A Fidesz Jobbik-problémája

A júniusi közvélemény-kutatások egyöntetűen azt mutatják, hogy a "győzteshez csapódás" jelensége nem a Fideszt erősítette az EP-választást követően, hanem sokkal inkább a Jobbikot. A felmérések cáfolják azt az értelmezést, miszerint a Jobbik tábora elsősorban a volt szocialista szavazók köréből verbuválódna. A jövőre nézve az olvasható ki az adatokból, hogy a szélsőjobboldal esetleges további erősödése főként a Fidesz számára jelenthet problémát, mivel a Jobbik politikája és vezetői viszonylag nagy népszerűségnek örvendenek a Fidesz szavazóinak körében is. A pártpreferenciákat tekintve az MSZP támogatottságának zuhanása egyelőre megállt, a Fidesz tartja előnyét a szocialistákkal szemben, a Jobbik jelentősen erősödött, az MDF és az SZDSZ népszerűsége pedig nem változott jelentősen az EP-választást megelőző időszakhoz képest.

Az EP-választás legnagyobb meglepetése egyértelműen a Jobbik előretörése volt. A májusi mérések 4-6 százalékos támogatottságot mértek a biztos szavazó pártválasztók között, a választási eredmény viszont ennek majdnem háromszorosa lett. Az előzetes kutatások nem tudták kimutatni sem a rejtőzködő szélsőjobboldali szavazókat, sem pedig azokat, akik korábban más párt táborát erősítették. A közel 428 ezer Jobbikra leadott szavazat a választókorú lakosság több mint öt százaléka. Májusban egyedül a Medián mért 4 százalékot, de ebben a nem szavazó szimpatizánsok is benne vannak.

1. Ábra: A Jobbik támogatottságának alakulása az elmúlt egy évben a biztos szavazó pártválasztók között

A "győzteshez csapódás" jelensége - mely abból fakad, hogy a szavazók szeretnek sikeres pártokat támogatni és ezzel maguk is osztozni a pártok sikerében - nem a Fideszt erősítette tehát, hanem sokkal inkább a Jobbikot.

A szavazás utáni hetekben a felnőtt lakosság körében 5-8 százalékra emelkedett a párt támogatottsága. Ez azt is mutatja, hogy gyengül a Jobbik-szavazók rejtőzködési hajlama. Ugyanakkor a biztos szavazó pártválasztók körében mért, mintegy 10 százalékos Jobbik szavazóbázis elmarad az EP-választáson elért eredményétől. Így valószínűsíthető, hogy további tartalékai vannak a pártnak.

Az EP-választás után elterjedt a nyilvánosságban az az értelmezés, miszerint elsősorban az MSZP korábbi szimpatizánsai erősítették a Jobbik táborát. Ez nyilvánvalóan összhangban van a Fidesz azon törekvésével, hogy a Jobbik erősödéséért az MSZP-t tegye felelőssé, illetve, hogy a Jobbikot a szocialisták problémájaként tüntesse fel a nyilvánosságban. A júniusi közvélemény-kutatások is arra világítanak rá azonban, hogy a volt szocialista szavazók tömeges Jobbikhoz vándorlásának elméletét erős fenntartással kell kezelni. Valójában ugyanis - ahogy a Medián kutatási jelentésében olvasható - "a Jobbik támogatói között alig valamivel nagyobb (14 százalék) az egykori MSZP-szavazók aránya, mint a Fidesz jelenlegi szavazótáborában (9 százalék): a többségük 2006-ban a Fideszre szavazott vagy még nem is volt szavazati joga".

A Medián és Századvég-Forsense júniusi kutatásaiból az is kiderül, hogy a jövőre nézve a Jobbik esetleges további erősödése inkább a Fidesz számára jelenthet problémát. A szélsőjobboldali párt politikája és vezetői ugyanis viszonylag nagy népszerűségnek örvendenek a Fidesz szavazóinak körében is. A Medián felmérése szerint a legnagyobb ellenzéki párt szimpatizánsainak több mint egyharmada szeretné, ha pártja szövetségesként tekintene a Jobbikra. A Századvég-Forsense legfrissebb politikus-népszerűségi kutatásából pedig az derül ki, hogy Vona Gábor és Morvai Krisztina a Fidesz táborában örvend a legnagyobb, míg az MSZP szavazóinak körében a legkisebb népszerűségnek. 

1. Táblázat: Morvai Krisztina és Vona Gábor átlagos rokonszenvindexe a válaszadók pártpreferenciája szerint. Forrás: Századvég-Forsense

A közvélemény-kutatások szerint júniusban az MSZP és a Fidesz teljes bázisa nem változott érdemben, így nem valószínű, hogy nagyobb számú szavazó pártolt volna át tőlük a Jobbikhoz. Az aktív pártválasztók között az arányok már nagyobb változást mutatnak. A szavazószámok alakulásához azonban ismerni kell a biztos szavazó pártválasztók teljes népességhez viszonyított arányát. A Századvég-Forsense kutatási összefoglalójában közzétette a vonatkozó számokat, így kiszámítható, hogy miként változott a pártok bázisa.

2. Táblázat: A Fidesz, az MSZP és a Jobbik aktív szimpatizánsainak tábora a szavazás előtt és után, a Századvég-Forsense adatai alapján

A Fidesz és az MSZP is nagyjából ugyanannyival tudta növelni biztos szavazó pártválasztóinak táborát. Tehát annak ellenére, hogy a Fidesz ezen a bázison nyolc százalékpontot vesztett, valójában több szavazója lett, az MSZP pedig a majdnem százezres bővüléssel is csak megtartani tudta korábbi eredményét. A Jobbik viszont annyi újabb aktív szimpatizánst tudott szerezni, mint a két előbbi párt együttvéve. Közöttük éppúgy lehettek pártjukat nem elég radikálisnak tartó fideszesek, mint a baloldalból kiábrándult, de Orbán-ellenes volt szocialisták.

A megszűnés határán álló SZDSZ bázisa 1-2 százalékos, kismértékben csökkent. Az MDF viszont a valamelyest mindkét bázison erősíteni tudott. A fenti számítás alapján 88 ezerrel többen vallották magukat biztos MDF szavazónak júniusban.

Az MSZP a gyenge választási szereplés ellenére meg tudta állítani támogatói bázisának féléve tartó folyamatos fogyását. A felnőtt lakosság mindössze 11-14 százaléka szavazna most a pártra. A választási eredmény gyakorlatilag megegyezett a májusi pártpreferencia vizsgálatok biztos szavazó pártválasztókra vetített eredményeivel. A legfrissebb kutatások ehhez képest kismértékű erősödést mutatnak. A Tárki jelentős, hat százalékpontos emelkedést mért.

2. Ábra: Az MSZP támogatottságának alakulása 2008-09 folyamán. A Medián, a Századvég-Forsense, a Szonda Ipsos és a Tárki adatainak átlaga

A Fidesz a választásokig folyamatosan tudott erősíteni mindkét bázison. Májusban az intézetek a biztosan szavazó, pártpreferenciával rendelkezők között rendkívül magas, a 70 százalékot is meghaladó támogatottságot mértek. Ezek alapján vélhetően a párt vezetői és szimpatizánsai is jobb eredményt vártak. A pártválasztásukban bizonytalanok és a kispártok (elsősorban a Jobbik) látens szavazóinak nagy száma, megtámogatva az alacsony részvétellel okozhatta elsősorban a szavazatarányok nem várt kimenetelét. A választás után a párt szimpatizánsainak táborában nem tapasztalható érdemleges változás. Számukat a Tárki és a Századvég-Forsense 2,8 millióra (34, illetve 35 %), míg a Medián 3,6 millióra (45 %) becsüli.

3. Ábra: A Fidesz támogatottságának alakulása 2008-09 folyamán. A Medián, a Századvég-Forsense, a Szonda Ipsos és a Tárki adatainak átlaga 

A biztos szavazó pártválasztók között azonban jelentős, átlagosan 8,7 százalékpontos visszaesést regisztráltak az intézetek. A júniusi eredmények (58 - 67 %) azonban még így is meghaladják a választási eredményt. 

3. Táblázat: Elsődleges pártpreferenciák 2009 júniusában négy intézet adatai alapján (%, zárójelben az előző hónaphoz képest mutatott változás)

4. Ábra: A négy nagy közvélemény-kutató mérései a választókorú népesség körében.