Külpolitikai orientáció a magyar társadalomban

A Political Capital közép-kelet-európai orosz befolyásról szóló konferenciáján mutatták be azt a kutatást, amely a társadalom kül- és geopolitikai orientációját, a NATO-hoz, az Amerikai Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz való viszonyát vizsgálta Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. A felmérés szerint a nyugati elkötelezettség mindhárom országban erős, az euroatlanti szövetséget jelentő nemzetközi szervezeteknek (EU, NATO) pedig inkább pozitív a megítélése. Ugyanakkor ezekben a kérdésekben az évtizedekig tartó orosz érdekszférába tartozás tapasztalatával együtt is könnyen befolyásolható a vizsgált országok közvéleménye.

A felmérés legfontosabb eredményei:

• Geopolitikai és kulturális értelemben a magyar, a cseh és a szlovák válaszadók közel fele Kelet és Nyugat közé helyezné el a saját országát. Mindhárom államban erős ugyanakkor a nyugati orientáció, Kelet felé a magyar társadalom mindössze 6 százaléka mozdulna.
• A három visegrádi ország közül a magyar társadalom a leginkább nyugati orientációjú, míg a szlovákok húznának leginkább Kelet felé.
• Az EU-, a NATO- és a V4-tagságot mindhárom országban alapvetően jó dolognak tartják. Meglehetősen nagy létszámban vannak azonban azok, akiknek nincs erről határozott véleményük, ami befolyásolhatóságra utal.
• Mind a NATO, mind az EU megítélése Magyarországon a legkedvezőbb, a negatív vélemények elenyészőek.
• A visegrádi csoport szerepét Magyarországon látják a legkevésbé hasznosnak, annak ellenére, hogy a magyar külpolitika az utóbbi években épp a V4-tagság fontosságát hangsúlyozta a legerőteljesebben.
• Bár általánosságban erősnek mondható Magyarország NATO-tagságának támogatottsága, a szervezettel kapcsolatos tipikus összeesküvés-elméletekre a magyarok is fogékonynak bizonyulnak. A megkérdezettek 37 százaléka szerint az ukrajnai krízisért például a NATO felelős.

A kutatásról

A kutatás a szlovák Globsec Policy Institute, a cseh European Values Think Tank és a magyar Political Capital együttműködésében készült. A projekthez kapcsolódó felmérést Magyarországon a TNS Hoffmann Kft. végezte 2016. június 23. és július 6. között 1102 fő személyes megkérdezésével. A minta a hazai felnőtt lakosságra nézve reprezentatív, nem, életkor, legmagasabb iskolai végzettség, régió és településméret tekintetében. A mintavételből eredő hiba mértéke legfeljebb 3,1 százalékpont.

A teljes elemzés itt tölthető le.