MSZP-SZDSZ: közös jelölések?
Ezen a héten többször is találgatások jelentek meg a sajtóban az MSZP-SZDSZ közös jelöltállításának lehetőségéről. Az SZDSZ ezt határozottan cáfolta. Elemzésünkben részletesen megvizsgáljuk, hogy melyik pártnak milyen érdeke és ellenérdeke fűződik a közös jelöltállításhoz.A héten nem először jelennek meg a sajtóban arra vonatkozó hírek, hogy az MSZP és az SZDSZ már a 2002. országgyűlési választások első fordulójában közös jelölteket állít. Ezeknek a híreszteléseknek a forrása vagy valamelyik szocialista politikus - legutóbb például Szekeres Imre -, vagy állítólag valamelyik párthoz kötődő, de "neve elhallgatását kérő" szakértő. A híreket az SZDSZ vezető politikusai rendre cáfolják; az SZDSZ hivatalosan tartja magát ahhoz a döntéséhez, hogy mind a 176 egyéni körzetben önálló jelöltet indít a majdani választások első fordulójában. Az MSZP ezzel szemben nem szokott hivatalos cáfoló nyilatkozatokat közzétenni, és általában a tárgyalások szükségességét hangsúlyozza.
Mindez együtt arra utal, hogy a tárgyalásokról szóló hírek az MSZP-től érkeznek a sajtóhoz. Mivel nincs okunk feltételezni, hogy az SZDSZ eltitkolná az esetleges tárgyalásokat, feltételezzük, hogy az állítólagos tárgyalások bejelentése az MSZP tudatos politikai akciója, amelynek két célja van. Egyrészt, a szocialisták tárgyalásokra való nyitottságát demonstrálja az SZDSZ felé. Másrészt, az MSZP ezzel nyomást is kíván gyakorolni a szabad demokratákra, hogy a tárgyalások valóban elkezdődjenek.
A maga szempontjából mindkét párt racionálisan jár el. Az SZDSZ-nek jelen helyzetben semmiképpen nem érdeke az MSZP-vel közös első fordulós jelöltek állítása 2002-ben. Ezáltal ugyan a párt egyes politikusai biztos befutók lehetnének a következő választásokon, de a párt listás szavazataránya országosan csökkenne. Ennek két oka van. Egyrészt, azokban a körzetekben, ahol az MSZP állítaná a közös jelöltet, az SZDSZ-lista támogatottsága vélhetően csökkenne. Másrészt, az együttműködés az SZDSZ-t, mint önálló alternatívát állító pártot megszüntetné, és a szabad demokratákat deklaráltan a szocialisták segédszervévé tenné. Mindez ahhoz vezethetne, hogy az SZDSZ listája esetleg nem érné el az 5%-ot 2002-ben, ami a párt teljes politikai bukását jelentené.
A közös első fordulós jelöléseknek az SZDSZ szempontjából két esetben lehetne értelme. Az első ilyen eset, ha a párt úgy ítéli meg, hogy az 5%-ot egyedül nem képes elérni. Ekkor az SZDSZ - korlátozott - politikai túlélése kizárólag az MSZP-vel való együttműködés által lenne biztosítható, hasonlóképpen a Fidesz-MDF megállapodáshoz. A másik eset akkor állna elő, ha az SZDSZ támogatottsága 10-15% körül mozogna. Ebben az esetben az SZDSZ-nek nem kellene attól félnie, hogy a szocialistákkal való együttműködéssel önállósága elveszik, listája 5% alá zuhan. Ilyen forgatókönyv esetén a szavazatmaximálás érdekébe célszerű lehetne az együttműködés már az első fordulóban. Az SZDSZ jelenlegi, 5% körüli támogatottsága esetén azonban az első fordulós közös jelöltek a párt rövid távú bukásához vezethetnének.
Viszonylag egyszerű tehát belátni, miért nem érdeke az SZDSZ-nek a közös jelölés, s hogy ebből kifolyólag miért cáfol határozottan minden erről szóló híresztelést. Ennél némiképp bonyolultabb probléma annak vizsgálata, hogy az MSZP számára miért lehet jó a közös jelöltek indítása. Az alábbiakban négy ilyen lehetséges okot sorolunk fel.
Első fordulós győzelmek
Már a Fidesz-MDF megállapodás kapcsán kifejtettük, hogy 2002-ben több választókerületben már az első fordulóban eldőlhet a küzdelem. Erre különösen nagy esély lenne akkor, ha az MSZP és az SZDSZ első fordulós közös jelölteket állítana. Egyes budapesti, illetve nagyvárosi választókerületekben az MSZP és az SZDSZ együttes támogatottsága meghaladhatja az 50%-ot, ami így már első fordulóban győzelemre segíthetné a két pártot. Ennek két kedvező következménye lenne. Egyrészt, a korábbi választások tapasztalatai alapján nem elhanyagolható lélektani előnyhöz jut az a párt, amely már az első fordulóban bejuttatja képviselőit a parlamentbe. Másrészt, a közös jelölés megakadályozhatja, hogy a jobboldal a második fordulóban "integrálódjon" , begyűjtse a MIÉP és a kisebb jobboldali pártok szavazatát (amely vélhetően felülmúlja a baloldal tartalékait).
Egység demonstrálása
A Fidesz-MDF megállapodás utáni első, Gallup felmérések szerint a közös lista szavazatokat hoz a jobboldalnak. A Gallup adatai szerint a Fidesz-MDF lista erősebb, mint a külön-külön induló Fidesz és MDF lista együttes ereje. Ezen adatokból az MSZP következtethet arra, hogy az MSZP-SZDSZ összefogás is szavazatokat hozhatna a balközép erőknek.
Bizonytalanság csökkentése
Az SZDSZ az elmúlt egy év folyamán igen sokszor váltott stratégiát, elnökei nem mindenben voltak következetesek. Bár a mostani SZDSZ vezetés a szocialisták felé a korábbiaknál nyitottabb, az MSZP - korábbi tapasztalatai alapján - nem lehet bizonyos abban, hogy ez a választásokig hátralévő időben nem változik. Különösen aggasztó lehet a szocialisták számára Demszky növekvő aktivitása, aki egyik héten Orbán Viktorral, másik héten viszont már Medgyessy Péterrel tárgyal. Az MSZP számára a Demszky-féle politizálás követhetetlen: a szocialisták bipoláris gondolkodásába nem fér bele a kormánnyal és a szocialistákkal egyaránt együttműködni kész főpolgármester szerepe. Az SZDSZ-szel kapcsolatban tehát most sem tűnt el a korábbi bizonytalanság - legalábbis az MSZP szemszögéből. Egy választási megállapodás ugyanakkor hatékonyan szüntetné meg a létező bizonytalanságot, hiszen az aláírást követően az SZDSZ már nem változtathatna stratégiáján.
Plusz listás szavazatok
Fentebb említettük, hogy az SZDSZ számára a közös jelöltek állítása vélhetően a listás szavazatarány csökkenéséhez vezetne. Ugyanezen logika alapján az MSZP listás szavazatainak aránya nőne. Egyrészt, azon körzetekben, ahol a közös jelölt MSZP-s - márpedig feltételezhetően ebből lenne több egy esetleges megállapodás esetén - az SZDSZ szavazók jelentős része is az MSZP listára szavazna. A nagyobb előny azonban országos szinten jelentkezne. Mivel a két párt deklaráltan együttműködve kívánná leváltani a kormányt, a választópolgárnak kevés oka lenne, hogy a kisebbik SZDSZ-re szavazzon, hiszen az esetleg be sem jut a parlamentbe, s így szavazata "elveszhet". Az MSZP-vel való együttműködéssel az SZDSZ "legitimálná" saját szavazóinak a szocialista pártra adott voksát. Ezáltal az SZDSZ országos szavazataránya csökkenne, és ugyanennyivel nőne az MSZP támogatottsága.
Jól látható tehát, hogy az MSZP szemszögéből egy esetleges megállapodásnak számos előnye van. Ezért arra lehet számítani, hogy a tárgyalásokat a szocialisták továbbra is szorgalmazni fogják. A fentebb mondottakból ugyanakkor az is következik, hogy az SZDSZ - politikai érdekeinek megfelelően - a továbbiakban is elzárkózik majd a közös első fordulós jelölések elől.
