Választási kisokos 2024

A 2024. június 9-ei európai parlamenti, önkormányzati és nemzetiségi választás apropóján összefoglaltuk a választási rendszerekre és a szavazás módjára vonatkozó legfontosabb információkat. A jobb megértést egy oktatóvideó is segíti – magyarul és angolul egyaránt.

Please find this guide in English here.

 

 

Alapinformációk

• Soha korábban nem tartották egy napon az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. Pedig már 2014-ben is megléphették volna, ez volt ugyanis az első alkalom, amikor egy évben került sor a két választásra, és ugyanebben az évben emelték 4-ről 5 évre a polgármesterek és önkormányzati képviselők mandátumát is. 2014-ben és 2019-ben mégis néhány hónapos különbséggel tartották meg a két választást. 2024-ben először tartják egy napon a kettőt, és várhatóan ez hosszú távon is így marad.
• Nincs kampányköltési limit. Az országgyűlési választással ellentétben nincs törvényi korlátja annak, hogy mekkora összegeket lehet kampányra fordítani, mindenki annyit költhet, amennyit tud. Központi kampánytámogatást sem kapnak a jelöltek, jelölőszervezetek (egyik választástípus esetében sem). Ennek fényében annak sincs különösebb jelentősége, hogy a kampány hivatalosan 50 napig tart, valójában az már sokkal korábban elkezdődik, sőt, nem túlzás azt állítani, hogy Magyarországon permanens kampányban élünk.
• Külföldi forrás a kampányban nem használható fel. Míg az európai parlamenti választáson kizárólag pártok állíthatnak listát, az önkormányzati választáson pártok és egyesületek egyaránt. Abban viszont nincs különbség, hogy a választáson induló jelöltek, egyesületek, pártok „a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából” külföldi támogatást nem használhatnak fel.
• Van lehetőség a többes ajánlásra. Egy választópolgár – kizárólag a saját lakóhelye szerinti településen, kerületben – több jelölt vagy lista ajánlóívét is aláírhatja, legyen szó képviselőjelöltekről, polgármesterjelöltekről, megyei közgyűlési listákról vagy európai parlamenti listákról.
• Választási menetrend. A legfontosabb határidőket itt gyűjtöttük össze.

Szavazólapok a különböző településtípusokon*

*A táblázat nem tartalmazza a nemzetiségi önkormányzati választáshoz tartozó szavazólapokat. A nemzetiségi választáson is szavazó választópolgárok további egy, két vagy három szavazólapot kapnak – a részleteket lásd A nemzetiségi önkormányzatok választása alcím alatt.

Az Európai Parlament tagjainak választása 

A 2024-től 720 fős Európai Parlament 21 magyar tagját közvetlenül, listás rendszerben választják.

Választókerületek

Az európai parlamenti választás során az egész ország egy választókerületet alkot.

Az ajánlás

Azok a pártok állíthatnak listát, amelyek – területi megkötés nélkül – 20 ezer választópolgár ajánlását összegyűjtötték.

Az eredmény megállapítása

A pártlisták a szavazatok arányában, a d’Hondt-mátrix segítségével kapnak mandátumot. A bejutási küszöb, függetlenül a jelölőszervezetek számától, egységesen 5%.

Mandátumszámítás a d’Hondt-mátrixszal

Egy táblázat fejlécére felírjuk azoknak a listáknak a nevét, amelyek mandátumszerzésre jogosultak, a függőleges tengelyre pedig 1-től kezdve a természetes számokat. A táblázat első sorába beírjuk a pártlistákra leadott érvényes szavazatok számát, a második sorba ezek felét, a harmadikba ezek harmadát, és így tovább. Az első mandátumot az a pártlista kapja, amelyiknek a neve alatt szerepel a táblázat legnagyobb száma. Ezt a számot kijelöljük, majd az így megmaradt számok közül választjuk ki a legnagyobbat: ekkor ez a pártlista kap egy mandátumot. Ezt a mechanizmust addig folytatjuk, amíg az összes mandátum gazdára nem talál.

Példa a mandátumkiosztásra a d’Hondt-mátrixszal (kiosztható mandátumok száma: 21)

Eredmény: A: 9 mandátum, B: 8 mandátum, C: 3 mandátum, D: 1 mandátum

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

A polgármesterek és a főpolgármester választása

Mind a 3177 település (pontosabban: 3154 település és a 23 fővárosi kerület) választópolgárai közvetlenül választják a polgármestert. Budapesten ezen felül közvetlenül választják a főpolgármestert is.

Az ajánlás

A polgármesterjelöltséghez a településmérettől függően meghatározott számú ajánlást kell gyűjteni.

• A 10 ezer fő alatti települések polgármesterjelöltje az lehet, akit a választópolgárok legalább 3%-a jelöltnek ajánlott.
• A 10-100 ezer fő közötti települések és budapesti kerületek polgármesterjelöltje az lehet, akit legalább 300 választópolgár jelöltnek ajánlott.
• A 100 ezer fő fölötti települések és budapesti kerületek polgármesterjelöltje az lehet, akit legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.

Főpolgármester-jelölt az lehet, akit 5000 budapesti választópolgár jelöltnek ajánlott.

Az eredmény megállapítása

Az egyfordulós választási rendszerben az lesz a polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta, a győzelemhez tehát nincs szükség a szavazatok több mint felére. A győztes mindent visz, a vesztesekre leadott szavazatok nem hasznosulnak.

Képviselő-választás a 10 ezer vagy kevesebb lakosú településeken

A 3177-ből 3011 településen élnek 10 ezernél kevesebben; a képviselő-testületeiket úgynevezett egyéni listás rendszerben választják.

Választókerületek

A 10 000 vagy kevesebb lakosú település egy választókerületet alkot.

Az ajánlás

Egyéni listás képviselőjelölt az lehet, akit az adott település választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.

Az eredmény megállapítása

A választópolgárok nem listákra, hanem jelöltekre szavaznak, mégpedig legfeljebb annyira, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet. Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták (ha például 6 fő választható az adott képviselő-testületbe, akkor a 6 legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer mandátumot).

Képviselő-választás a 10 ezernél több lakosú településeken (és a fővárosi kerületekben)

Az érintett 143 településen (zömében városokban) és a 23 budapesti kerületben vegyes választási rendszerben választják az önkormányzati képviselőket: a választópolgárok egyéni kerületi jelöltekre szavaznak, a vesztes jelöltekre leadott szavazatok egy része pedig kompenzációs listán hasznosul.

Választókerületek

Minimum 8 választókerületet alakítanak ki egy településen, ami a lakosság számától függően sávosan emelkedik. (Budapestet nem számítva) a jelenlegi legnagyobb városnak, Debrecennek kb. 192 ezer lakosa van, így azt 23 egyéni kerületre osztják. Az érintett településeken tehát 8-23 közötti számú egyéni választókerületet alakítanak ki.

A kompenzációs listás mandátumok száma is ugyanilyen logika mentén változik: a legkisebb érték 3, ez emelkedik sávosan. 2024-ben Debrecenben 9 kompenzációs listás mandátumot osztanak ki. Az érintett településeken tehát 3-9 közötti számú kompenzációs listás mandátum talál gazdára.

Az ajánlás

Egyéni választókerületi képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott.

Kompenzációs listát az a jelölőszervezet állíthat, amely az adott településen (vagy fővárosi kerületben) található egyéni választókerületek több mint kétharmadában jelöltet állított.

Az eredmény megállapítása

A választópolgárok az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak (listára tehát nem). Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Egy-egy kompenzációs lista a település (vagy a fővárosi kerület) egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Ez úgy történik, hogy a vesztes egyéni kerületi jelöltekre leadott szavazatokat jelölőszervezetenként összesítik, és ezek arányában osztják ki a listás mandátumokat, mégpedig a Sainte-Laguë-módszerrel.

• A bejutási küszöb egy jelölőszervezet esetén 5%, két jelölőszervezet közös listája esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös listája esetén 15%.
• 2024-ben országosan 1586 egyéni kerületi és 621 kompenzációs listás mandátum sorsáról döntünk, ami azt jelenti, hogy a mandátumok mintegy 72%-a a többségi logika mentén dől el, és a kompenzációs listán kiosztott 28% ellensúlyozza valamennyire a győztest erősítő hatást.

Mandátumszámítás a Sainte-Laguë-módszerrel

A Sainte-Laguë-módszer annyiban különbözik a már feljebb vázolt d’Hondt-mátrixtól, hogy a függőleges tengelyre csak a páratlan számokat kell felírni, és ennek megfelelően elvégezni az osztásokat. A kisebb (de nem jelentéktelen) támogatottságú formációk így nagyobb eséllyel nyerhetnek mandátumot, míg a nagyobb támogatottságú formációk kisebb eséllyel lesznek felülreprezentáltak.

Példa a mandátumkiosztásra a Sainte-Laguë-módszerrel (kiosztható mandátumok száma: 6)

Eredmény: A: 2 mandátum, B: 2 mandátum, C: 1 mandátum, D: 1 mandátum

A 19 megyei közgyűlés tagjainak választása

A megyei közgyűlések képviselőit közvetlenül, listás rendszerben választják.

Választókerületek

A megyék teljes területe egy választókerületet alkot, a megyei jogú városok azonban nem képezik ezek részét, választópolgáraik nem szavazhatnak a megyei listákra.

A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy

• 400 000 lakosig minden 20 000 lakos után 1 képviselő, de legkevesebb 15 képviselő,
• 700 000 lakosig 20 képviselő, és a 400 000-et meghaladó minden további 30 000 lakos után 1 képviselő,
• 700 000 lakos fölött 30 képviselő, és a 700 000-et meghaladó minden további 40 000 lakos után 1 képviselő.

Az ajánlás

A megyei választókerületben azok a jelölőszervezetek állíthatnak listát, amelyek megszerezték a választópolgárok legalább 0,5%-ának ajánlását (a megyei jogú városok választópolgárait nem számítva).

Az eredmény megállapítása

A megyei listák a szavazatok arányában, a d’Hondt-mátrix segítségével kapnak mandátumot. A bejutási küszöb egy jelölőszervezet esetén 5%, két jelölőszervezet közös listája esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös listája esetén 15%.

A megyei közgyűlésekbe nem kerülnek be képviselők a 25 (2019-ben még csak 23) megyei jogú városból, mivel ezeknek a városoknak a közigazgatási határán belül a megyei önkormányzati hatásköröket az adott város települési önkormányzata saját maga látja el. Ennek következménye, hogy mintegy 1,5 millió választópolgárnak nincs lehetősége arra, hogy pártszimpátiáját megyei listán közvetlenül kifejezze.

• A 25 megyei jogú város: Baja (2022 óta), Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Esztergom (2022 óta), Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.

A Fővárosi Közgyűlés tagjainak választása

A 33 tagú Fővárosi Közgyűlés 32 tagját közvetlenül, listás rendszerben választják. A főpolgármester automatikusan tagja a közgyűlésnek.

Választókerületek 

A főváros teljes területe egy választókerületet alkot.

Az ajánlás

Fővárosi listát azok a jelölőszervezetek állíthatnak, amelyeknek van főpolgármester-jelöltjük vagy legalább 3 budapesti kerületben van polgármesterjelöltjük.

Az eredmény megállapítása

A fővárosi listák a szavazatok arányában, a d’Hondt-mátrix segítségével kapnak mandátumot. A bejutási küszöb, függetlenül a jelölőszervezetek számától, egységesen 5%.

A nemzetiségi önkormányzatok választása 

 

Magyarországon jelenleg tizenhárom elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

A nemzetiségi választásoknak három szintje van: a települési, a területi és az országos szint.

Települési nemzetiségi önkormányzatok választása

A választás kitűzése

A települési nemzetiségi önkormányzati választást abban az esetben kell kitűzni, ha

• a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a 25 főt, vagy
• a településen már működik nemzetiség települési önkormányzat, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma eléri a 20 főt, vagy
• a településen nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött az általános választás évét megelőző év december 1-jén. 

 Azt, hogy hányan tartoznak az adott nemzetiséghez, a legutóbbi népszámlálás adatai alapján állapítják meg.

Választókerületek 

A települési nemzetiségi önkormányzati képviselőválasztáson a település egésze egy választókerületet alkot, függetlenül annak lakosságszámától.

A képviselők száma 3, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma kevesebb mint száz fő, illetve 5, ha a választópolgárok száma legalább száz fő.

Az ajánlás

Települési nemzetiségi önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok legalább 5%-a (de legalább 5 választópolgár) jelöltnek ajánlott.

Az eredmény megállapítása

A választás az egyéni listás választás szabályai szerint történik: egy választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, mint a megválasztható képviselők száma (azaz legfeljebb 3-ra vagy 5-re). Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb szavazatot kapták.

Területi nemzetiségi önkormányzatok választása

A választás kitűzése 

A területi nemzetiségi önkormányzati választást abban az esetben kell kitűzni, ha az adott megyében (vagy a fővárosban) legalább tíz településen tartanak választást. 

Választókerületek

A megye vagy a főváros teljes területe egy választókerületet alkot.

Az ajánlás

A listaállítás feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet a megyében, illetve a fővárosban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án önállóan állítson legalább 1-1 jelöltet, és a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtse.

Az eredmény megállapítása

A területi nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 7.

A listák a szavazatok arányában kapnak mandátumot. A bejutási küszöb egy jelölőszervezet esetén 5%, két jelölőszervezet közös listája esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös listája esetén 15%.

Országos nemzetiségi önkormányzatok választása

A választás kitűzése

Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választását mindenképp megtartják, minden nemzetiség vonatkozásában.

Választókerületek

Az ország területe egy választókerületet alkot.

Az ajánlás

A listaállítás feltétele, hogy a nemzetiségi szervezet az országban kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások legalább 10%-án önállóan állítson legalább 1-1 jelöltet, valamint, hogy a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtse.

Az eredmény megállapítása

A megválasztható képviselők száma a nemzetiségi választópolgárok száma alapján, sávosan változik, 15 és 47 között.

A listák a szavazatok arányában kapnak mandátumot. A bejutási küszöb egy jelölőszervezet esetén 5%, két jelölőszervezet közös listája esetén 10%, kettőnél több jelölőszervezet közös listája esetén 15%.

Választópolgárok választástípusonként

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) ezen a felületen naponta frissíti a névjegyzéki adatokat, így mindig naprakészen láthatjuk, hányan is vagyunk, akik az adott napon – ha lenne aznap valamilyen választás – szavazhatnánk. A 2024. április 21-ei adatok táblázatba rendezve:

A központi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma választástípusonként

Forrás: Nemzeti Választási Iroda, 2024. április 21.

* Minden magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár mindhárom választástípus során szavazhat.

** Azok a magyar állampolgárok szavazhatnak levélben, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Többségükben ők a környező országokban (azon belül is Romániában és Szerbiában) élő magyarok, de nem kizárólag: az NVI adatközlése szerint 120 országban oszlik el ez a választói tömeg. Látható, hogy jelentős a különbség az országgyűlési és az európai parlamenti választás levélszavazóinak száma között. Ennek az az oka, hogy egyetlen uniós állampolgár sem szavazhat kétszer az európai parlamenti választás során. Egy Erdélyben élő román-magyar kettős állampolgár például a romániai EP-listákra szavazhat, a magyarországiakra nem. A 125 441-es értékben tehát nem szerepelnek az EU-tagállamokban élő választók, így az erdélyi magyarok sem, de a vajdaságiak (Szerbia nem lévén EU-tag) igen. Ez magyarázza a bő 300 ezer fős eltérést az országgyűlési választás oszlopában látható értéktől. Az önkormányzati választásnál pedig azért szerepel nullás adat, mert helyi képviselőre és polgármesterre nem szavazhat az, akinek nincs magyarországi lakcíme.

*** A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok szavazhatnak az önkormányzati és az európai parlamenti választáson. Az NVI automatikusan felveszi a Magyarországon élő uniós állampolgárokat az önkormányzati választás névjegyzékére, de az EP-választáséra csak azokat, akik ezt külön kérik. A névjegyzékbe vételről a magyar fél azonnal tájékoztatja az érintett ország választási hatóságát, akik aztán törlik az illetőt az adott ország névjegyzékéből. Így elkerülhető, hogy bármely uniós állampolgár két országban is szavazzon az EP-választáson.

**** Az Alaptörvény szerint „Magyarországon menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen”. A „huzamos tartózkodási jogosultság” fogalma tavaly év végén került be az Alaptörvénybe, lényegében lefedve az eddig „letelepedettként” és „bevándoroltként” hivatkozott személyeket. Ahogy a táblázatból látszik, ők csak az önkormányzati választáson voksolhatnak.

Szavazás lakóhelyen és lakóhelytől távol

Önkormányzati választás: állandó lakóhelyen vagy tartózkodási helyen

Azok a magyar állampolgárok, akiknek az állandó lakóhelyük mellett tartózkodási helyük is van, eldönthetik, hogy a kettő közül hol kívánnak szavazni. Alapértelmezetten az állandó lakóhelyük szerinti névjegyzékben szerepelnek, de átjelentkezhetnek a tartózkodási helyük szerinti névjegyzékbe. Ez azt is jelenti, hogy az átjelentkező állampolgárok a tartózkodási helyük szerinti polgármester- és képviselőjelöltekre szavazhatnak, és megkapják az EP-szavazólapot is. Fontos, hogy ez a lehetőség csak a választás kitűzését megelőző 30. napig (tehát 2024. február 11-éig) bejelentett tartózkodási helyre vonatkozik – így megelőzhető, hogy a kampány során bárki azért létesítsen tartózkodási helyet, hogy egy szorosabbnak ígérkező választási küzdelembe szólhasson bele. (Az állandó lakóhely megváltoztatását azonban egészen június 7-éig átvezetik a névjegyzékekbe a választási irodák.)

Lakóhelytől távoli szavazásra az önkormányzati választás tekintetében nincs mód. Azok a választópolgárok tehát, akik a választás napján nem tartózkodnak sem az állandó lakóhelyükön, sem a tartózkodási helyükön, nem tudnak szavazni a polgármester- és képviselőjelöltekre. 

Európai parlamenti választás: bármely magyarországi településen vagy külképviseleten 

Az európai parlamenti választás tekintetében van mód a lakóhelytől távol szavazásra. Az ország bármely pontján is tartózkodunk a választás napján, átjelentkezhetünk az adott település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, és szavazhatunk az EP-választáson – de csak azon, az önkormányzati (és a nemzetiségi) választáson nem.

Ugyanígy, ha külföldön tartózkodunk a választás napján, van lehetőségünk külképviseleten szavazni, de csak az EP-szavazólapot fogjuk megkapni.

A jobb megértést ez az infografika segíti.

Az átjelentkezésre (és a június 9-ei választás több fontos elemére) vonatkozó határidők itt böngészhetők.

 

Ez a kisokos egy neutrális leírása az európai parlamenti, önkormányzati és nemzetiségi választási rendszernek.

A Fővárosi Közgyűlés választásának módját átalakító 2023. decemberi törvénymódosítást itt értékeltük, esetleges politikai motivációit itt elemeztük.

A választási vonatkozású írásaink itt, kezdeményezéseink itt böngészhetők.

Az országgyűlési választási rendszerről 2022-ben készült hasonló kisokos itt elérhető.

Please find this guide in English here.