Februárban tovább nőtt a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben

Az elmúlt egy hónapban tovább nőtt a Fidesz és az MSZP támogatottságának különbsége. A kormánypárt támogatói egyre bizonytalanabbá válnak. Ugyanakkor a Fidesz nem tudott látványosan erősödni, csupán a már meglévő stabil bázisa lett aktívabb. Továbbra is magas a pártoktól elforduló, bizonytalan szavazók aránya. A romakérdés bűnügyi kontextusban zajló politikai vitája a Jobbikot erősítette, amely így a biztos szavazó pártválasztók között egyenrangú versenytársa lett a két kisebb parlamenti pártnak.

Februárban zsugorodott a kormánypárt bázisa. A felnőtt lakosság csupán 12-19 százaléka választaná a szavazókat hátrányosan érintő intézkedések megtételére kényszerült MSZP-t. A törzsszavazók elbizonytalanodása még erősebben jelentkezik. Ennek a folyamatnak jó indikátora a biztosan szavazó pártválasztók megoszlása. Ezen a bázison a Századvég-Forsense felmérése alapján 11, a Tárki szerint pedig 9 százalékkal csökkent a Gyurcsány Ferenc vezette párt támogatottsága, ami harmada a Fidesz eredményének.

A Fidesz támogatottsága kismértékben emelkedett februárban. A teljes népességre vetítve különböző folyamatokat figyeltek meg az elemzésünkben szereplő intézetek. Míg a Tárki 2 százalékpontos csökkenést, addig a Századvég-Forsense 4 százalékos emelkedést regisztrált. A Medián kutatása mérte a legnagyobb (42 %), a Századvég-Forsense a legkisebb (28 %) bázist. A biztos szavazó pártválasztók között kisebb az eltérés. 61-68 százalék között változik a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága. Ez jól tükrözi azt, hogy a jobboldali párt szimpatizánsai sokkal aktívabbak, közülük többen mondják biztosra szavazatukat.


1. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztos szavazó, pártot választani tudók között az elmúlt egy évben. 

 

A parlamentben lévő két kisebb párt támogatottsága némileg erősödött. A teljes felnőtt lakosság legfeljebb három százaléka szavazna rájuk egy mostani választáson. Szimpatizánsaik szavazási elkötelezettsége alacsony, ezért támogatottságuk a biztosan szavazó pártválasztók között is 2-4 százalék között mozog. A Jobbik bázisa a teljes népességben már néhány hónapja mérhető, a vizsgált intézetek 1-2 százalékra becsülik. Ugyanakkor a szélsőjobboldali párt szavazói a legaktívabbak, ezért támogatottsága a pártpreferenciával rendelkező, biztosan szavazó között eléri a négy százalékot is.

A Medián kutatásában vizsgálta a pártválasztók átlagéletkorát. A válaszok alapján a Jobbik bázisa a legfiatalabb: átlagéletkoruk 28 év. A sorrendben az SZDSZ és a Fidesz szavazói következnek egyaránt 43 éves átlaggal, míg az MSZP és az MDF szavazói a legidősebbek, átlagéletkoruk 54 év.

2. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében. 

 

1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2009 februárjában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

 

2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség 2009 februárjában (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás).
 

3. Ábra: A közvélemény-kutatások technikai adatai, valamint az MSZP és a Fidesz bázisának változása a megelőző hónaphoz képest.

A cigányság társadalmi megítélése

A Medián a veszprémi Cosma-gyilkosság hétvégéjén készített felmérést a társadalom romákkal kapcsolatos előítéleteiről. Az eredmények alapján elmondható, hogy a cigányság a leginkább ellenszenvesnek tartott csoport a hazai társadalomban. Egy százfokú rokonszenv-skálán - ahol a nagyobb érték nagyobb rokonszenvet jelent - átlagosan mindössze 24 ponttal jellemzik a válaszadók a cigányok iránti rokonszenvüket. A társadalmi attitűdökben kétféle folyamat figyelhető meg:

1. Noha 2002 óta folyamatosan csökken a cigányság iránti általános rokonszenv, ez a tendencia nem erősödött fel az elmúlt időszakban.

2. A szélsőséges, rasszista nézeteket nyíltan felvállalók aránya ugyanakkor jelentősen megnőtt. A válaszadók 36 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy a cigányokat el kellene különíteni a társadalom többi részétől. 1992-ben ez az arány 25 % volt.

A megkérdezettek túlnyomó többsége a beilleszkedési nehézségeiért magukra a cigányokra hárítja a felelősséget. A válaszadók 79 százaléka szerint a romák nem tesznek semmit azért, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. Mindössze harmaduk gondolja úgy, hogy az integráció akadálya a hátrányos megkülönböztetés. Erőteljesebb kormányzati támogatásra pedig kevesebb, mint negyedük szerint van szükség.

A Nézőpont Intézet február 16-20. között készült felmérésében a válaszadók 59 százaléka szerint az etnikai hovatartozás befolyásolja a bűnözési hajlandóságot. A cigánybűnözés társadalmi percepciójára vonatkozó burkolt kérdésre a kis- és közepes városokban élők válaszoltak a legnagyobb arányban (65 %) igennel, míg a fővárosiak értettek vele legkevésbé (53 %) egyet. A községekben élők 59 százaléka értett egyet a kijelentéssel.

Érdekes ellentmondás az előzőekkel, hogy a Medián rokonszenv-indexének település szerinti megoszlása alapján Budapesten a legrosszabb a cigányság megítélése (20 pont). A vidéki városokban élők némileg (21 pont), a községek lakói viszont lényegesen (29 pont) szimpatikusabbnak ítélik meg a romákat.

A Progresszív Intézet által 2008. októberben felvett, 2009. februárban publikált közvélemény-kutatás is megerősíti a cigányság erőszakos asszimilációjára vonatkozó társadalmi igényt. A válaszadók 81 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a cigányokat rá kellene szoktatni arra, hogy ugyanúgy éljenek, mint a többi ember. Ez az arány a Medián kutatásában 79 százalék. A településtípus szerinti bontás a Nézőpont felmérésével van összhangban. A fővárosban kisebb mértékben, a vidéki kistelepüléseken erőteljesebben jelentkezik a cigányellenesség. Ezek az eltérések azonban csak árnyalják azt a tényt, hogy a társadalmi csoport iránti ellenszenv mindenhol erőteljesen jelen van. Hasonló eltérések figyelhetők meg az iskolai végzettség szerinti arányokban is. A Progresszív Intézet felmérése azt mutatja, hogy a diplomások között alig valamivel kisebb mértékű (76 %) a cigányellenesség, mint az alsófokú végzettséggel rendelkezők körében (81 %). A Medián felmérése nem mutat érdemi különbséget ebben a viszonylatban. Egyedül az általános iskolai végzettséggel rendelkezőknél mértek magasabb szimpátiát. Ezt okozhatja a részminta kis elemszáma is.

A szélsőséges nézetek előtérbe kerülése nem csak a cigányság iránti szimpátiára gyakorolt negatív hatást. A hazai zsidóság rokonszenv-indexe az 1995-ös 57 pontról 44-re csökkent.

A nemzetközi Rágalmazás Ellenes Liga (Anti Defamation League) 2008. december és 2009. január között végzett felmérést hét európai országban. A kutatás tárgya a zsidóság társadalmi megítélése volt. A tipikus antiszemita sztereotípiákra vonatkozó kérdések azt mutatják, hogy a hazánkat jellemző, a vizsgált országok között erősnek mondható zsidóellenesség nem a Zsidó állam politikája, sokkal inkább a gazdasági válság hatására erősödik. A válaszadók 46 százaléka szerint a zsidók is felelősek a kialakult helyzetért. Két harmaduk szerint túl nagy hatalommal rendelkeznek az üzleti világban.

forrás: Anti Defamation League