Kaméleonként alkalmazkodnak a valós Facebook-használók hangneméhez a beépített álprofilok

Előző beszámolóinkban részletesen bemutattuk azokat a nyár folyamán létrehozott, központilag irányított álprofilokat, amelyek budapesti és agglomerációs Facebook-csoportokba beépülve terjesztik a kormányzati propagandát – és közben reagálnak is a tevékenységüket bemutató elemzésekre. További vizsgálódásaink eredményeképp több száz olyan álprofilt azonosítottunk, amelyek tevékenysége jóval régebbre nyúlik vissza. Konkrét példán keresztül mutatjuk be annak bizonyítékát, hogy a „régi” és az „új” álprofilokat is ugyanaz a láthatatlan kéz mozgatja, miközben az is látszik, hogy nem mindig csak a polarizációt erősítik, hanem ügyesen alkalmazkodnak: sokszor higgadtabb, mérsékeltebb hangnemet ütnek meg, hogy valósnak tűnjenek.

Sorozatunk első két cikkében részletesen leírtuk, hogyan azonosítottunk be közel kétszáz, központilag irányított álprofilt, amelyek az egész országra kiterjedően, helyi és országos csoportokban igyekeznek befolyásolni a gyanútlan tagok politikai attitűdjeit. Eleinte csak a viszonylag frissen, a nyár folyamán csatasorba állított álprofilokat monitoroztuk. További vizsgálódásaink során viszont jóval régebben létrehozott kamuprofilok is a látóterünkbe kerültek, ráadásul jelentős tömegben. Míg a korábbi két cikkben összesen 181 álprofil tevékenységét mutattuk be, most további mintegy négyszázat azonosítottunk be. Ez utóbbi profilokat két nagyobb hullámban hozták létre: 2022 első hónapjaiban (bizonyosan nem függetlenül az április 3-ai választástól), illetve 2022 őszén. Az első körből kb. 280, a másodikból pedig kb. 120 álprofilt azonosítottunk a Facebookon, összesen tehát (eddig) kb. 580-at.

A korábban létrehozott álprofilok több jel szerint is ugyanahhoz a hálózathoz tartoznak. Míg a profiljukban több eltérést észleltünk (erről később), a tevékenységük több mindenben hasonlít az újabb hulláméra.

A különböző időszakokban aktivált álprofilok központi koordinációját jól szemlélteti egy szeptember végi Magyar Nemzet-cikk „életútja”:

1. A kormányzati irányítású médiában „amerikai polipként” aposztrofált ügyet bemutató cikket a Crowdtangle adatai alapján 81 alkalommal posztolták nyilvános Facebook-csoportokban. 76 esetben általunk már azonosított álprofilok osztották meg a cikket, legfeljebb tehát 5 olyan hús-vér felhasználó lehetett, aki valóban csoporttársai figyelmébe kívánta ajánlani az írást.
2. Feltűnő, hogy nagyon rövid idő, kevesebb mint 24 óra alatt lefutott az összes megosztás. A mesterségesen gerjesztett olvasottság közvetve növelhette a cikk organikus elérését is, a sok megosztás miatt ugyanis a cikket előrébb sorolta a Facebook algoritmusa.
3. A szervezettségre utal az is, hogy néhány kivételtől eltekintve egy álprofil csak egy alkalommal osztotta meg a cikket, és a csoportokba sem került be a cikk többször. Így összesen 70 álprofil vett részt csak ennek a cikknek a terjesztésében, ami így 73 csoportban jelent meg.
4. A terjesztésben mindhárom hullám álprofiljai részt vettek.

Ezek a jelllemzők mind arra utalnak, hogy a sok, különböző időszakban aktivált álprofil összehangoltan dolgozott annak érdekében, hogy a cikket – és az abban megjelenő propagandaüzenetet – minél több helyre eljuttassák.

Mivel most már hosszabb ideje tevékenykedő álprofilok is a látóterünkben vannak, meg tudtuk vizsgálni, hogyan változott a különböző csoportokban az általuk megosztott cikkek tartalma. Nem meglepő, hogy már a tavalyi országgyűlési választási kampányban is aktív álprofilok a kormányzati kommunikációval összecsengő üzeneteket közvetítettek. Az ellenzéki szereplők lejáratása mellett Oroszország ukrajnai invázióját követően egyértelműen a felelősséget Ukrajnára, illetve a nyugati szereplőkre hárító „békenarratíva” vált uralkodóvá, ahogy az energiaválság és az elszabaduló infláció okát az Oroszország elleni szankciókban megtaláló tartalmak is megszaporodtak. Az idei évben felerősödött az ellenzéki szereplők lejáratása, az élen Karácsony Gergellyel, de az álprofilok más politikusokat (például Jámbor Andrást) támadó cikkeket is egyre nagyobb számban posztoltak a csoportokban. A posztokban és kommentekben szóba került még Soros György, az EU, a migráció, az LMBTQ – csupa a kormányzati kommunikációból ismerős téma. Aktuális, de a kormányzati kommunikáció által nem preferált szakpolitikai témákról – például gazdaságról vagy oktatásról – szóló cikkek legfeljebb elvétve kerültek be.

Az alábbi két szófelhő a 2022-es (77 db) és a 2023-as (196 db) álprofilok által megosztott cikkek címeiből készült (a betűméret az adott szó előfordulásának számával arányos; csak a legalább háromszor előforduló szavak szerepelnek rajtuk):

2022-ben sokkal gyakoribbak voltak a megosztott írások között az Origo cikkei, 2023-ban viszont élre tört a Mandiner. Ami a cikkek időbeli eloszlását illeti, míg 2022-ben csak egy kéthónapos, a választást megelőző és követő időszak cikkeit terjesztették, addig 2023-ban már fél évet is lefed az álprofilok aktivitása: áprilistól szeptemberig találtunk olyan cikkeket, amiket megosztottak, és június-júliusból származik a legtöbb (emlékeztetőül: a profilok egy részét is nyáron hozták létre).

Feltűnő, hogy a két időszak között megváltozott a posztolási stílus. Míg 2022-ben a cikkeket kísérő posztszövegek jellemzően indulatosak voltak (a hagyományos, megosztásra és érzelmi reakciók kiváltására törekvő „trollstratégiával” összhangban), az ideiek mintha higgadtabban törekednének a befolyásolásra. Tavaly olyan szövegek társultak a posztokhoz, hogy „A moslékok kevesebben lesznek!” vagy „Én ezt tuti nem hagynám annyiban. Feljelentés! Ilyen ember legyen elnök? Hagyjuk már!”, 2023-ban azonban már jellemzőbb a személyesebb és visszafogottabb hangvétel („szerintem”, „véleményem szerint”, „csalódott vagyok” vagy „nem tudom tovább elfogadni”). Idén már jobban ügyelnek a nyelvhelyességre, kerülik az emojikat és az úgynevezett „hangos/erőszakos kommunikációt” (nagybetűt, felkiáltójeleket stb.). Vélhetően a valós felhasználók hangvételéhez való alkalmazkodással próbálnak hitelesebbnek, nyugodtabbnak mutatkozni, ami erősítheti a kattintási hajlandóságot és az így megnyitott cikkbe vetett bizalmat is. Ugyanez a hatásos alkalmazkodási stratégia magyarázhatja azt is, hogy míg 2022-es posztjaik közül a csoportadminok sokat töröltek, a 2023-as (általunk vizsgált) posztokra ez csak nagyon elenyészően volt jellemző.

Ahogy már korábban is írtuk, vizsgálódásaink nem hiábavalók, a hálózat ugyanis rögtön reagált a leleplezésre. Első cikkünk után átalakult a profilok egy része (pl. URL-t, profilképet vagy nevet váltott, hogy kevésbé legyen feltűnő), most pedig mintha „alvó üzemmódba” kapcsoltak volna. Az elmúlt hónapban nem találtunk egyetlen megosztást sem, legfeljebb néhány profilképcserét jegyezhettünk fel. Mi ugyanakkor arra számítunk, hogy az álprofilhálózat passzivitása is átmenetinek bizonyul, és várhatóan újult erővel indul majd a következő összehangolt akció, a kérdés csak az, hogy mennyi idővel a jövő évi választás előtt.