A HDMO tapasztalatai a választási kampány online monitorozásáról
A magyar parlamenti választási kampány idején a HDMO konzorciuma kétirányú munkát végzett: egyrészt tájékoztatta a nyilvánosságot azokról az online térben tapasztalt jelenségekről, amelyek veszélyeztethetik a választás tisztaságát, másrészt ezekre, - ha felmerült a platformok saját szabályainak megsértése is - a nagy online platformok figyelmét is felhívta. A monitorozás középpontjában a politikai hirdetések, illetve az álprofilok álltak.
Az alábbiakban az április 12-i választások előtt, a dezinformáció visszaszorítását célzó magatartási kódex (Code of Conduct on Disinformation) aláírói által aktivált gyorsreagálású rendszer (Rapid Response System) keretében a Polical Capital és a Lakmusz által tett jelentések tapasztalatait tesszük közzé. Bár a HDMO nem aláírója a dezinformáció visszaszorítását célzó magatartási kódexnek, az Európai Digitális Média Obszervatórium magyar hubjaként automatikusan részt vett a gyorsreagálású rendszerben.
Political Capital
A Political Capital a gyorsreagálású rendszerben két fő területen tett bejelentéseket. Egyrészt a közösségi média felületeken felbukkanó politikai hirdetéseket, másrészt a koordináltan tevékenykedő, inautentikus Facebook profilokat jelentette. Mivel a kampány során a legnagyobb jelentőséggel bíró platform a Meta volt, így a PC jelentéstételi tevékenysége is elsődlegesen erre a területre fókuszált.
A jelentett tartalmak megoszlása platformonként
Meta
A Political Capital összesen 1739 tartalomra vonatkozóan tett bejelentést a Metánál, ebből 1110 profil és 629 hirdetés volt.
A Meta ezek közül a profilok 82 százalékát, valamint a hirdetések 61 százalékát eltávolította. A fennmaradt hirdetések nagy része egyetlen szereplőhöz köthető, aki úgy kerülte meg a Meta szűrőrendszerét, hogy a hirdetésekben csak egy politikus logója jelent meg, maga a politikus azonban nem szerepelt bennük közvetlenül.
Összességében így a Meta a bejelentett tartalmak 73 százalékát eltávolította.
A Meta általában gyorsan reagált a bejelentésekre: a legtöbb esetet egy napon belül kivizsgálták. Bár a techóriás hivatalosan folyamatos működést ígér, hétvégén nem igazán tapasztaltunk érdemi aktivitást, ezért az ilyenkor érkező bejelentésekkel többnyire csak hétfőn foglalkoztak. A választás hétvégéjén viszont jóval gyorsabban reagáltak, sok esetben már 1–2 órán belül.
A PC a Google-nek összesen 15 hirdetést jelentett e-mailben, de semmilyen írásos visszajelzést nem kaptak. Később derült ki, hogy ehhez külön kellett volna kérni a választ. A Google végül egyik bejelentett hirdetést sem távolította el. Ezek a kormány Nemzeti Konzultációról szóló kampányát népszerűsítették, és ugyanilyen hirdetések a Facebookon is futottak. Ott viszont a Meta a bejelentés után eltávolította őket. Az eset jól rávilágít a platformok belső hirdetési szabályzatainak különbözőségére is.
TikTok
A TikTok esetében egy 105 fiókból álló hálózatot jelentettek, amelyet a FACT Hub romániai partnere, a Context azonosított. A Tiktok nem állapított meg szabálysértést ezeknél a fiókoknál, és a bejelentéseket gyorsan lezárták. A jelentett tartalmakat ugyan további vizsgálat alá helyezték, mégsem volt egyértelmű, hogy történt-e tényleges további kivizsgálás, és ha igen, pontosan milyen lépéseket tett a platform az ügyben.
A Political Capital által jelentett tartalmak eltávolítási aránya
Lakmusz
A Lakmusz szintén a politikai hirdetésekre és a álprofilokra koncentrált.
Összesen 86 bejelentést tettek a Metánál: 50 politikai hirdetést, 31 korábban általuk azonosított, de továbbra is aktív álprofilt, illetve két olyan Facebook-oldalt, amelyeket kizárólag orosz kötődésű álhíroldalak tartalmainak terjesztésére hoztak létre, valamint három olyan oldalt, ahol politikusokról készült, mesterséges intelligenciával generált videókat tettek közzé megfelelő jelölés nélkül.
A Meta a 86 bejelentésből 66-ot eltávolított, így az eltávolított tartalmak aránya meghaladta a 75 százalékot. Egy, AI-generált videókat közzétevő oldallal kapcsolatban azonban nem történt intézkedés – igaz, az oldal azóta már nem elérhető –, valamint 19 politikai hirdetés esetében sem történt semmilyen intézkedés.
A Lakmusz tapasztalatai szerint a Meta főként azoknál a politikai hirdetéseknél nem lépett, ahol a választásokra utalás nem volt teljesen egyértelmű. Magyar kontextusban ugyanakkor sok esetben világosan látszott, hogy a hirdetések célja a választók befolyásolása volt.
A mesterséges intelligenciával generált videók esetében a Lakmusz arra is felhívta a Meta figyelmét, hogy a platform szabályai lehetőséget adnak az ilyen, potenciálisan félrevezető tartalmak megjelölésére. A gyakorlatban azonban nem kerültek figyelmeztető címkék a videókra: két oldalt egyszerűen eltávolítottak, a harmadik esetében pedig nem történt semmilyen intézkedés.
A Lakmusz tapasztalatai szerint a Meta néhány esetben azért nem lépett, mert a hirdetések nem tűntek egyértelműen a választásokhoz kapcsolódónak, egy magyar felhasználó számára azonban, aki ismeri a hazai politikai környezetet, sok esetben egyértelmű volt, hogy ezek a tartalmak a választók befolyásolását szolgálták.
Az AI által generált videók kapcsán a Lakmusz a Meta félretájékoztatásra vonatkozó szabályzatára is hivatkozott. Ez alapján a platform figyelmeztető jelölést helyezhet el az olyan manipulált vagy mesterségesen létrehozott tartalmakon, amelyek alkalmasak a felhasználók megtévesztésére. A gyakorlatban azonban nem kerültek ilyen jelölések a videókra: két oldalt teljesen eltávolítottak, a harmadik esetében pedig nem történt semmilyen intézkedés.
