DEREX

A Political Capital 2010-ben dolgozta ki a European Social Survey (ESS) adatbázisán alapuló Jobboldali Extremizmus Indexét (DEREX, Demand for Right-wing Extremism), amelyet azóta mind Magyarországon, mind külföldön számos társadalomkutató használ és idéz. A DEREX egy százalékos mérőszám: azon válaszadók arányát mutatja meg, akik egy adott társadalomban attitűdjeik és értékeik mintázatát tekintve fogékonyak lehetnek a szélsőjobboldali eszmékre és az ezekből levezethető politikai cselekvésekre. Az index segítségével összehasonlíthatók az egyes európai országok abból a szempontból, hogy mekkora az attitűdszélsőségesek aránya. A European Social Survey adatbázisán alapuló mutató több országban is előre jelezte, hogy növekszik a szélsőjobboldal ideológiája iránt nyitott választók aránya. Ugyanakkor az index alapján az is jól elkülöníthetővé vált, hogy Európa különböző régióiban eltérő a szélsőjobb iránti kereslet mintázata, amiből következően az ebből származó társadalmi és politikai kockázat is különböző mértékű. A DEREX alapján készült tanulmányainkban bemutatjuk, miként alakult az attitűd-szélsőségesek aránya az ESS adatfelvételeinek teljes skáláján, illetve milyen hasonlóságok és különbségek azonosíthatók az európai országok társadalmai között, rávilágítunk továbbá a keresleti és a kínálati oldal közötti összefüggésekre.

A Political Capital az indexhez kapcsolódóan derexindex.eu néven önálló szakmai aloldalt hozott létre, amely adatbázisokkal, online grafikonrajzolóval, elemzésekkel segíti a téma iránt érdeklődő kutatók, egyetemi hallgatók, újságírók és szakértők munkáját. Az indexhez a honlapon a téma vezető európai kutatói (Jamie Bartlett, a brit Demos extremizmuskutatója, Cas Mudde, a georgiai egyetem professzora, és Kis János, a CEU professzora) írtak ajánlást.

A legfrissebb, 2016-ban publikált eredmények szerint az európai országok többségében egyértelmű növekedést mutat az idegenellenesség és az EU-ellenesség.

• Mivel az adatfelvétel idején az államok többségében már érzékelhetőek voltak a menekültválság hatásai, nem meglepő, hogy elsősorban a DEREX előítéletességet és jóléti sovinizmust mérő alindexe jelzett látványos változást. A szélsőségesen kirekesztő álláspontot képviselők aránya a legnagyobb mértékben három „visegrádi” országban nőtt (a negyedik, Szlovákia nem vett részt az ESS legutóbbi felmérésében, és a menekülthullámnak leginkább kitett Görögországból és Olaszországból sem állnak rendelkezésre adatok). Magyarországon 45-ről 54, Csehországban 32-ről 39, Lengyelországban 18-ról 25 százalékra emelkedett ez a mérőszám. A háttérben mindenütt a bevándorlással kapcsolatos elutasító vélemények erősödése áll, miközben a melegekkel szembeni ellenérzések a legtöbb vizsgált országban mérséklődtek. A kutatásban részt vett országok között az extrém bevándorlásellenesek súlya Magyarországon (54), Litvániában (43), Észtországban (41), Csehországban (39) és Portugáliában (31) haladja meg a harminc százalékot.
• Itthon különösen jól látható a menekültválság és a rá épülő kormányzati kampányok hatása. Hiszen az utóbbi hat évben megfigyelt mérséklődés után ismét csúcsra emelkedett a már említett előítéletesség és jóléti sovinizmus alindexe. Ennek hátterében kizárólag a bevándorlással kapcsolatos szélsőséges attitűdök erősödése áll, hiszen a homofóbia mértéke – ami szintén szerepel az alindexben – Magyarországon is csökkent. A megkérdezettek 45 százaléka az Európán kívüli szegényebb országokban élő emberek közül senkinek sem engedné meg, hogy Magyarországra jöjjön élni, ami 10 százalékpontos növekedés a 2012–2013-as értékhez képest. A súlyos bevándorlásellenességet a pártpreferenciák alig befolyásolják, a Jobbik szavazótábora ebből a szempontból némileg kiemelkedik ugyan, de a bevándorlók szélsőséges elutasítása a baloldali ellenzéki pártok szimpatizánsai körében is 50 százalék feletti.
• A rendszerváltás óta szisztematikusan végzett vizsgálatok egyik fő tanulsága, hogy a magyarokat nagyfokú intolerancia jellemzi, és a menekültválság kapcsán tovább erősödő és a kormánypolitika szintjére emelt bevándorlásellenes érzületek, úgy tűnik, minden eddigi mértéket meghaladnak. Ezt támasztja alá a Tárki kutatása is, amely szerint 2016-ra korábban sohasem mért magasságot ért el az idegenellenesség Magyarországon. Ez összefügg a társadalmi fenyegetettségérzés magas szintjével is, hiszen általában azokkal a csoportokkal szemben intoleránsak a magyarok, amelyeket fenyegetőnek is tartanak. A fenyegetettségérzés növelésében pedig a politika, főként a kormány felelőssége óriási. Nem kétséges, hogy a 2015 eleje óta tartó sorozatos menekültellenes kampányok nagy politikai hasznot hoztak a Fidesz számára, és ez a nyereség a közelgő népszavazás kapcsán tovább növekedhet. Az ennek érdekében felkeltett idegenellenes hisztéria társadalmi kára azonban megbecsülhetetlen.

A legfrissebb DEREX-adatokról a HVG hetilapban megjelent teljes cikk itt tölthető le (pdf, 1 214 kB).

Tudományos publikációink:

• A szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet változása Magyarországon, 2014. A teljes tanulmány az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet online folyóiratában olvasható.
• Szélsőjobboldaliság Európában és Magyarországon, 2014. A Társadalmi Riport 2014 című kötetben megjelent tanulmányunkban összehasonlítjuk az attitűd-szélsőségesek arányait és főbb jellemzőt, majd mindezek alapján csoportosítjuk az egyes európai országokat. A teljes tanulmány letölthető a TÁRKI oldaláról.
• A szélsőjobboldal iránti társadalmi kereslet növekedése Magyarországon, 2011. A Politikatudományi Szemle 2011/2. számában megjelent cikkünk itt olvasható.