A Kreml hangja uralta a magyar közösségi médiát az Ukrajna elleni háború kitöréséig

A Political Capital 2021. szeptember 1. és 2022. január 14. között – az Oroszország Ukrajna elleni háborújának kezdete előtt – vizsgálta a NATO-ellenes narratívákat a magyar médiatérben. Az intézet kutatása alapján a magyar politikai elit és a főáramú sajtó nagyrészt pozitív vagy semleges hangnemben írt a NATO-ról, míg a kevésbé népszerű, alternatív Kreml-párti portálok váltak a katonai szövetség ellen megfogalmazott dezinformációs narratívák fő forrásai. A Facebook-hozzászólásokban folyó beszélgetéseket pedig a Kreml propagandacsatornáiból érkező dezinformáció dominálta. 

Magyarország NATO-tagsága elsöprő támogatottságot élvez a magyar választók körében és a magyarok többsége egyetért azzal is, hogy hazánknak meg kellene védenie egy megtámadott szövetséges országot, ugyanakkor a lakosság közel harmada-negyede elhiszi a NATO-val és USA-val kapcsolatos összeesküvés-elméleteket – erre jutott a Political Capital által készített tanulmány. A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy  a NATO-ellenes narratívákat elsősorban a Kreml-párti alternatív portálok és Kreml-barát Facebook-felhasználók terjesztik a magyar médiatérben.

Mivel a politikai elit körében csupán marginális szereplők hangoztatnak nyíltan NATO-ellenes nézeteket, így a szövetség nem is vált a napi politikai konfliktusok tárgyává. A katonai szervezetet közvetve vagy közvetlenül érintő ügyekben már nincs konszenzus a fontos politikai szereplők között: a kormánypárt alapvetően pozitív Oroszország-képet közvetített az elmúlt években a választóknak, az ellenzéki együttműködés szervezetei ellenben sokkal kritikusabb vonalat képviselnek Moszkvával szemben.

Az elemzés szerint az Egyesült Államokról kialakult kép sem egységes. A magyar politikai elit két nagy blokkja eltérően viszonyul az Egyesült Államok kormányaihoz. A Fidesz-KDNP támogatta a Trump-adminisztrációt, viszont támadja a Biden-kabinetet, még annak a lehetőségét is felvetve, hogy utóbbi be fog avatkozni a magyar választásokba. Az ellenzéki oldal a Biden-adminisztrációról beszél pozitívabban. Ennek a megosztottságnak az a kockázata, hogy a magyar választók Amerika-képe is pártpolitikai alapon formálódik. 

A médiamegjelenéseket részletesen elemezve a kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgált időszakban a főáramú magyar sajtó, beleértve a kormányzati irányítású lapokat, általában semlegesen vagy pozitívan számolt be a NATO-ról. Ugyanakkor előfordul az is, hogy egyes orgánumok kritika nélkül átvesznek tudósításokat az MTI-től, amelyek csak a Kreml álláspontját tartalmazzák – ezzel akaratlanul is terjesztik az orosz dezinformáció üzeneteit. Az alternatív, Kreml-párti média az egyik fő forrása a NATO-ellenes dezinformációs narratíváknak Magyarországon. Az ő üzeneteik átszivároghatnak a média szélesebb eléréssel rendelkező „szürkezónájába” tartozó portálok hasábjaira, melyek nyíltan támogatják a politikai paletta egyik vagy másik oldalát, és nem rendelkeznek a főáramú sajtó szakmai és pénzügyi hátterével.

A hagyományos médiával ellentétben a Political Capital a SentiOne médiafigyelő program segítségével gyűjtött Facebook-hozzászólás adatbázisában a kommentek többsége NATO-ellenes. A NATO-val kapcsolatos hozzászólások 58 százaléka volt kritikus a szervezet tevékenységével szemben a vizsgált időszakban. A vitákat egyértelműen a NATO-ellenes dezinformációs narratívák uralják a platformon, beleértve a főáramú portálok oldalainak kommentszekcióit is. Ezekben a kommentekben minden gyakori Kreml-párti narratíva megjelenik: a felhasználók olyan jól ismert manipulatív toposzokat sorolnak fel, minthogy a NATO és Washington háborút akar indítani Oroszország ellen, vagy jogosnak titulálják a Kreml Ukrajna-politikáját, ami állításuk szerint meg akarja akadályozni, hogy az Egyesült Államok átvegye az irányítást Kijev felett. Ennek a közösségi médiás aktivitásnak szerepe lehet a NATO-szkeptikus attitűdök terjedésében. A narratívák terjesztését nem csak egyszerű felhasználók és lelkes Kreml-párti aktivisták segítik, de gyakran feltűnnek hamis profilok is. 

A hamis felhasználók esetében lehetetlen megállapítani, kik állhatnak mögöttük. Egyes jelek ugyanakkor arra utalnak, hogy ők nem köthetők a jelentős magyar politikai erőkhöz – de sem ez, sem ennek az ellentéte nem bizonyítható. A weboldalak kommentszekciójában az látszódik, hogy az Egyesült Államokat és főleg annak jelenlegi kormányát kritizáló felhasználók inkább a magyar kormánypártot támogatják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Fidesz irányítaná őket.  

A vizsgálat során az is kiderült, hogy a NATO-val szembeni manipulatív narratívák relatív magyarországi sikere az információhiány eredménye is. Ezért lenne kiemelten fontos, hogy jól felépített tájékoztató kampányok segítségével juthasson a magyar lakosság több információhoz a NATO-ról. Hasonló fontossággal bír, hogy a választók információt kapjanak arról, mit nyer Magyarország politikától függetlenül az Egyesült Államokkal kialakított partnerségével.  

Az Ukrajna elleni orosz támadás hatására természetesen a közösségi médiatérben is megütköznek a két oldal szerepét, szándékait és felelősségét eltérően értelmező narratívák. Ebben az időszakban a Political Capital elemzői folyamatosan gyűjtik az adatokat, hogy pontosabb képet alkothassanak a társadalmi attitűdöket jelentősen befolyásoló dezinformációs technikák működéséről.

Ezt a projektet részben vagy egészben az Egyesült Államok Külügyminisztériuma támogatta. A jelen tanulmányban olvasható vélemények, következtetések a szerzőké és nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok Külügyminisztériumának véleményét.

A teljes tanulmány itt érhető el (pdf, 1,45MB).