Az Európai Parlament állásfoglalása az Ukrajna elleni orosz agresszióról

Mi is történt az Európai Parlament március elsejei szavazásán?

Az EP megszavazott egy Oroszország ukrajnai támadását elítélő határozatot, amely többek között:

• felszólítja Oroszországot, hogy szüntesse be katonai tevékenységét Ukrajna területén,
• szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel,
• pénzügyi, katonai segítséget kér Ukrajnának,
• üdvözli az Európai Tanács által Oroszországra kivetett szankciókat, azok bővítését követeli (beleértve az olaj és a földgáz exportjára vonatkozó korlátozásokat),
• elítéli az orosz információs műveleteket az EU- és NATO-tagállamok, valamint Ukrajna ellen, ezért alternatív orosz nyelvű források létrehozását kéri az uniós szervektől,
• felhívja a tagállamokat, hogy szüntessék meg együttműködésüket a Roszatommal,
• szeretné elérni, hogy tiltsák ki a Nemzetközi Befektetési Bankot (NBB) az EU területéről.

Ki szavazott meg és mit?

A Fidesz-KDNP képviselői a teljes szöveget megszavazták, beleértve azokat a részeket, amelyek a Roszatomról és az NBB-ről nyilatkoznak. A kormánypárti képviselők megszavaztak egy módosítót is, amely a Nemzetközi Beruházás Bank kitiltását célzó paragrafusba nyúlt bele. Azokkal a módosítókkal szemben sem volt ellenvetésük, amelyek a Roszatommal foglalkozó paragrafushoz tartoztak. Ez a paragrafus, illetve az elfogadott határozat, nem említi meg Paks II-t specifikusan. 2021 áprilisában egy Alekszej Navalnijről és az ukrán határnál gyülekező orosz katonai egységekről szóló határozat esetében a kormánypárti képviselők tartózkodtak, mikor arról a szövegrészletről szavaztak, hogy le kellene állítani a Roszatom vitatott atomerőmű-projektjeit.

A Kreml híveit már csak a legszélsőségesebbek alkotják

A 2022. március 1-jei határozat ellen összesen 13 EP-képviselő szavazott, 26-an pedig tartózkodtak. A szélsőjobboldal képviselői közül egy holland, három görög és egy az olasz Legából távozó képviselő maradt a Kreml pártján, ahogy az ír, a portugál és a spanyol kommunisták is. Összehasonlításképp: a 2021. áprilisi határozat ellen, amely már akkor határozottabb fellépést és új szankciókat követelt Oroszország ellen, még 67-en szavaztak, 46 tartózkodás mellett. 2020 szeptemberében egy Navalnij megmérgezését elítélő határozatot még 84-en elleneztek 72 tartózkodás mellett. A Kreml tehát a 9. EP-ciklusban folyamatosan veszíti el európai szövetségeseit, köztük a Legát.

A Kreml elleni uniós fellépés ellenzői között már szinte kizárólag a legszélsőségesebb elemek maradtak. Köztük van Mick Wallace, a cégével a 2010-es évek elején 1,4 millió eurónyi áfát „megspóroló” „antikapitalista” ír képviselő, akit szintén EP-képviselő párjával, Claire Daly-val azért tartóztattak le 2014-ben a Shannoni repülőtéren, mert illegálisan beléptek a reptér területére, hogy „átkutassanak” két repülőgépet, amin szerintük az Egyesült Államok fegyverszállítmányait tárolhatták.

Mi lesz a határozat eredménye?

Röviden: semmi. Az EP-határozatok nem kötelező erejűek. A március 1-i határozat elfogadása nem kötelezi a magyar kormányt az NNB kitiltására vagy a Paks II projekt leállítására. Ha az EP-határozatok kötelező erejűek lennének, Oroszország már régen keményebb szankciókkal nézne szembe, ezt a 9. ciklus során számos alkalommal követelte a strasbourgi szervezet.

Arról, hogy kik voltak a Kreml támogatói az uniós szervekben a háború előtt, ebben a tanulmányunkban olvashat.