2001. 41. hét - Külügyi Figyelő
Ezen a héten tovább folytatódott az Afganisztán elleni válaszcsapás. Az Egyesült Államokban felütötte fejét a lépfene (anthrax) vírus. Magyarországon az amerikai beavatkozással kapcsolatosan ülésezett a kormány nemzetbiztonsági kabinetje, hatpárti egyeztetés is történt, azonban Orbán Viktor elutasította Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kezdeményezését a négyszemközti találkozóról.
A héten megnyitott vatikáni magyar kiállítás alkalmából fogadta Mádl Ferencet II. János Pál pápa, aki kinyilvánította, hogy kész Magyarországon találkozni II. Alekszij orosz pátriárkával. Nobel-békedíjas lett az ENSZ, és főtitkára Kofi Annan. Megalakult a baloldal vezette lengyel koalíciós kormány, és felavatták a Magyarországot Szlovákiával összekötő Mária Valéria hidat.
Ezen a héten tovább folytatódott az Afganisztán elleni válaszcsapás. Az Egyesült Államokban felütötte fejét a lépfene (anthrax) vírus. Magyarországon az amerikai beavatkozással kapcsolatosan ülésezett a kormány nemzetbiztonsági kabinetje, hatpárti egyeztetés is történt, azonban Orbán Viktor elutasította Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kezdeményezését a négyszemközti találkozóról.
A héten megnyitott vatikáni magyar kiállítás alkalmából fogadta Mádl Ferencet II. János Pál pápa, aki kinyilvánította, hogy kész Magyarországon találkozni II. Alekszij orosz pátriárkával. Nobel-békedíjas lett az ENSZ, és főtitkára Kofi Annan. Megalakult a baloldal vezette lengyel koalíciós kormány, és felavatták a Magyarországot Szlovákiával összekötő Mária Valéria hidat.
Az afganisztáni háború és magyarországi kihatásai
Az ellencsapásokról Magyarországot Brüsszelből értesítették, közvetlenül a támadás előtt. A kabinet vasárnapi (október 14.) közleménye leszögezte, "a Magyar Köztársaság kormánya teljes támogatásáról biztosítja a terrorizmus afganisztáni bázisai ellen indított amerikai és brit katonai akciót." Magyarország inszignifikáns szerepét a konfliktusban mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az Egyesült Államok főbb szövetségeseit, köztük Lengyelországot is közvetlenül értesítette a válaszcsapásról.
2001. október 10-én, szerdán ülésezett a parlament külügyi bizottsága. Az ülésen részt vett Nancy Goodman Brinker asszony, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete. A jól felkészült diplomata bejelentette, hogy már használták a magyar légteret az Egyesült Államok harci és szállító repülőgépei. Martonyi János azonban megerősítette, hogy nincs szó Magyarország katonai szerepvállalásáról.
A héten általános riadalmat okozott az Egyesült Államokban megjelent lépfene (anthrax) baktérium. Mikola István egészségügyi miniszter az eset kapcsán kijelentette, hogy megkezdik az egészségügyi és járványügyi szakemberek, valamint a lakosság felkészítését az esetleges biológiai támadásra. Kormánykörökből származó vélemények szerint Mikola alaposan túlreagálta az esetet.
Szintén nagy port vert fel a héten a kalocsai menekülttábor ügye. A város lakossága a helyi önkormányzat vezetésével élesen tiltakozott az ellen, hogy a város kiürített laktanyáiba 2000 afgán menekültet szállásoljanak el. A hisztérikus légkörben a kormány meghátrálásra kényszerült és úgy döntött, hogy korábbi délszláv menekülteket telepít a városba.
Diplomáciai nagyüzem Budapesten
Ezen a héten is magas rangú vendégek látogattak Budapestre. Nabíl Saat palesztin tervezési és nemzetközi együttműködési miniszter Martonyi János meghívására érkezett hazánkba. A palesztinok "külügyminisztere" Orbán Viktorral is tárgyalt. Véleménye szerint a terrorizmus elleni amerikai erőfeszítéseket össze lehetne hangolni a palesztin kérdés megnyugtató rendezésével, majd kifejezte azon óhaját, hogy Magyarország is részese legyen a közel-keleti békefolyamat újjáélesztését célzó nemzetközi erőfeszítéseknek.
Pénteken látogatott Budapestre Christian Poncelet, a francia szenátus elnöke. A veterán politikus szerint Magyarország az első helyen szerepel az európai uniós csatlakozásra váró országok között. Orbán Viktor válaszában kifejtette, hogy Magyarország 2002 végére készen áll a csatlakozásra. Kevésbé diplomatikus stílusban hozzátette, hogy "akkor majd eljön az igazság, vagy az igazságtalanság pillanata."
A harmadik magas rangú politikus a héten Günter Verheugen, az EU bővitési biztosa volt. Az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd avatására érkező diplomata a csatlakozással kapcsolatban optimizmusának adott hangot. Martonyi Jánossal való találkozás után a politikus kifejtette, hogy a csatlakozási tárgyalások 2002-es lezárása nem csak opció, hanem cél is.
Előtérben Magyarország EU integrációja
Magyarország integrációjához kapcsolódó hír, hogy Rocco Buttiglione az európai közösségi ügyek olasz minisztere csütörtökön Nápolyban kifejtette, hogy Olaszország határozottan támogatja Magyarország csatlakozását az Európai Unióhoz, a hátrányos helyzetű olasz délvidék számára nem jelent veszélyt, hanem inkább kedvező lehetőséget. A héten ülésezett Brüsszelben az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés vegyes bizottsága is. Az Európai Bizottság bővítési igazgatója, Pierre Mirel és európai parlamenti képviselők is sürgették, a magyar pártok egyezzenek meg végre a médiakuratóriumokról, hogy az audiovizuális fejezetet le lehessen végre zárni. Willy Rotley (SPD) a vegyes bizottság társelnöke elmondta, hogy Magyarország az első körben, talán legelsőként kerül be az EU-ba. Továbbá azon a véleményen volt, hogy az EU-nak el kell döntenie, lesz-e vagy sem elsőkörös bővítés Lengyelország nélkül. Az utóbbi időben felerősödtek, főleg német részről a Lengyelország első körös bejutása melletti hangok. Ez a vélekedés, tekintettel a lengyel mezőgazdaság helyzetére és a lengyel lakosság fokozódó euroszkepticizmusára, évekkel ódázhatja el a bővítést.
Magyar politikusok Rómában
Mádl Ferenc köztársasági elnököt vatikáni látogatása során fogadta II. János Pál pápa. A magyar kereszténység 1000 éve című kiállítás megnyitójára érkező köztársasági elnök találkozott Angelo Sodano bíborossal, a Vatikán "miniszterelnökével". A pápa a találkozón tudatta, továbbra is kész Magyarországon találkozni II. Alekszij moszkvai orthodox pátriárkával, Mádl Ferenc pedig arra kérte a Vatikánt, hogy a jelenleginél lehetőleg jobban szervezze és segítse a kisebbségben élő magyarságot. Sőt szót ejtettek a csángó magyarság problémáiról is. Egybehangzó vélekedések szerint a római katolikus-ortodox "csúcstalálkozó" még hosszas előkészületeket igényel, nem valószínű, hogy erre a közeljövőben sort lehet keríteni.
Ugyancsak Róma adott otthont a közelmúltban elhunyt Vásárhelyi Miklós emlékére rendezett szimpóziumnak. Az olaszországi kötődésű történész-politikus - aki egykor az 1956-os forradalmi Nagy Imre-kormány sajtófőnöke, majd a magyar ellenzék vezéralakja volt - tiszteletére tartott rendezvényen megjelent Massimo D'Alema ex-miniszterelnök, Kovács László MSZP elnök és Fodor Gábor ügyvivő is.
A lengyel választás tanulságai
A héten megalakult a lengyel koalíció. A Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD)-Munka Uniója (UP) választási szövetség végül is a Lengyel Parasztpárttal (PSL) lépett koalícióra. Leszek Miller az SLD elnöke, kijelölt miniszterelnök elődjét, Wlodzimierz Cimoszewiczet kérte fel külügyminiszternek. A lengyel választás kimenetele, a baloldali győzelem, a gyökeresen átrendeződő pártstruktúra, a kiesett lengyel pártok (AWS és UW), -melyek leginkább a magyar MDF-nek és SZDSZ-nek felelnek meg - előre jelezheti a jövő évi magyar választások kimenetelét. Ahogy azt szocialista körökben sűrűn emlegetik, "a varsói gyorsvonat jövőre Budapestre érhet." Elgondolkodtató a radikális és EU-ellenes pártok (Önvédelem és Lengyel Családok Ligája) megerősödése is.
Egyéb fontos hírek
Ez a hét sem múlt el magyar áldozatot követelő tragikus esemény nélkül. A Grúziához tartozó szakadárok által vezetett Abháziában hétfőn lelőttek egy ENSZ megfigyelőket szállító helikoptert. Az utasok, köztük Török László ezredes az ENSZ grúziai megfigyelő missziójának parancsnok-helyettese, nem élték túl a katasztrófát. A továbbiakban a grúz-abház feszültség kiéleződésével kell számolni.
Úgy látszik, továbbra sem csitul a magyar státusztörvény elleni román és szlovák tiltakozás hullám. A hivatalos pozsonyi látogatáson tartózkodó Valer Dorneanu román házelnök szerint a törvény diszkriminatív hangneme nehezíti a kelet-közép európai térség együttműködését. Szlovák kollégája Jozef Migas véleménye szerint a készülő jogi norma újabb feszültségeket teremt a szlovák-magyar kapcsolatban. Keményebben fogalmazott Adrian Nastase román miniszterelnök, aki nemzetközi összefogást javasolt a magyar törvény ügyében. A román kormányfő Dragisza Pesics jugoszláv kormányfővel történt megbeszélése után sürgette a közös összefogást. Várhatóan a jövőre életbe lépő magyar státustörvény folyamatosan táptalaja lesz a Magyarországgal szembeni román, és kisebb részben szlovák vádaskodásoknak. A végső megoldást Magyarország uniós tagsága jelenti, melynek következtében a törvény számos paragrafusa érvényét veszti majd.
