Újabb mélyponton a szocialisták támogatottsága

Márciusban tovább folytatódott a választók elfordulása a politikától, a két nagy párt közötti jelentős különbség az elmúlt hónapok növekedése után stabilizálódott. A miniszterelnök március 21-i bejelentése a közvélemény-kutató intézeteket is meglepte. Az adatfelvételek egyik része a kongresszus előtt, másik része utána zajlott le. Gyurcsány Ferenc lemondása felpezsdítette a közbeszédet, a kormány(fő)-váltás lett a vezető téma. Az államfő kitűzte az EP-választás időpontját, amivel hivatalosan is megkezdődött a kampányidőszak.

A pártpreferencia mérések azt mutatják, hogy márciusban lelassult, de nem állt meg a kormánypárt szavazóbázisának szűkülése. A választókorú népesség körében a párt támogatottsága - a négy intézet átlaga alapján - alulmúlja az egy évvel ezelőtti mélypontot is, a felnőtt lakosság mindössze 13,5 százaléka szavazna az MSZP-re egy most vasárnapi választáson. A biztosan szavazó, pártpreferenciával rendelkezők között a vezetőcsere előtt (is) álló párt támogatottsága nem haladja meg a 25 %-ot. A legkisebb értéket (22 %) a Századvég-Forsense, a legnagyobbat (25 %) a Szonda-Ipsos mérte.

A Fidesz továbbra is tartja stabil többségét mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók között. Az utóbbi bázison támogatottsága megközelíti a kétharmadot. A Medián adatai szerint a felnőtt lakosság 43 százaléka szavazna az ellenzéki pártra. A másik három intézet ennél legalább tíz százalékkal kevesebbet mért. Ennek oka elsősorban az, hogy amíg a bizonytalanok aránya esetükben 43-54 százalék, addig a Medián felmérésében csupán 31. A biztosan szavazó, pártpreferenciával rendelkezők választása alapján a Fidesz kétharmadhoz közeli támogatottsággal rendelkezik. A Tárki és a Szonda-Ipsos által mért legkisebb érték is 62 %.


1. Ábra: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség a biztos szavazó, pártot választani tudók között az elmúlt egy évben. 

 

 

A kis pártok támogatottsága nem változott érdemben. A teljes népesség körében sem az SZDSZ, sem az MDF bázisa nem éri el a 4 százalékot. A konzervatív párt szimpatizánsai azonban aktívabbak, könnyebben mozgósíthatók, ezért a biztos szavazó pártválasztók között egyértelműbb a párt előnye. Ezen a bázison 1-2 százalékponttal tudtak erősíteni, három intézet is négy százalékra becsüli támogatottságukat. Megállapítható tehát, hogy noha Bokros Lajos első helye a párt EP listáján megosztotta a párt politikusait, az MDF szavazóira ugyanakkor nem volt negatív hatással.

2. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében. 

 

 

A Jobbik stabilizálta a korábban megszerzett választói bizalmat. Szimpatizánsainak választási hajlandósága továbbra is magas. Támogatottsága a biztosan szavazó pártválasztók között a Századvég-Forsense kutatása szerint 2, az általunk vizsgált másik három intézet szerint 4-4 százalék. A kormányváltás azonban háttérbe szorította a Jobbik cigány ellenességre építő rendpárti kampányát a politikai közbeszédben, ami egyértelműen hátrányos a pártra nézve. A megszorító intézkedések híre miatt várhatóan romló közhangulat, a választók egy részének radikalizálódásra való hajlandóságának növekedése ugyanakkor lehetőséget teremt a Jobbiknak további szimpatizánsok szerzésére.

1. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2009 márciusában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

 

2. Táblázat: A Fidesz és az MSZP közötti támogatásbeli különbség, 2009. március (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás).
 

3. Ábra: A közvélemény-kutatások technikai adatai, valamint az MSZP és a Fidesz bázisának változása a megelőző hónaphoz képest.

 

A köztársasági elnök június 7-ére tűzte ki az EP választás időpontját. A bejelentéssel hivatalosan is megkezdődött a választási kampány, bár a kormányválság miatt ez egyelőre háttérbe szorul a pártok kommunikációjában. Az MSZP és az SZDSZ a leendő kormányfőről és annak programjáról egyeztet, a Fidesz és a KDNP az előrehozott választást szorgalmazza. Az MDF és a Jobbik - listavezetőik intenzívebb szereplésével - erőteljesebben fókuszál a kampányra.


A távozó miniszterelnök és várható utódjának eddigi megítélése

A miniszterelnöki és pártelnöki tisztségéről leköszönő Gyurcsány Ferenc alacsony népszerűségi mutatója kapcsán az rögzült a nyilvánosságban, hogy annak romlása elsősorban a balatonőszödi beszéd napvilágra kerülése után következett be. Az adatok ugyanakkor mást mutatnak: Gyurcsány Ferenc népszerűségének zuhanása már 2006 nyarán bekövetkezett. Ezt követően pedig a most távozó kormányfő már nem volt képes visszaküzdeni magát az első Gyurcsány-kormány idején mért szintre. 2008 őszétől, a válság kezdetétől más kormányok vezetőihez hasonlóan, Gyurcsány Ferenc megítélése is javulni kezdett. 2009 elejétől azonban, a munkanélküliek számának növekedésével, a forintárfolyam gyengülésével a népszerűségi index csökkenésbe váltott. A februári érték megközelítette az SZDSZ koalícióból történő kilépése előtti történelmi mélypontot.



Bajnai Gordon nehéz teherrel érkezett a politikai színtérre 2007-ben. A Hajdú-Bét-ügy gyakran visszatérő kritika volt az ellenzéki pártok részéről. Népszerűsége nem változott érdemben az elmúlt másfél év során, annak ellenére sem, hogy ismertsége a kezdeti negyven százalékról - leginkább a válságnak köszönhetően - 60 százalék fölé emelkedett. Miniszterelnöki jelölése várhatóan jótékony hatással lesz az ismertségére. A Szonda-Ipsos által április elsején készült telefonos felmérés szerint a válaszadók 97 százaléka hallott arról, hogy Bajnai Gordon a miniszterelnök-jelölt. A népszerűségi mutatója viszont a "mindenkinek fájó" megszorítások miatt, az optimista szocialista szavazók ellenére sem tud majd jelentősen javulni.