Külpolitikai témájú szavazások az Európai Parlamentben
A Political Capital folytatja az Európai Parlament külpolitikai témájú állásfoglalásairól, jelentéseiről szóló szavazások monitorozását. Ebben a cikkben a 2023-as év néhány kiválasztott szavazásának rövid elemzéseit gyűjtjük össze, a magyar képviselők név szerinti szavazását pedig infografikákon mutatjuk be. A korábbi, 2020-2021 során történt voksolások eredményei itt olvashatók.
2023. október
Az Európai Parlament 2023. október 3-án szavazott az új európai médiatörvényről (A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és az EU külső gazdasági kényszerítéssel szembeni védelméről (Harmadik országok által alkalmazott gazdasági kényszerítéssel szembeni védelemről szóló rendelet). A médiatörvény célja a sajtószabadság hatékony érvényesítése a szerkesztői szabadság és a tulajdonosi átláthatóság biztosítása, valamint az újságírókat fenyegető kémprogramok, a médiapiaci monopóliumok és a külső információs manipuláció elleni fellépés révén. A külső gazdasági kényszerítéssel szembeni védelemről szóló rendelet pedig megteremti az eszközrendszerét annak, hogy az EU ellenintézkedéseket hozzon a gazdasági zsarolással szemben (pl. vámok kivetése, áruk és szolgáltatások kereskedelmének korlátozása, közbeszerzésekhez való hozzáférés korlátozása, közvetlen külföldi befektetések korlátozása).
A médiatörvényt 448 igen és 102 nem szavazattal fogadta el az EP, 75 tartózkodás mellett. Míg a nem kormánypárti magyar EP-képviselők támogatták a jogszabályt, a frakció nélküli fideszes képviselők ellene szavaztak, az EPP-ben ülő KDNP-s Hölvényi György pedig tartózkodott. A Fidesszel együtt a jogszabály ellen szavazott a szélsőjobboldali pártokat tömörítő ID és a nagyrészt populista radikális jobboldali pártokból álló ECR frakció nagy része is (az ID-ből csak az olasz Liga tartózkodott, az ECR-ból az Olasz Testvériség, a belga NVA és néhány kisebb párt). Az EPP-ből két tartózkodón kívül mindenki igennel szavazott.
A külső gazdasági kényszerítéssel szembeni védelemről szóló rendeletet még nagyobb többséggel, 578 igennel, 24 nemmel és 19 tartózkodással fogadta el az EP. A magyar képviselők ezen a szavazáson is hasonlóan viselkedtek: a nem kormányzati képviselők megszavazták, a fideszesek ellene szavaztak, a KDNP-s Hölvényi tartózkodott. Azonban ezt a jogszabályt a szélsőjobboldali és populista radikális jobboldali frakciók nagy része is megszavazta: csak a német AfD (ID) tartózkodott, ellene pedig csak a spanyol VOX (ECR) szavazott. Szintén elutasította a frakció nélküli holland szélsőjobboldali FvD, néhány szélsőbaloldali párt a GUE/NGL frakcióból, valamint a frakció nélküli Görög Kommunista Párt és Lettországi Orosz Unió.
A magyar kormányzat azért utasítja el a médiatörvényt, mert az közvetlenül korlátozhatja az Orbán-rezsim alapját képező médiakoncentrációt, a média fölötti dominanciát és a média nagy részének kormányzati elfogultságát. Az európai gazdasági szuverenitás védelmének kormányzati elutasítását pedig a keleti autoriter államokkal, például Oroszországgal és Kínával fenntartott jó kapcsolatok, a szintén fenntartott keleti gázfüggőség, valamint a keletről remélt további befektetések indokolják, amelyek mind-mind növelik Magyarország gazdasági és politikai sebezhetőségét. Hölvényi György tartózkodása nem a különutas politika, hanem az EPP-frakcióhoz való igazodás eredménye.
2023. szeptember
Ahogy előrejeleztük, a Fidesz képviselői elutasították 2023. szeptember 13-án az Európai Parlamentben a Belarusszal fenntartott kapcsolatokat áttekintő, Szijjártó Péter minszki útját is elítélő jelentést, és tartózkodtak a török demokrácia leépítését és a svéd NATO-csatlakozás késleltetését kritizáló, Törökországról szóló jelentésnél.
Ez a két szavazás újabb példája annak a szívességpolitikának, amelyet vélt gazdasági előnyökért cserében a Fidesz folytat olyan autoriter államok irányába, mint Oroszország, Belarusz, Törökország és Kína.
A szavazások azt is jól mutatják, hogy a magyar kormánypárt az EP perifériájára sodródott, a radikális bal- és jobboldali pártok társaságába.
2023. február
Az Európai Parlament két állásfoglalást is elfogadott Oroszországgal kapcsolatban 2023. február 16-án. Az egyik az Oroszország által Ukrajna ellen egy éve indított invázióról, a másik pedig Alekszej Navalnij embertelen fogvatartási körülményeiről szól. Mindkét állásfoglalást nagy többséggel fogadta el a Parlament: előbbi esetében a 705 fős testületben 444 támogató szavazat mellett 26-an ellenezték, 37 képviselő pedig tartózkodott, míg utóbbinál 17 ellenző és 33 tartózkodó képviselő volt, a 497 támogató mellett. A Fidesz EP-képviselői egységesen nem szavaztak egyik kérdésben sem.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja kimondottan aktív volt az évfordulós állásfoglalás kapcsán. A szerdai vitán felszólalt Bocskor Andrea, aki elmondta, hogy elítélik Oroszország jogtalan háborúját és kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a múlt decemberben elfogadott kisebbségi törvény továbbra sem felel meg a jogegyenlőség elvének ezért módosításra szorul. A szavazás napján pedig a frakció sajtóközleményében zsákutcának nevezte a határozat elfogadását az energiaszankciók kibővítése miatt, ezzel indokolva a távolmaradást. Ezzel szemben a Navalnijról szóló határozatról, amelynek szavazásán szintén nem vettek részt a Fidesz képviselői, csendben maradt a frakció.
Azzal, hogy a Fidesz nem vesz részt a szavazáson, elkerüli, hogy egy lapon említsék az ellenvéleményt nyíltan felvállaló (nem-mel szavazó) szélsőséges, a periférián elhelyezkedő pártokkal, mint például a német szélsőjobboldali Alternatíva Németországért, vagy a szélsőbaloldali Portugál Kommunista Párttal. A különutassággal viszont tovább mélyíti a szakadékot közte és az áhított új jobboldali frakciót potenciálisan megalapító pártok között. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), egy tartózkodó görög képviselőt leszámítva, kivétel nélkül támogatták mindkét állásfoglalást. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) frakció gerincét adó, Orbánnal jó kapcsolatot ápoló Matteo Salvini vezette Lega szintén megszavazta az állásfoglalásokat.
A Fidesz által többször alkalmazott gyakorlat, miszerint egy nemzeti párt képviselői egységesen távol maradnak a szavazástól, nem egyedi, de viszonylag ritka az EP-ben. A csütörtöki szavazásokon a Fideszen kívül – nem számítva a csupán 1-2 képviselővel rendelkező pártokat –, csak a görög Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza), valamint a Bolgár Szocialista Párt (BSP) maradt távol a háborút elítélő állásfoglalás összes módosítójáról és a végső szövegről szóló szavazástól. Az Alekszej Navalnij fogvatartásának körülményeit elítélő állásfoglalás esetében ugyanakkor csak a Fidesz járt el így (a BSP csak a végszavazáson nem voksolt, a három módosítón igen).
