Új szereplők és folytatódó rivalizálás – Szélsőjobbmonitor, 2017. július

• A nyár első felében a plakáttörvény-módosítás és az új radikális mozgalom indulása voltak a legmeghatározóbb témák a szélsőjobboldali diskurzusban.
• A plakáttörvény-módosítás kapcsán a Fidesz és a Jobbik felváltva vádolta egymást azzal, hogy piaci ár alatt hirdettek a korábbi kampányidőszakokban, különféle milliárdosok érdekeit szolgálva. A Jobbik és a Fidesz között zajló éles küzdelem először 2016 őszén csúcsosodott ki a népszavazás, majd az alkotmánymódosítás kapcsán, majd a Jobbik 2017 tavaszán indult plakátkampányával vált újra különösen intenzívvé.
• Az Erő és Elszántság elnevezésű új szélsőjobboldali szerveződés mind az ellenzéki, mind a kormányzati médiában nagy figyelmet kapott. Az utóbbi orgánumokra jellemző baráti vagy semleges megjelenésekre két magyarázat adható. Egyrészt a Fidesznek érdekében áll a szélsőjobboldalon belüli, a Jobbikot gyengítő ellentétek és rivalizálás minél hangsúlyosabb bemutatása, másrészt a Jobbik közép felé húzódásával a Fidesznek új szélsőjobboldali erőre van szüksége, hogy fenntartsa a „centrális erőteret”, és a középen álló párt imázsát.

Új rivalizálás a szélsőjobboldalon

A július 8-án zászlót bontott Erő és Elszántság az előzetesen beharangozottakhoz képest mégsem pártként, hanem „csak” mozgalomként indult el, amelynek fő célja – az alapítók elmondása szerint – az „új egység és új jobboldali erő” megteremtése. Ezt elsőként „metapolitikai” aktivitás révén, vagyis a közgondolkodás befolyásolásával kívánják elérni, „minden egyéb szakpolitikai kérdés csak ez után következhet”. A mozgalom az etnikai önvédelmet és az „élettér védelmét” tűzte ki célul, indulásukat pedig azzal magyarázták, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan erő, amely az ő értékeiket képviselné.

Elsősorban olyan szélsőjobboldali szavazókat kívánnak megszólítani, akik ellenzik a Jobbik középre húzódását. A mozgalom indulása nem volt mentes a szélsőjobboldalon gyakori belső ellentétektől, konfliktusoktól. Az Erő és Elszántság eredetileg három szervezet együttműködésével jött volna létre. A Betyársereghez és az Identiteszhez (Identitárius Egyetemisták Szövetsége) azonban mégsem csatlakozott az Érpataki Modell vezetője, Orosz Mihály Zoltán, annak ellenére sem, hogy Tyirityán Zsolttal együtt valójában ő volt az eredeti ötletgazda. A Betyársereg és az Identitesz álláspontja szerint az volt a szakítás oka, hogy Orosz még tavasszal, jóval a mozgalom elindulása előtt Rend és Igazságosság (RIA) néven pártot jegyeztetett be, holott a mozgalom egyelőre nem alakul párttá. Orosz saját elmondása szerint viszont Tyirityán és az Identitesz-elnök László Balázs mindvégig tudtak a pártbejegyzésről, és ő hátrált ki a mozgalomból véleménykülönbségek miatt. Ezek közül a legfőbb, hogy – ellentétben az Erő és Elszántság többi alapítójával – az Érpataki Modell nem etnikai alapon tesz különbséget az állampolgárok között, hanem „rombolókra” és „építőkre” osztja a társadalmat. Az Erő és Elszántság mozgalomhoz végül a vecsési Városi Nemzeti Szövetség csatlakozott harmadikként.

Tyirityán Zsolt elnök és László Balázs alelnök mellett az elnökség tagja még Ábrahám Barnabás, az Identitesz budapesti területi vezetője, Lantos János, a júliusban feloszlott Pax Hungarica Mozgalom egykori helyettes vezetője, Forgács Márton, az Identitesz budapesti területi vezetőhelyettese (aki 2017 márciusában az ELTE Társadalomtudományi Karára szervezett demonstrációt a Társadalmi nemek szak indulása ellen), Kiss Károly, a Betyársereg tagja, valamint Szabó Attila, a Jobbik volt vecsési elnöke és önkormányzati képviselője (aki az Erő és Elszántság indulása miatt lépett ki a Jobbikból). Szabó neve akkor vált ismertté, amikor 2008-ban politikai indíttatásból betörtek a lakásába és megtámadták, illetve ő volt az, aki élesen kritizálta Vona Gábor hanukai üdvözlőlevelét 2016 decemberében.

Bár július legfontosabb témája egyértelműen az Erő és Elszántság létrejötte volt, a bevándorlóelleneségre épülő pán-európai identitárius mozgalom magyar szervezetének számító Identitás Generáció is igyekezett felhívni magára a figyelmet. Az elsősorban fiatalokat megcélzó mozgalom Facebook-oldalán népszerűsítette a nemzetközi adománygyűjtő kampányt, amelynek eredményeként az identitáriusok hajót vásároltak, hogy a Földközi-tengeren akadályozzák a menedékkérők Európába érkezését. Jelentősebb akciójuk volt még az állatkínzás ellen szervezett nagycserkeszi demonstráció, illetve a Pride napjára szervezett ellenakciójuk, amelynek keretében homofób matricával ellátott ásványvizes palackokat osztogattak a budapesti járókelőknek. Bár a szélsőjobboldali szerveződésnek jelenleg igen csekély a támogatottsága Magyarországon, hátszelet adhat a szervezetnek mind a nemzetközi mozgalom terjedése, mind az állatvédelem ügyének felkarolása. Ez utóbbi témában együttműködnek a Szurkolók az állatkínzás ellen mozgalommal, ami lehetőséget teremt a futballszurkolók elérésére, valamint a romaellenesség burkolt megjelenítésére is.

E jelentősebb események mellett kisebb, jórészt helyi szintű akciókra is sor került szélsőjobboldali szervezetek részéről, a nyár első felében. Július első hétvégéjén, egy héttel az Erő és Elszántság alakuló rendezvénye előtt, néhány tucat Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei kiábrándult jobbikos találkozott Nyírturán. A Gulyás Géza, a Jobbik helyi alapszervezetének korábbi elnöke által szervezett rendezvényen megvitatták, hogyan kínáljanak alternatívát a cserbenhagyott nemzeti radikálisoknak. Stratégiájuk szerint 2019-ben egyesületi támogatással indulnának az önkormányzati választáson, majd esetleg 2022-re alakulnának párttá. A „közérzetjavító séták” álnéven rendszeresen megfélemlítő vonulásokat szervező, a Jobbikkal, de az Identitesszel, a Betyársereggel és a Knights Templar Internationallel is szoros kapcsolatokat ápoló Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) júliusban Zagyvarékason tartotta több napos rendezvényét, a Magyar Önvédelmi Napokat, valamint Miskolcon, Orosházán és Medgyesegyházán rendezett akciókat roma lakosok házainál, amelyekkel szemben a rendőrség nem lépett fel hatékonyan, mindössze az orosházi akciónál igazoltatták a MÖM tagjait. A Betyársereg hálózata július folyamán két területi szervezettel, ún. klánnal bővült Győrben és Dunaújvárosban. Ugyanakkor a tagság passzivitása miatt megszűnt a Pax Hungarica Mozgalom.

Jobbik: folytatódó középre húzódás

Bár júliusban a Jobbik kommunikációját főként a kormánypárt támadásaira adott válaszok és a plakáttörvény határozták meg, a párt igyekezett a „néppártosodást” alátámasztó állásfoglalásokkal és hírekkel is előrukkolni. Ide sorolható annak bejelentése, hogy Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó 2018-ban a Jobbik jelöltjeként fog indulni a Somogy megyei 3. számú egyéni választókerületben. Egyértelműen a baloldali szavazók megnyerését célozták a Jobbik által beharangozott szociálpolitikai javaslatok is. Ezek közé tartozik a Farkas Gergely által előirányzott, államilag támogatott szociális- és bérlakás-építési program, az egészségügyi dolgozók, közszolgák, személy- és vagyonőrök melletti állásfoglalás, valamint a nyugdíjrendszer reformjának, a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának követelése is.

Meghatározó téma volt még a Jobbik kommunikációjában az európai bérunió ötlete, amely a párt szerint a kivándorlás ellenszere. A kezdeményezés továbbra is napirenden marad majd, hiszen augusztus 20-án elindult az Európai Bizottság által jóváhagyott aláírásgyűjtés, melynek során külföldi partnerszervezeteikkel együtt összesen egymillió aláírást kell összegyűjteni nyolc kelet-közép-európai országban.

A fiatalok megnyerése érdekében számos jobbikos képviselő és a Jobbik IT is részt vett a legtöbb nyári fesztiválon, valamint a párt követelte a Czeglédy Csaba diákszövetkezetének csődje által érintett diákok kárpótlását. Ezen túl az egyetemi ösztöndíjak növelésének szükségességét is rendszeresen hangoztatták. Részben a fiatalokat célzó lépés volt az is, hogy a párt jogsegélyszolgálatot ajánlott fel a BKK által feljelentett 18 éves etikus hacker fiú számára, aki rámutatott az elektronikus jegyvásárlási rendszer védtelenségére.

A „néppártosodás” hitelesebbé tétele érdekében a Jobbik igyekszik azt a látszatot kialakítani, mintha szakítana radikális múltjával. Erre vezethető vissza a Jobbik hallgatása a Horthy Miklós emléke kapcsán június végén kibontakozó közéleti vitában. Fidesz-közeli véleményformálók kritikájára adott reakciójában Vona a „Horthy-ügyet” a Fidesz hatalomtechnikai húzásának nevezte, mellyel a kormánypárt az Alaptörvénybe ütköző plakáttörvény-módosításról akarta elterelni a figyelmet. Bár a Jobbik korábban előszeretettel állt bele emlékezetpolitikai kérdésekbe (a párt politikusai korábban Horthy-szobrot is avattak), Vona most úgy nyilatkozott, hogy a hasonló emlékezetpolitikai viták „egyelőre nem előremutatóak a társadalom számára”. Feltehetően épp a Jobbik emlékezetpolitikai terepről történő visszavonulását érzékelve, a radikális szavazók megnyerése és a Jobbik „pálfordulásának” bemutatása céljával veszi a Fidesz napirendre Horthy Miklós emlékének ápolását.

A „néppártosodás” ellenére a Jobbikban továbbra is meglevő szélsőséges nézeteket példázta a vizsgált időszakban a Budapest Pride jövőbeli betiltására tett ígéret, illetve a főváros XI. kerületének egyik jobbikos önkormányzati képviselőjének javaslata, hogy önkormányzati lakásokba, intézményekbe ne lehessen menekülteket költöztetni.

Fidesz-Jobbik rivalizálás

A kormánypárt és médiája a vizsgált időszakban is intenzíven támadta a Jobbikot. A Jobbik plakátkampánya miatt tavasszal megkezdett kommunikációhoz illeszkedve a Fidesz továbbra is Simicska Lajos érdekeinek kiszolgálásával vádolta a Jobbikot, a plakáttörvény és a civil szervezeteket megbélyegző törvény elleni összellenzéki tiltakozás miatt pedig a baloldal cinkosaként beszélt a Jobbikról. Ezt a logikai vonalat követve a Fidesz szerint a Jobbik ma már Soros György érdekeit képviseli, és a pártot a kerítés lebontásával és a migránsok befogadásával támadják.

Míg a Fidesz egyfelől azt veti a Jobbik szemére, hogy elárulta szélsőjobboldali, „nemzeti radikális” szavazóit, ezzel egy időben ugyanakkor azzal is vádolja, hogy továbbra is rasszista és antiszemita párt. A kormányzati média cikkeiben rendszeresen így is hivatkoznak a Jobbikra. A Jobbik „néppártosodásának” hiteltelenítésére a kormányzati média „kinyomozta” például a Hitlert dicsőítő kecskeméti Jobbik IT-tag esetét, illetve Balczó Zoltán antiszemita viselkedését, aki nem állt fel az Európai Parlament első női elnöke, a holokauszt-túlélő Simone Veil tiszteletére tartott megemlékezésen az EP-ben. Felhasználja a Jobbik ellen a Fidesz a korrupció témáját is. Kovács Béla és a plakáthelyek bérlése kapcsán például a kormányzati média „minden idők legsúlyosabb korrupciós botrányáról” írt a Jobbiknál.

A másik oldalról ugyan, de szintén a Jobbik hiteltelenítését célozza a szavazók cserben hagyásának és a szélsőjobboldalon belül a Jobbikkal szemben megfogalmazott kritikák alapos bemutatása is. A kormánypárti média már tavasszal is előszeretettel hívta fel a figyelmet az új szélsőjobboldali mozgalmakra. Az Erő és Elszántság indulása után olyan kormánypárti médiafelületek, mint a Pesti Srácok vagy a Magyar Idők is megszólaltatták például László Balázst és Orosz Mihály Zoltánt. A kormánypárti médiában megjelenő cikkek és interjúk jelentős része a szélsőjobboldali értékek hiteles képviselőinek hiányát tárgyalta, melyet a Jobbik „balra” tolódására vezettek vissza.

Bár a Fidesz-média igyekszik az Erő és Elszántságot és akár Orosz RIA pártját a Jobbik nagy riválisaként bemutatni, egyelőre nem valószínű, hogy ezen szerveződések miatt jelentős szavazó hagyná faképnél a Jobbikot. Egyes vélemények szerint az új szélsőjobboldali párt megjelenése akár még hitelesítheti is a Jobbik néppártosodását. Mindazonáltal az Erő és Elszántság komoly kihívást is jelent a Jobbik számára, hiszen a párton belül éles konfliktusok tapasztalhatók a „néppártosodás” stratégiáját támogatók és elvetők mentén.

A következő időszak nagy kérdése az lesz, sikerül-e az Erő és Elszántságnak országos hálózatot építenie, aktivistákat és támogatókat, netán komplett helyi szervezeteket átcsábítva a Jobbiktól. Bár Vona hivatalosan nem kezeli riválisként az új mozgalmat, a párton belül feltehetően aktív munka folyik a tagság meggyőzésére, megnyugtatására, valamint a lojalitás biztosítására.

A hónap legfontosabb eseményei

• Július 1-2. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei csalódott jobbikosok találkozója Nyírturán Gulyás Géza, a Jobbik helyi alapszervezetének korábbi elnöke szervezésében
• július 5. A Jobbik bejelenti, hogy a Jobbik-kormány be fogja tiltani a Pride-ot.
• július 8. Megalakul az Erő és Elszántság.
• július 15. Megalakul a Betyársereg Dunaújvárosi Klánja.
• július 16. Az Identitesz közgyűlésén László Balázs lemond elnöki posztjáról.
• július 20. Megalakul a Betyársereg Győri Klánja.
• július 20. Bejelentik, hogy Steinmetz Ádám lesz a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje a Somogy megyei marcali körzetben.
• július 31. Megszűnik a magát hungaristának tartó Pax Hungarica Mozgalom.

A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornoka, Wolford Zsófia készítette.