Hogyan tovább - mit gondolnak a választók?

A miniszterelnök-csere híre felpezsdítette a gazdasági válság és a folyamatos politikai huzavonák miatt agóniába süllyedt közvéleményt. Az elmúlt héten készült közvélemény-kutatások szerint a választók jelentős részének van véleménye mind a kialakult helyzetről, mind pedig annak lehetséges megoldásáról. A felmérések azt mutatják, hogy egyelőre sem az előrehozott választás, sem pedig a szakértőinek nevezett kormány nem élvez többségi támogatást a teljes népesség körében. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a következő kormányra mindenképpen nagy teher hárul, a választók többsége a kutatások szerint nem várja a gazdasági helyzet gyors javulását.

A március 21-i MSZP kongresszus után készült felmérések során a kutató intézetek három témával kapcsolatban vizsgálták a lakosság véleményét:

   • Gyurcsány Ferenc bejelentésének megítélése.
   • Előrehozott választás, vagy szakértői kormány kérdése.
   • A felmerült jelöltekről alkotott kép.

A bejelentést követő napon készült Medián felmérés szerint a válaszadók a bizakodás és az aggodalom mentén meglehetősen megosztottak voltak. 47 százalékuk szerint az ország szempontjából kedvező döntés született, mert végre elindulhat valamilyen változás. Ugyanakkor 34 százalék kedvezőtlennek ítélte a miniszterelnök lemondását, annak bizonytalanság-növelő hatása miatt. A kormánypárt szavazóinak ötöde is kedvezőnek ítélte meg a visszalépést, míg a Fidesz szimpatizánsainak 14 százaléka gondolta azt kedvezőtlennek.

Az előrehozott választás és a szakértői kormány támogatásában is hasonló arányokat mértek az intézetek. A válaszadók 42-50 (Szonda-Ipsos: 42, Medián: 45, Századvég-Forsense: 50) százaléka az előrehozott választást tartja a legjobb megoldásnak. A szakértői kormány támogatottságának összehasonlítását nehezíti, hogy az intézetek a kérdésfeltevés során különböző alternatívákat adtak a válaszadóknak. A Medián felmérésében a válaszadók harmada támogatta a szakértői kormány létrehozását, de további 15 százalékuk azt szeretné, ha Gyurcsány Ferenc miniszterelnök maradna, vagy egy új, pártpolitikus kormányfőt választanának. A Szonda-Ipsos kutatásában a válaszadók 41 százaléka szakértő, 10 százaléka pártpolitikus által vezetett, új kormányt szeretne. A Századvég által megkérdezettek 44 százaléka úgy látja, hogy egy, a parlament által megválasztott, új miniszterelnök lenne a legjobb megoldás az országnak. 

A két nagy párt bázisa határozottan, de nem egyöntetűen áll ki a pártvezérek javaslata mellett. A legnagyobb ellenzéki párt szimpatizánsainak 70-79 százaléka (Medián: 73, Szonda-Ipsos: 70, Századvég-Forsense: 79) támogatja az előrehozott választást, míg az MSZP szavazók 66-80 százaléka (Medián: 80, Szonda-Ipsos: 66, Századvég-Forsense: 73) a szakértő, vagy pártpolitikus vezette kormányt választja. A kérdésről – mindhárom intézet adatai szerint – a lakosság csupán 7 százalékának nincs véleménye. A Medián kutatásában ez a szám a Fidesz szavazói között csupán 1, az MSZP bázisán pedig 5 százalék. A pártot nem választók nagyobb része a szakértői kormány felállítását támogatja.

Az adatfelvételek idején felmerült lehetséges jelöltek közül a válaszadók Surányi Györgyöt tartották leginkább alkalmasnak a feladatra. Az MDF kampány nyitóján az SZDSZ jelölését elutasító Bokros Lajost a megkérdezettek 20 százaléka fenntartás nélkül támogatta (Századvég-Forsense), illetve százas skálán 39-re értékelte alkalmasságát (Medián). Ezzel az eredménnyel az MDF EP-listájának vezetője a második, illetve harmadik helyet szerezte meg.

Akár előrehozott választás lesz, akár nem, a következő kormánynak a válság kezelése érdekében megszorításokra és időre lesz szüksége. Ezt a társadalom többsége is látja. A Szonda-Ipsos felmérése alapján a válaszadók 70 százaléka szerint mindenképpen szükség van megszorításokra. Így gondolja az ellenzéki szavazók 63 százaléka is.