Újpárt-rendszer

A választások első fordulójának egyértelmű győztese a Fidesz, valamint az LMP. Nyert, de nem lehet teljesen elégedett a Jobbik, vesztett, de van mivel vigasztalódnia az MSZP-nek, az abszolút vesztes pedig az MDF. A kétharmad biztos elvesztéséhez a Fidesznek a második forduló 57 egyéni választókerületéből 13 helyen kellene vereséget szenvednie, ha viszont legfeljebb csak 9 egyéniben veszít, biztosan minősített többséget szerez.

A választás eredménye az elmúlt húsz év legnagyobb átalakulását jelenti a magyar pártrendszerben. Az LMP és a Jobbik révén két új párt is bekerült a parlamentbe, miközben az MDF és az SZDSZ története parlamenti pártként véget ért, az MSZP középpárttá zsugorodott, a Fidesz pedig domináns erővé vált. A 2006-os országgyűlési választásokhoz képest jelentős választói mozgásokról beszélhetünk. A Fidesz történetében először nyert listán választást, 432 ezerrel többen szavaztak rá, mint négy évvel ezelőtt. A Jobbik előretörése ennél is nagyobb mértékű: a MIÉP-Jobbik összefogás által 2006-ban szerzett 119 ezer szavazathoz képest óriási növekedést jelent a most bezsebelt több mint 855 ezer voks. Mindeközben az MSZP majdnem 1 millió 350 ezer szavazót elveszített 2006 óta, és a lélektani 1 millió alá süllyedt.

A Fidesz szinte minden célját elérte az első fordulóban: nagyon közel került a kétharmados parlamenti többség megszerzéséhez, 119 egyéni választókerületi mandátumot már az első fordulóban biztosított, és szinte mindenhol döntő fölénybe került a Jobbikkal szemben. A 87 területi mandátummal együtt 206 képviselői helye már most biztosítja a kényelmes abszolút többséget.

57 kerületben lesz második forduló, 1 kivétellel mindenhol a Fidesz-KDNP jelöltje vezet.

Kétharmados többség megszerzéséhez nem elegendő az egyéni mandátumokkal számolni, mivel azok kimenetele meghatározza az országos listás mandátumok sorsát is. A választókerületek eltérő lélekszáma, a részvételi arány és a jelöltek támogatottságának különbségei miatt pontos értéket nem lehet mondani arra, hogy hány mandátum kell a minősített többséghez, intervallumok viszont meghatározhatók.

A Fidesz jelöltjei legfeljebb 9 választókerületet mindenképp elveszíthetnek, a kétharmadot ez nem veszélyezteti. Annak függvényében, hogy mely kerületekről van szó, akár 10-11-12 vereség is beleférhet, még mindig meglehet az alkotmányozó többség. Ha már 13-at elveszít (bármelyik 13-ról is van szó), akkor viszont bizonyosan nem lesz meg a kétharmad.

Az eredmények alapján a Fidesz legnagyobb feladata, hogy a második fordulóban is elvigye szavazóit a nyitva maradt 57 egyéni választókerületben. Az első forduló eredményei alapján tehát erősen valószínűnek tűnik, hogy meglesz a Fidesz kétharmados többsége. Az egyetlen fenyegetettséget szavazóinak elkényelmesedése jelentheti: a már megszerzett győzelem tudatában kérdéses, hogy ugyanilyen aktivitást mutatnak majd a választók abban a bizonyos 57 kerületben. A Fidesz ezért bizonyosan intenzív helyi kampányt fog folytatni.

Az LMP több mint 7 százalékos eredménye vitathatatlan politikai siker, a párt a teljes ismeretlenségből lépett elő parlamenti szereplővé, sőt, Budapesten a harmadik legnagyobb párttá vált, közel 13 százalékos eredménnyel (szinte pontosan akkora támogatottságot szerzett, mint 2006-ban az SZDSZ). Relatíve jól szerepelt a párt viszonylag kevés egyéni jelöltje is.

A Jobbik az EP-választáshoz képest megduplázta szavazói számát, és csaknem egész Kelet-Magyarországon maga mögé utasította az MSZP-t. Így bár a számszerű eredmény siker, a Jobbik a túlságosan magasra tett első fordulós mérce miatt nem vált a választás meglepetésévé, ami nehezítheti első fordulós szavazóinak megtartását, újbóli mozgósítását.

Az MSZP közel 20 százalékos eredménye viszonylag jó eredménynek tűnik az előzetes közvélemény-kutatásokhoz képest, ám az mégsem mondható, hogy a szocialistáknak sokkal több szavazója maradt, mint azt gondolták volna. Bár az MSZP lesz az Országgyűlésben a legnagyobb ellenzéki párt, a kudarc így is egyértelmű: a szocialisták 1990 után a legrosszabb választási eredményüket produkálták.

Az MDF a 2010-es választás abszolút vesztese, a párt a tavalyi EP-választáson mobilizált szavazóiból is veszített, ez pedig egy jóval magasabb részvételt produkáló országgyűlési választáson csak 2,67 százalékot jelentett. A két egykori nagy rendszerváltó párt, az MDF és a vele megállapodást kötött SZDSZ így egyszerre esett ki a parlamentből. A két párt megállapodásának egyértelmű kudarcát jelzi, hogy az MDF még Budapesten se volt képes átlépni az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Alapvetően mindenkinek az az érdeke, hogy állva maradjon és ráerősítsen az első fordulós eredményre. Az MSZP-nek saját szavazói csalódottságát kell legyőznie, a Jobbik azzal kampányol, hogy még legyőzhető az MSZP is, noha a második helyre nem igazán van esélye, az LMP pedig arra használhatja a második fordulót, hogy új pártként definiálja magát, ismét „bemutatkozzon” a választóknak, immár parlamenti pártként. A legnehezebb dolga mégis a Fidesznek lesz: az elsöprő győzelem tudatában a választók elkényelmesedhetnek, a pártnak emelnie kell a tétet, és minden egyes függőben maradt egyéni kerületről be kell bizonyítania, hogy a kormányzás sikere is függ tőle.