése mellett - 4,8 százalékkal csökkent.
Államadósság, MNB	- A GDP 73 százalékára nőtt az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága 2008 végére, míg nettó finanszírozási igénye a GDP 3,1 százalékát tette ki tavaly. - A pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a háztartások pénzügyi megtakarítása, nettó finanszírozási képessége a GDP 0,8 százalékát érte el 2008-ban. - A bruttó konszolidált államadósság tavaly szeptember végén az utolsó négy negyedév GDP-jének 65,5 százaléka volt, 2007 végén 65,9 százalékát érte el. - Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2008 végén 19.318 milliárd forint volt. Az államháztartás nettó tartozása 13 589 milliárd forintot, a GDP 51,3 százalékát tette ki.
Ipari termelés, KSH	- Az ipari termelés 2008 decemberében 19,6 százalékkal esett az előző év azonos időszakához viszonyítva, munkanaphatástól megtisztítva 23,3 százalékkal csökkent. - Az ipari termelésben éves szinten 1992-ben regisztráltak utoljára visszaesést a szakemberek ez 9,7 százalék volt. A múlt év folyamán az ipari kibocsátás júniustól - július és szeptember kivételével - fokozatosan és egyre nagyobb mértékben csökkent. - Novemberhez hasonlóan decemberben is a feldolgozóipar minden alágazatában csökkenés figyelhető meg. Az ágazatok közül a legnagyobb mértékben a feldolgozóipari termelés közel 30 százalékát kitevő villamos gép, műszer gyártása mérséklődött, ami 32,6 százalékot tett ki. Az alágazaton belül a híradás-technikai fogyasztási cikkek gyártása szakágazatban felére zuhant a termelés. - A múlt évben az ipari export 0,8 százalékkal, decemberben az exportkereslet drasztikus visszaesése következtében már 22 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A külpiaci értékesítés növekedési üteme negyedévről negyedévre mérséklődött, és először augusztusban - 7,9 százalékkal - volt alacsonyabb az előző év azonos hónapjához mérten.

Sajtókapcsolat:

+36 20 665-0384

Telefon:

+36 20 665-0384

E-mail:

info[at]politicalcapital.hu