Medgyessy és az egyházak
Október 15-én Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök Szegeden hivatalában magánbeszélgetésen fogadta az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, Medgyessy Pétert. A találkozó ténye ugyan nem került a vezető hírek közé, ám számos szempontból figyelemre és elemzésre méltó.Október 15-én Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök Szegeden hivatalában magánbeszélgetésen fogadta az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, Medgyessy Pétert. A találkozó ténye ugyan nem került a vezető hírek közé, ám számos szempontból figyelemre és elemzésre méltó.
Közismert, hogy a legtöbb európai országhoz hasonlóan Magyarországon is a vallásosság gyakorolja az egyik legerősebb hatást a pártválasztásra. A magyar politikai rendszerre jellemző három, empirikusan azonosítható törésvonal (múlt rendszerhez való viszony, vallásosság és város-vidék ellentét) közül a vallásosság és a politikai preferenciák kapcsolata a rendszerváltást követően ugyan valamelyest csökkent, ám jelentősége megmaradt. 2001-ben is elmondható, hogy minél inkább vallásos valaki, annál valószínűbb, hogy a jobboldali pártok szavazója.
Felmérések szerint az első szabad választáson, 1990-ben a rendszeresen templomba járók több mint háromnegyede valamelyik jobboldali pártra szavazott. 1994-ben a szocialista párt elsöprő választási győzelme miatt kevésbé volt azonosítható az együttjárás, ám a szocialisták támogatottsága messze elmaradt az átlagostól a vallásosak körében. Érdekes módon 1994-ben a parlamenti pártok közül még a Fidesz szavazótáborában volt a legkisebb a hívők aránya, ám a párt pozícionálásában bekövetkezett változást követően, 1998-ban már az átlagot meghaladó mértékben kapott voksokat a vallásos szavazóktól. Sőt, háromévnyi kormányzást követően, 2001-ben már csaknem minden második vallásos szavazó a Fidesz támogatójának vallja magát. 1998 óta a szocialisták hátránya is csökkent a hívők körében, a vallásosság és a pártválasztás közötti kapcsolat közvélemény-kutatók szerint tehát ma gyengébb, mint az utóbbi évtizedben bármikor.
A felmérések azt is mutatják, hogy a magyar intézmények közül az egyházak bizalmi indexe - az összes intézmény iránti bizalom átlagánál valamivel alacsonyabb szinten - gyakorlatilag változatlan maradt. A Medián adati szerint a jobboldali pártok hívei továbbra is jobban bíznak az egyházakban (a kisgazda szavazók körében az index 71, az MDF-eseknél 56, a Fidesz-hívek körében 57), mint az MSZP- (42) vagy az SZDSZ-szimpatizánsok (40).
A szocialista párt már kormányzati pozícióban is igyekezett árnyalni azt az egyértelműen negatív képet, amelyet a baloldali párt és az egyház kapcsolatának leírásakor jobboldali publicisták festettek. Horn Gyula miniszterelnök vatikáni tárgyalásait, majd a katolikus egyházzal kötött megegyezést a koalíciós partner bírálata ellenére is fontosnak tartotta az MSZP. A választási vereséget követően 1999-ben az MSZP készülő programjában, amelyben az "új közép" szociáldemokrata pártjaként határozza meg magát az MSZP, már megfogalmazódott az egyházak szerepének újraértékelése. A szocialista párt miniszterelnök-jelöltje csak tovább erősítette ezt a vonalat a párton belül.
Medgyessy Péter 2001 júniusában a párt VIII-IX. kongresszusán kijelentette, hogy a szocialisták ezentúl meghallják az egyházak erkölcsi útmutatását. 2001 augusztusában a miniszterelnök-jelölt ismertette kétkamarás parlamenti rendszer bevezetésére vonatkozó, nagy vihart kavart elképzeléseit. A Medgyessy által alapvetően tematizációs szándékkal bejelentett és "társadalmi vitára" bocsátott gondolat szerint egy korporatív - azaz nem választott, hanem delegált tagokból álló - felsőházban a civil szervezetek és a kisebbségek képviselői mellett az egyházak delegáltjai is részt vehetnének a törvényhozásban.
Medgyessy politikai stratégiájában a jelek szerint fontos szerepet kap a társadalmi párbeszéd gondolata. A miniszterelnök-jelölt a megválasztása óta a fontosabb civil szervezetek, érdekképviseletek vezetőjével igyekezett találkozni. Ezek a megbeszélések nem minden esetben kaptak média nyilvánosságot, ám feltehetően az MSZP jelöltjének stratégái úgy gondolkodnak, hogy az állandó párbeszéd a kampány időszakára már beérik: azaz Medgyessy érvelhet majd azzal, hogy megismerte a magyar lakosság véleményét.
Az egyházakkal való párbeszédet a miniszterelnök-jelölt feltehetően azért tartja kiemelkedően fontosnak, mert ezzel is demonstrálhatja fontos politikai céljait. Medgyessy kampányának középpontjában a "nemzeti közép kormányának" gondolata szerepel, amely elképzelése szerint képes olyan szavazók megnyerésére, akik a szociológiai jellemzőik - például vallásosságuk okán - nagy valószínűséggel a jobboldalhoz tartoznának. Medgyessy stratégái szerint akkor tud a párt eredményesen szerepelni a választásokon, ha a baloldali szavazók megtartása mellett liberális és konzervatív szavazókat is meg tud szólítani. Hasonló kísérletet végzett el - sikerrel - a Fidesz-MPP 1994 után, amikor a liberális bázis megtartása mellett képes volt megszerezni a konzervatív választók voksait.
Ilyen értelemben az október 15-i találkozó tehát szervesen illeszkedett Medgyessy kampányába. Az egyórás zártkörű megbeszélés után a miniszterelnök-jelölt elmondta, hogy pártja választási győzelme esetén az általa vezetett kormány elkötelezett lesz a hívő emberekkel való jó kapcsolat tartásában, tiszteli a hitüket, s az egyházzal kölcsönös tiszteleten alapuló kommunikációt szeretne folytatni. Medgyessy tájékoztatása szerint a Gyulay Endrével folytatott eszmecserén ígéretet tett arra, hogy építeni kíván majd arra a morálra, amelyet az egyházak képviselnek. Gyulay Endre, aki több alkalommal világossá tette, hogy szimpatizál az Orbán-kormánnyal, a megbeszélés után óvatosan fogalmazott. Gyulay szerint minden ismerkedés és ismeretszerzés, a másik fél terveinek megismerése hasznos a jövő számára. Megnyugtatónak nevezte, hogy a miniszterelnök-jelölt figyel az egyház ügyeire.
A találkozót követően a megyéspüspök elsősorban a korábbi koalíciós partner, az SZDSZ burkolt említésével igyekezett távolságot tartani. "A veszély mindig abban rejlik, ha a nagy tervek esetleg egy-egy koalíciós partner esetében csődbe mennek, vagy egy részük nem sikerül." - mondta Gyulay Endre.
Hogy Medgyessy párbeszédre való törekvése milyen sikerrel jár, ma még nehezen megjósolható. Valószínűsíthető, hogy a miniszterelnök-jelölt középre húzódását a rivális Fidesz-MPP aggódva figyeli, amelyet jelez, hogy a kormánnyal szimpatizáló újságírók és publicisták jelentős erőfeszítéseket tesznek azért, hogy Medgyessy ilyen irányú törekvéseit - elsősorban a potenciális "ingadozó" szavazók előtt - hiteltelenítsék.
