Vonzások és taszítások

2008-02-21

Miért nincs összefüggés a nagygyűléseken jelenlévők száma és a kapott szavazatok között? – a politikai kommunikációról és marketingről szóló sorozatunk második darabja erre a kérdésre keresi a választ.Látványos tömegrendezvényei ellenére Silvio Berlusconi alulmaradt a 2006-os olaszországi választásokon. Két éve sokadszor lehettünk tanúi annak, hogy tömeg demokráciákban sem múlik minden a tömegen. Mégis, minél kevésbé vert gyökeret a demokratikus hagyomány egy országban, annál inkább azt látja a politika kutatója, hogy a pártok messzemenő következtetéseket vonnak le a nagygyűlésére látogatók számából.

Számháború. Magyarországon is zajlik a számháború, és főként Orbán Viktor – a tömegeket kétségtelenül a leginkább vonzó magyar politikus – követőire jellemző, hogy túlságosan is nagy jelentőséget tulajdonítanak egy-egy nagygyűlésnek. Az eddigi leglátványosabb példa a 2002-es kampány volt, amikor is hiába számolt össze “másfélmillió”, majd fél órával később “kétmillió” embert a Kossuth téren a narancssárgák műsorvezető szónoka, a Fidesz végül elveszítette a választásokat. Csurka István MIÉP-vezér pedig azt is megtanulhatta 2002-ben: néha szavazóból kevesebb van, mint ahányan elzarándokolnak választási gyűlésére a Hősök terére.

Az a politikai erő, amelyik az utcán nagy tömeget tud felvonultatni, sokszor azt érezteti saját szavazóival, hogy a választás már eldőlt. A győzelem – gyakran hamis – érzése ugyanakkor el is kényelmesítheti az adott pártot. Az ellenfél szavazói pedig, látván a túlzott magabiztosságot, megijedhetnek, s ezáltal szép csendben aktivizálódhatnak is. Ahogy Elisabeth Noélle-Neumann hallgatási spirál névre keresztelt elmélete mondja: az önmagukat több Bégben érzők mindig hangosabbak, magabiztosabbak, és ezáltal “nagyobbnak” is látszanak, mint az önmagukat kisebbségben érző, hallgatásba burkolózó tábor tagjai. Ám ettől még egyáltalán nem biztos, hogy valóban a hangosak vannak többen.

A nagygyűléseken jelen lévő tömegek a választók többségében félelmet kelthetnek. Ezért szokták békés elemekkel oldani az ilyen események hangulatát. Négyéves kormányzásának végén a Fidesz, a számára kudarccal végződött első választási forduló után, fáklyás felvonulást hirdetett, amivel megpróbálta”megszépíteni” a sokak számára riasztó utcai látványt.

Persze arra is van példa, hogy a nagygyűléseken elhangzó üzenetek annyira frappánsak és meggyőzőek, hogy kioltják azt a hatást, amelyet az ellenfél szavazóinak esetleges elriasztása és/vagy mozgósítása hordozott. Semmilyen irányban nincs tehát szabályszerűség. A csendes többségre hivatkozó politikusok legalább annyira megüthetik a bokájukat, mint a tömeg erejében feltétlenül bízók. A már említett Noélle-Neumann-féle elmélet is inkább arra hajlik, hogy az önmagukat többségben érző tábor tagjai végül valóban többségbe kerülhetnek.

Ismét igazolva látjuk tehát azt a tételt, hogy az üzenetben van a lényeg, az összegyűlt tömeg pedig csupán eszköz, amely az üzenetfelerősítésére szolgál. Egy politikai nagygyűlésen a résztvevők nem konkrét jelenlétükkel, és nem is személyes kapcsolati hálójuk révén erősítik az üzenetet, hanem tömegként, a nyilvánosságban való megjelenésükkel.

Otthon rémüldözők. A Kisgazdapárt 1996-ban a népszerűségi lista első helyéről esett le néhány perc alatt: Torgyán József „álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat”- kezdetű, elhíresült Kossuth téri üvöltözős beszéde nagy tömegeket vonzott. Még nagyobb tömegek nézték azonban otthon, a tévén keresztül és rémüldöztek.

Mindez a nagygyűlések vonatkozásában is rámutat a kommunikáció és az úgynevezett valóság elválaszthatatlanságára. Jól kitalált politikai mondanivaló nélkül ugyanis hiába nagy a tömeg, nem lesz mit felerősíteni általa. A terjedő rossz mondanivaló való pedig még kárt is okozhat. Éppen ezért értelmetlen és meddő a nyilvánosságban zajló vita arról, hogy hány ember fér el egy négyzetméteren.

Somogyi Zoltán  A szerző a Political Capital Institute igazgatója, számos hazai és nemzetközi politikai és közéleti kampány tanácsadója.

A cikk megjelenése: Figyelő, 2008. február 21.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384