Vastagnyakú kálvinista, lázadó szerepben
Lesz-e Orbán Viktor utáni Fidesz? A kérdés talán így is feltehető: Orbán Viktorral lesz-e Fidesz? És ha nem vele, akkor kivel? Lesz-e Gyurcsány nélkül MSZP? Vagy MSZP nélkül Gyurcsány? Látjuk-e a két, saját oldalukat vezető sztárpolitikuson túl a többieket? Egyre több, tehetségesnek tűnő jelentkezőt látni: igaz, ők nem vállalják nyíltan ambícióikat, de azt a nyilvánossághoz való viszonyukból egyértelműen ki lehet következtetni. Jelenlegi elemzésünk Debrecen polgármesterével és a Fidesz alelnökével, Kósa Lajossal foglalkozik.
Bár korábban is voltak konfliktusai a Fidesz vezetésével, ritkán beszélt ki pártjából. Csak a 2006-os választások után lett a pártelnök “hivatalos” kritikusa, aki szókimondó stílusban fejti ki véleményét a Fidesz hibáiról, és látványos médiaszerepléseivel – például Playboy-interjú, Szulák-show – teszi egyértelművé, hogy hosszú távú politikai céljai túlmutatnak Debrecen városán.
A közgazdasági egyetemet végzett, de diplomát nem szerzett Kósa igazi “ősfideszesként” részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain is, majd az első országgyűlési ciklusban a Fidesz liberális szárnyának tagjaként elsősorban a “Fodor-kör” tagjaival (köztük is elsődlegesen a pártból az 1994-es választások után kilépett Hegedűs Istvánnal) ápolt jó viszonyt – sőt, utóbbi visszaemlékezései szerint egy 1991-es frakcióülésen ő támadta leghevesebben Orbán Viktort ”sztálinista” vezetési módszerei miatt. Kósa Lajos azonban nem követte az SZDSZ-be távozó “szakadárokat”, hanem a Fidesz tagja maradt. És bár a pártvezetés a korábban köztudottan az ellenzékéhez tartozó politikust 1994-ben a “kirakatba” helyezte – egészen 2004-ig a Fidesz elnökségének tagja volt -, “bűnös múltja” miatt nem lehetett fajsúlyos szereplője a párt politikájának. Az első két ciklusban nem tudott helyi bázist kiépíteni, listáról jutott be az Országgyűlésbe, és Debrecenben sem számított elismert politikusnak. Így politikai felívelésének kezdetét valójában 1998-tól datálhatjuk, amikor városában előbb országgyűlési képviselő, majd polgármester lett.
Megválasztását saját szervezőkészsége mellett jelentős részben a szerencsének köszönhette. Miután a város lakossága ráunt az 1994 és 1998 között irányító MSZP-SZDSZ koalíció kudarcaira és viszályaira, az addig a helyi politikában szerepet nem vállalt Kósa Lajosnak gyakorlatilag ölébe hullott a győzelem (Kósa 55, míg elődje,Hevessy József kevesebb mint 4 százalékot kapott). Innen fogva minden választáson javítani tudott eredményein – 2006-ban polgármesterként már a választók háromnegyedének, köztük sok szocialista szavazónak a voksát is begyűjtve. Megyei elnökként Hajdú- Bihar megyét 2002-re fideszes “fellegvárrá” tette (ahol ugyanakkor a 2006-os országgyűlési választáson a szocialisták jelentősen javítottak eredményeiken). Helyi politikai sikerét a városban meginduló látványos fejlesztéseknek, a Debrecen érdekében folytatott agresszív érdekérvényesítésnek és gyakran hangoztatott lokálpatriotizmusának köszönhette. A megerősített helyi bázisból ismét az országos politika felé fordult: párton belüli politikai elismertségét is mutatja, hogy a 2007-es májusi kongresszuson a második legtöbb szavazattal választották alelnöknek, és az éppen Orbánnal szembeni kritikáival feltűnő politikusra leadott szavazatok száma (1534) mindöszsze 74-gyel maradt el az Orbán Viktor által “begyűjtött” 1608 vokstól.
Bár Kósa Lajosról már a 2006-os kampányban is megjelentek olyan feltételezések, hogy a pártelnök utódja lehet, egészen a választások utánig kevés kritikát fogalmazott meg a Fidesz politikájával szemben. Feltételezhető viszont, hogy már a 2006-os kampányban is támadtak nézeteltérései a pártelnökkel – akivel interjúkban kölcsönösen barátinak minősítik viszonyukat. Erre utal az is, hogy bár kezdetben a plakátokon a Fidesz egyik kampányarcaként szerepelt, végül háttérbe húzódott, és nem vált a kampány központi szereplőjévé.
2006 áprilisát követően azonban Kósa lett az Orbán Viktorral és a pártvezetéssel szembeni bírálatok legfőbb szócsöve. Az elvesztett választásokat követően először kijelentette, hogy várhatóan nem Orbán lesz a párt 2010-es miniszterelnök-jelöltje, majd ezt egy következő interjúban azzal fejelte meg, hogy: Orbán “táltosnak” alkalmasabb, mint “törzsfőnöknek”. Ezt követően Kósa elismerte Orbán vezetői szerepét és integratív képességét, és “időszerűtlen” kérdésnek minősítette az Orbán Viktor jövőjére és saját pártelnöki vagy miniszterelnöki ambícióira vonatkozó kérdéseket – korábbi állítását viszont azóta sem vonta vissza. Sőt, ezt követően hol nyíltan, hol burkoltan, de szinte minden ponton bírálta Orbán Viktor politikáját. Kósa Lajos az egyetlen politikus, aki 2007-ben önként, a pártelnökkel sem egyeztetve “jelentkezett be” a Fidesz egyik alelnöki székére. Aztán intenzív médiakampányba kezdett, melynek keretében több órát tárgyalt Dávid Ibolyával is – nem sokkal az után, hogy Orbán nyilvánosan visszautasította, hogy leüljön egyeztetni az MDF elnökével.
Kósa Lajos politikai tervei a csekély visszhangot kapott májusi kongresszusi beszédében váltak leginkább nyilvánvalóvá -, amikor a Fidesz korábbi elveihez hű liberális politikusaként mutatkozott be. A neoliberalizmust támadó Orbánnal szemben “igazi szabadelvű program” kidolgozását sürgette, beszélt a magántulajdon és a piac fontosságáról, és – a liberális értelmiséghez sorolt, a jobboldali újságírók ellenszenvétől övezett - Kornis Mihályrahivatkozva a politikában máig jelen lévő kádárista hagyományok felszámolását sürgette; mindezzel kimondatlanul a Fidesz felett is erős kritikát gyakorolva. Kósa a kongresszusi beszédet követő interjúiban hangsúlyozta, hogy saját “nemzeti szabadelvű” értékrendje nem változott a rendszerváltás óta – ezzel növelve saját hitelességét, és erősítve a kontrasztot az éles ideológiai fordulatokban gazdag politikai karriert a háta mögött tudó Orbán Viktorral szemben.
A Fidesz elnöke igyekezett csírájában elfojtani Kósa Lajos önállósulási kísérleteit és kritikai kampányát. 2006 novemberében egy interjúban Orbán maga ismételte meg Kósa mondatát, miszerint egy nagyváros polgármestere nincs olyan helyzetben, hogy egy Fidesz-méretű pártot vezessen – hozzátéve, hogy Kósa mint a párt egyik “sikerembere” egyébként jó vezetője lehetne a pártnak. 2007-es évértékelő beszédében pedig a pártelnök Kósa Lajos számára is egyértelművé tette, milyen szerepet szán neki a Fideszen belül: “Szájer Európában, Kósa Debrecenben, Tarlós a fővárosban, Járai a Nemzeti Bank élén, Matolcsy a gazdaságfejlesztésben, Varga a parlamentben, Navracsics a frakció élén, mind-mind bizonyított politikusok, ezért nekünk jó okunk van, hogy megtartsuk a hitünket.”
Habár Kósa Lajos a Fidesz egyik legkedveltebb politikusa, számos olyan ügy és kijelentés kapcsolódik a nevéhez, melyekből néhány is elég lehet ahhoz, hogy egy politikus kiírja magát a közéletből. Kósa Lajos elsősorban sportos, fiatalos imázsának, humorának és újságírókkal való barátságos stílusának köszönheti a felé áradó szimpátiát – illetve annak, hogy azon kevés fideszes politikus közé tartozik, aki nem vette át pártja jellegzetes beszédstílusát, interjúiban képes természetesen beszélni, és időnként “kiszólni”. Ehhez hozzájárulnak politikai sikerei, illetve az a baloldal irányából érezhető rokonszenv, mely az Orbán lehetséges utódaiként említett politikusoknak “hivatalból” kijár.
Kósa Lajos sikeresen vészelte át a nevével kapcsolatba hozott számos botrányt. A legjelentősebb, a baloldali sajtó egy része által felkapott ügyek főképp a polgármester volt tanácsadói ellen indított jogi eljárásokkal, a Debreceni Vagyonkezelő Rt. ingatlaneladásaival és az élményfürdő építésével voltak kapcsolatosak. Kósa minden ügyben tisztázni tudta magát jogilag, ráadásul politikailag is nyertesként került ki a küzdelemből: sikerült úgy átvészelnie ezeket az ügyeket, hogy a “becsületes politikus” imázsa makulátlan maradjon. Kósa többet ártott magának a politikai korrektség határait átlépő megjegyzéseivel – ugyanakkor eddig ezeket is komolyabb “sérülések” nélkül megúszta.
Politikusi elszólásai összefüggnek azzal, hogy Debrecen polgármestere imázsépítésében kevésbé tudatos, és nagyobb teret enged a spontaneitásnak, mint Rogán Antal. Ezt a “lazaságot” Kósa egyik legfőbb erényeként szokás emlegetni, bizonyos helyzetekben viszont kifejezetten ellene fordul. Legnagyobb visszhangot kiváltott elszólásában (amikor a sajtó éppen Semjén Zsolt és Mikola István nyilatkozataival volt tele), a kormányfő “öregecskedő feleségekről” tett megjegyzésére utalva vetette fel, mit szólna a kormányfő, ha feleségét egy fiatal kertészfiúval találná. Később a Playboyban beszélt Lendvai Ildikó ”botoxkezeléséről”, Dávid Ibolya fejtartásáról és arról, hogy barátaival azon tréfálkozik, hogy “mi lenne, ha a szlovákokkal elcserélnénk a fővárost a Kassai-medencére”. Felmerülhet, hogy ezen megjegyzései esetleg illeszkedni próbálnak a Playboy-interjú által is sugárzott “macsós” imázshoz, illetve a saját erényeként is említett szókimondáshoz. A politikust magyarázkodásra késztető megjegyzések azonban inkább meggondolatlan kiszólásoknak tűnnek, mint tervezett imázsépítésnek. Hasonlóan ahhoz, amikor az egyébként magát liberálisként meghatározó politikus többször is a kínaiakat becsmérlő megjegyzéseket tett, illetve arról beszélt: Leonardo da Vinci bizonyára az SZDSZ tagja lenne, mivel “a nemi identitása is kérdéses volt”. Kósa egyes megjegyzései kellemetlen hatását csak határozott bocsánatkérésekkel tudta tompítani, több interjúban is megkövette Gyurcsányt, Dávid Ibolyától pedig közleményben, a Mokka adásában telefonon, majd személyesen, virággal is bocsánatot kért.
Debrecen polgármestere szinte biztos, hogy a jobboldal vezető politikusa marad a jövőben is – közel sem biztos ugyanakkor, hogy rövid távon a Fidesz vezetőjévé válik.
Rövid távú politikai sorsa elsősorban attól függ, miként alakulnak az erőviszonyok a Fideszen belül, lesz-e olyan pillanat, amikor leválthatja Orbán Viktort. Hosszabb távon attól függ, hogy a 2010-es választásokon hogyan szerepel a Fidesz. Kósa több interjúban is nyilvánvalóvá tette, hogy 2010-ig mindenképpen Debrecen polgármestere szeretne maradni; sokszor és hosszasan érvelve amellett, hogy miért nem egyeztethető össze egymással a pártvezetés vagy a kormányzati munka, illetve a polgármesterség. Amíg tehát Orbán Viktor marad a Fidesz vezetője, Kósa Lajos várhatóan inkább a biztos debreceni talajt választja. Ha azonban a pártelnöki vagy a miniszterelnök-jelölti poszton felmerül a váltás lehetősége, Kósa lehetőségei attól függnek, hogyan merül fel az alternatívaképzés. Amennyiben Orbán Viktor jelöli ki saját utódját, csekély az esélye annak, hogy éppen Debrecen polgármesterére essen a választása.
A cikk megjelenése: Népszabadság, 2007. szeptember 14.
