2001. 40. hét - Külügyi Figyelő
2001. október 7-én, vasárnap megkezdődött az amerikai és brit haderő ellencsapása a tálib rezsim által vezetett Afganisztán ellen. A hét az előkészületek jegyében telt, a beavatkozás diplomáciai és katonai feltételeinek megteremtése abszolút vezető helyet foglalt el a világpolitikában. 2001. október 7-én, vasárnap megkezdődött az amerikai és brit haderő ellencsapása a tálib rezsim által vezetett Afganisztán ellen. A hét az előkészületek jegyében telt, a beavatkozás diplomáciai és katonai feltételeinek megteremtése abszolút vezető helyet foglalt el a világpolitikában. Magyarország vonatkozásában kiemelkedő fontosságú, hogy az Országgyűlés pénteki rendkívüli ülésén jóváhagyta, hogy ne csak az amerikai, hanem a NATO-szövetségesek repülőgépei is használhassák a magyar légteret és reptereket a Tartós Szabadság fedőnevű hadművelet során. A parlamenti pártok közül egyedül a MIÉP szavazott nemmel. Afganisztánon kívül a magyar külpolitika figyelme Erdélyre is koncentrálódott, ahol szerdán, hosszas előkészületek után, megnyílt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Az egyetemet javarészt a magyar állam finanszírozza.
A háború elkezdődött
A Tartós Szabadság hadművelet a kezdeti hírek szerint az előre eltervezett ütemben halad. Amerikai és brit bombázók, rakéták és vadászgépek a legkorszerűbb haditechnikát bevetve mértek ellencsapást a tálib haderőre, a feltételezett terrorista támaszpontokra, repülőterekre, és egyéb célpontokra. Kabul áram nélkül maradt a védelmi minisztériumát találat érte. Herat lángokban áll, Kandahárban pedig lerombolták Omar mollah, tálib vezető és Oszama bin Láden támaszpontjait. A felértékelődött tálib-ellenes Északi Szövetség, mely az ország területének 10 százalékát birtokolja, újult erővel támadja a Talibán állásait. Egyelőre nem világos, hogy amerikai szárazföldi alakulatok milyen mértékben vesznek részt a háborúban. Jacques Chirac francia elnök bejelentette, hogy hamarosan francia csapatok is bekapcsolódnak a hadműveletekbe. George W. Bush elnök beszédében elhúzódó, átfogó és kíméletlen csapásokról és az egész világ akaratának támogatásáról beszélt. Valószínű, hogy mind bin Láden, mind Omar mollah túlélte az első csapásokat. A tálib kormány az iszlám világ elleni támadásról beszélt és, dzsihádot, szent háborút hirdetett.
A magyar külpolitika és az iszlám világ
Az elmúlt héten Budapesten folytatott hivatalos tárgyalásokat Ali Ahani iráni külügyminiszter-helyettes. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a vezető diplomata kijelentette, hogy az iráni vezetés nem tart attól, hogy országa belesodródhat egy esetleges afganisztáni háborúba. Véleménye szerint a terrorizmus gyökere az igazságtalanságokban és a nemzetközi előítéletekben van. Mindezek azonban nem számolhatók fel katonai eszközökkel, viszont ilyen módon az egész térség könnyen destabilizálható, ami néhány közép-ázsiai országot is igen kedvezőtlenül érinthet.
A héten találkozott Orbán Viktor az arab országok Budapestre akkreditált nagyköveteivel is. A miniszterelnök ismertette a misszióvezetőkkel a kormánynak a terrortámadással kapcsolatos álláspontját, mire a testület doyenje, Husszein El-Musszávi libanoni nagykövet kifejtette, hogy nem tapasztaltak semmi olyan megnyilvánulást, amely a magyarországi arabok ellen irányulna.
Martonyi: a bizonyítékok megerősítik bin Laden bűnösségét
Szerdán tájékoztatta az Egyesült Államok a szövetségeseit azokról a bizonyítékokról, amelyek azt támasztják alá, hogy az al Kaida szervezet áll a terrortámadás hátterében. Martonyi János külügyminiszter kijelentette, hogy a bizonyítékok megerősítették, hogy a terrortámadás elkövetői Oszama bin Láden szervezetének tagjai voltak, valamint utaltak a tálib rendszer és az al-Kaida kapcsolatára is.
A hét közepén az Egyesült Államok átadott egy nyolc pontból álló listát a NATO-nak, amely azt tartalmazza, hogy mit kíván szövetségeseitől a terrorizmus elleni katonai lépések támogatásához. (A 8 pont tartalmazza, hogy területükön védjék az amerikai, ill. szövetségi intézményeket és személyeket; biztosítsanak légtérhasználati jogot; fokozzák az antiterrorista hírszerzést és adatcserét; védjék, és bocsássák rendelkezésre a tengeri kijáratokat, repülőtereket; küldjenek hadihajókat a Földközi-tengerre; valamint használják az amerikai igények szerint a 17 AWACS felderítő-kommunikációs repülőgépet; s pótolják a Balkánról esetleg kivonandó amerikai katonákat). A washingtoni szerződés kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló 5. cikkelyének értelmében az Egyesült Államokat külső agresszió érte, és ezt a többi 18 tagállam, így Magyarország is önmaga elleni támadásként értékeli. Magyarország számára feltehetően csak katonai egészségügyi alakulat küldése kerülhet szóba, az 1991-es Öböl-háború tapasztalataira hivatkozva. A jelenlegi állapotok szerint ez sem válik szükségessé, egyelőre a légtér és repülőtér használat sem reális.
A Parlament szavazott a légtér átengedéséről
2001. október 5-én, pénteken kilenc ellenszavazat mellett, tartózkodás nélkül szavazta meg a parlament rendkívüli ülésén azt a határozati javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az összes NATO-tagállam gépei használják a magyar légteret, a repülőtereket és a kiszolgáló objektumokat. Korábban már ugyanerre hatalmazta fel az Országgyűlés az Egyesült Államokat.
Martonyi János expozéjában kifejtette, hogy a NATO-tagság kötelezi erre Magyarországot. Hazánknak abban az univerzális koalícióban a helye, amely az Amerikát ért terrortámadás nyomán a világban megalakult.- jelentette ki a külügyminiszter. A Fidesz frakció részéről Pokorni Zoltán kifejtette, hogy a magyar parlament bebizonyította, hogy pártpolitikai érdekektől függetlenül képes az összefogásra. Kovács László az MSZP elnöke elmondta, hogy támogatják Magyarország részvételét a nemzetközi összefogásban, azonban emlékeztetett, hogy a kormány támogatása addig szól, amíg az nem korlátozza intézkedéseivel a jogállami normákat. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke felszólalásában -ellentétben Szentgyörgyvölgyi Péter FKGP-frakcióvezetővel- leszögezte, hogy nincs szükség az alkotmány azon részének módosítására, amely parlamenti jóváhagyáshoz köti a légtér átengedését. A pártelnök szerint hazánknak állást kell foglalni, mert ez része a barbarizmus elleni önvédelemnek. Az MDF részéről Balsai István frakcióvezető kifejezte, hogy mindenki számára egyértelmű, hogy Magyarország nem kíván kockázatos lépéseket tenni. Csurka István a MIÉP elnöke-frakcióvezetője történelmi zsákutcának nevezte a mostani döntést, amely eleinte a biztonságot és a győzelmet ígéri, ám kis idő elteltével veszteséget okoz. A MIÉP frakció a felszólalás után egységesen nemmel szavazott.
Magyar egyetem Erdélyben
Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) avatással egybekötött ünnepélyes tanévnyitói jelentették a magyar külpolitikai számára a másik fő feladatot. A kolozsvári megnyitón Vasile Dincu román tájékoztatási miniszter kijelentette, "nincs okunk rá, hogy örök kétkedésben éljünk. Nem táplálhatjuk a végtelenségig a köztünk lévő bizalmatlanságot. Reméljük, hogy a Sapientia Egyetem új távlatokat nyit a román-magyar kapcsolatokban, és hozzájárul a romániai oktatás korszerűbbé tételéhez." A marosvásárhelyi kar megnyitóján részt vett Pálinkás József oktatási miniszter és Markó Béla RMDSZ elnök is. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) - mely az EMTE része - megnyitóján pedig Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent. A miniszterelnök a beszédében kifejtette, hogy "a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg." A magyar állam évi kétmilliárd forinttal támogatja az EMTE karait.
A pénz elosztása körüli tisztázatlanságok korábban erősen megosztották az erdélyi és hazai közvéleményt. A főbb kritikus hangok, köztük vezető RMDSZ-politikusok- szerint inkább a meglévő neves magyar felsőoktatási intézményeket kellett volna jobban támogatni (Bólyai-Babes Egyetem stb.), mint bizonytalan színvonalú, új intézményeket alapítani, egyoldalú klientúra rendszert kiépíteni. Az egyetemalapítás hosszas és vontatott előkészületei többször sajtóvisszhangot is kaptak. Az igazi cél nyilvánvalóan az állami finanszírozású egyetem lett volna, ennek engedélyezését azonban 1989 óta az összes kormány megtorpedózta. A román ellenkezés után született a döntés, hogy leendő magánegyetem az erdélyi magyar történelmi egyházak védnökségével jön majd létre. A magyar állam kezdettől fogva oroszlánrészt vállalt a finanszírozásban, 2000-2002 között évente kétmilliárd forintot biztosított. A román többség kezdettől fogva rossz szemmel nézte a kísérletet, sokáig az idei tanévnyitó is kétséges volt. Végezetül összesen kilenc szak kapott ideiglenes működési engedélyt. Az egyetembe bekapcsolódott a Tőkés László református püspök égisze alatti nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem is. Szimbolikus és sokatmondó, hogy a nyíltan Markó Béla-ellenes, radikális püspök egyetemén tartotta Orbán a tanévnyitót, abban a városban, amelynek állami egyetemén Ion Iliescu román elnök nyitotta meg az évet.
Egyéb fontos hírek
A hét másik magas rangú budapesti vendége Kurt Biedenkopf szász miniszterelnök volt, aki tárgyalásokat folytatott Mádl Ferenccel és Orbán Viktorral is. A német tartományi vezető kijelentette, hogy Magyarország jó úton halad, hogy teljesítse a tagfelvételhez szükséges, még hátralévő feltételeket. ?Nem csupán egy régóta fennálló tény ratifikálását várjuk az Európai Unió bővítésében - nevezetesen azt, hogy Magyarország réges-rég Európa része -, hanem az uniónak új lendületet, új impulzusokat is." - nyilatkozta Kurt Biedenkopf, miután megbeszéléseket folytatott Martonyi Jánossal. Továbbá azon reményének is hangot adott, hogy a csatlakozni vágyó országok is belátják: az EU-ban nemcsak kapni fognak, hanem adniuk is kell, azaz nekik is hozzá kell járulniuk az unió gazdagodásához. Martonyi János elmondta, biztos abban, hogy gazdasági, politikai és kulturális vonatkozásban is erősödni fognak a szász-magyar kapcsolatok, hiszen sok hasonlóság van az új német tartományok és Magyarország helyzete között.
Szerdán adott hírt a sajtó arról is, hogy Macedóniába 2001. szeptember 30-tól, Kubába és Bosznia-Hercegovinába pedig október 1-től csak vízummal utazhatnak magyar állampolgárok.
