Lehetséges választási megállapodások a 2002-es országgyűlési választások előtt.
Háromrészes sorozatunkban azt vizsgáljuk, hogy a magyar választási rendszerből fakadóan milyen lehetséges választási megállapodásokat köthetnek a pártok, és azok milyen következményekkel járhatnak a jelenlegi pártpreferenciákat alapul véve. Az első részben az általános jellemzőket vizsgáljuk.Választási megállapodások a jobboldalon
A jobboldalon már megszülettek az első választási megállapodások. A Fidesz, az MDF és az eddig is a Fidesz frakciót erősítő, az egykori kereszténydemokrata parlamenti képviselőkből álló Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) közös listán indul jövőre - nem indítanak egymás ellen jelölteket. Ennek a megállapodásnak a legnagyobb haszna a jobboldal számára, hogy nem engedi elveszni az MDF-re és az MKDSZ-re leadott szavazatokat.
Valószínűsíthető, hogy a következő félévben a Fidesz valamelyik kisgazda utódpárttal is megállapodást kötne, ha az a szavazói bázisát erősíti. Ennek elsősorban az lenne az értelme, hogy a Fidesz a jobboldalon tartsa a Kisgazdapárt választóit. A Kisgazdapárt szavazói elsősorban a vidéki parasztság köreiből kerülnek ki, akiknek a politikai identitása - gazdasági kérdésekben - korántsem jobboldali. A kisgazdapárt szavazói azonban a jobboldalon tarthatóak, hiszen Magyarországon a politika fő törésvonala nem a gazdasági, hanem a kulturális-ideológiai kérdések alapján jött létre. Az FKGP szavazói pedig ebben a tekintetben jobboldalinak tekinthetőek. A történelmi Kisgazdapárt közelebb állt a baloldalhoz, mint a jobboldalhoz, az elmúlt tíz év Torgyán József fémjelezte, jobboldali-populista időszaka így nem biztos, hogy elég hosszú volt ahhoz, hogy a korábbi politikai identitásokat átalakítsa. A kérdés azonban még megválaszolatlan. Nem véletlen, hogy ebben a ciklusban Horn Gyula, az előző szocialista miniszterelnök, számos gesztust tett a kisgazdapárt irányába. A Fidesz-"Kisgazdapárt" megállapodásnak a megszületésére feltehetően azért sem került még sor, mert pillanatnyilag nem csak az bizonytalan, hogy a kisgazdapárt kellően támogatott ahhoz, hogy komolyan kelljen venni (amihez 3-4% stabilan kell), hanem az sem látható, hogy melyik csoport kerül ki a legerősebben a darabjaira hullott Kisgazdapártból.
Lesz-e választási megállapodás a Fidesz és a MIÉP között?
A Fidesz nehéz helyzetbe kormányozta bele magát. Több esetben elfogadta az ellenzéki pozícióból is fontos szerpet betöltő MIÉP hallgatólagos parlamenti támogatását. Mindezzel együtt a Fidesz stratégái valószínűleg soha nem tervezték, hogy egyszer hivatalosan is koalíciót kössenek a MIÉP-pel, a jelenlegi erőviszonyokat látva viszont az is elképzelhető, hogy, a Fidesz csak akkor maradhat kormányon, ha a MIÉP megszerzi a harmadik helyet a választásokon, és a második fordulóban visszalépteti jelöltjeit a Fidesz javára. (Ez csak abban az esetben nem törénhet meg, amennyiben a Fidesz-MDF lista támogatása 5-6 százalékkal erősebb lesz az MSZP-jénél.) Ez persze nem jelenti feltétlenül a közös kormányzást, hiszen a visszalépő MIÉP-esek akár 50% fölé is vihetik a Fidesz-MDF parlamenti részvételét. Ennek "ellenszere" a MIÉP részéről, amennyiben nem mindenhol lépteti vissza jelöltjeit.
Természetesen egy ilyen jellegű visszalépésből még nem következik, hogy a két párt koalícióra is lép egymással. Elvileg elképzelhető egy kisebbségi kormányzás, a MIÉP, vagy a MIÉP kormányzást elkerülni engedő szocialista párt külső támogatásával. Ezzel a forgatókönyvvel minden bizonnyal a Fidesz vezetői is számoltak. Az amerikai terrortámadásra szélsőségesen reagáló, illetve az ősz óta jóval nyíltabban antiszemita MIÉP azonban új helyzet teremtett, és nagyon valószínűtlen, hogy Magyarország nyugati szövetségesei elfogadjanak akár csak egy hallgatólagos együttműködést is a Fidesz és a MIÉP között. Éppen ezért nem várható választási megállapodás a két párt között. Lehetséges, hogy a második fordulóban a MIÉP visszalépteti jelöltjeit megállapodás nélkül is, ahogy azt tette a legutóbbi időközi választáson.
A szocialista párt által támogatott kisebbségi kormányzás a legnehezebben elképzelhető megoldás. Az MSZP valószínűleg tudja, hogy ezáltal a legerősebb opponens szerepét veszítheti el, miközben a kormánybuktatás politikai felelőssége is az övé. A Fidesz nehezen tudná elfogadtatni szavazótáborával, hogy miért az MSZP-t választotta, miközben folyamatos politikai egyezkedésbe kényszerülne egy bármikor megbuktatható kormányt támogatva.
A második fordulós visszalépések sikerességét az dönti el, hogy az egyik párt választói mennyire hajlandók elfogadni a másik párt jelöltjét. A Fidesz abban bízhat, hogy a felmérések szerint a MIÉP szavazóinak jelentős része második pártként őt választja, ezért a MIÉP visszalépéséből akkor is profitálhat, ha elmaradnak a hivatalos megállapodásokat általában követő mozgósító felszólítások az átszavazásra.
